---

Tartalom

BEVEZETÉS
A statistika feladata
A statistika határolása és felosztása
Az erdészeti statistika
A statistikai adatok gyüjtésének módja és kimutatásának alakja
A vizsgálat tárgyát képező adatok
A központi statistikai hivatal feladata

MAGYARORSZÁG ERDÉSZETI STATISTIKÁJA
Az erdőterület viszonyairól az összterülethez és lakossághoz
Az erdőterület viszonya az összterülethez és a lakosok számához
Az erdőterület felosztása birtok cim szerint
Területek elkülönitése terméketlen és termékeny s utóbbi területnek gazdasági ágai százalékokban kifejezve
Termőhelyi viszonyok
Éghajlat
A talajt boritó növényzet
A talaj
Földrajzi áttekintés
Az északnyugati határláncolat
A kis Tátra
A nagy Tátra
Az Osztrovszki Vepor hegység
Az alacsony Tátra vagy a Zólyom Liptói havasok
A Gömör-Szepesi érchegység
A Mátra hegység
A magas Tátra
A Poprád és Hernád közötti hegycsoport
Második főhegyláncolat
Északkeleti határláncolat
A Kárpátok délkeleti része
Az Alpesek hegyrendszeréhez tartozó hegységek
Északi szakasz vagy a Duna és Dráva közötti hegycsoportok
Fanemek és üzemmódok
Az erdők gazdasági állapota és termőképessége
Az erdészeti administratio
Az erdei termékek értékesitése és az erdők jövedelmezősége

ERDÉSZETI IRODALOM
Az erdészeti tudomány lényege és jelentősége
Az erdő és erdőgazdaság fejlődésének története
Az erdészeti tudomány és az erdészeti irodalom fejlődésének története
Az újkor irói
Nevezetesebb most fennálló erdészeti tanintézetek
A mostani erdészeti időszaki irodalom

---

Bevezetés

Statistika alatt valamely terület, állam vagy államcsoport jelen állapotának ábrázolását értjük, melyben röviden s átnézetesen azon viszonyok ösmeretének képét nyerjük, a melyek a nép, az állam politikai és nemzetgazdasági viszonyaira és művelődésére befolyással vannak.

A statistika az adatokat empiricus (tapasztalati) úton gyűjti és tudománnyá csak az által válik, hogy a gyűjtött adatokat bizonyos főelv, bizonyos rendszer szerint állitja össze. A különböző időkre nézve kitüntetett eredményeket összehasonlitja, s azokat viszonylagos átalakulások szerint mérlegeli; s ez által a fejlődés menetét bizonyos irányban fokozatonként előtünteti.

Ennyiben jelentkezik a statistika mint önálló tudomány; de nagyobb a fontossága azon befolyásnál fogva, melyet más tudományokra nézve gyakorol. A statistikának ezen röviden jelzett önálló állása mellett még más functiója van, amennyiben más tudományokra nézve mint segéd-tudomány szerepel.

Mint minden embernek, a ki fejlettségre törekszik, önismeretre van szüksége, ép úgy szükségeli az összeség, a polgári társadalom, az állam, mind annak ismeretét, a mi meglett, jelenleg megvan; s ezzel karöltve ismernie kell az okokat, miért lett azzá a mi, s a meglevőből s az azt előidéző indokokból vonja a következtetéseket, hogy azokat, a miket elmulasztottunk pótolhassuk, a netán becsúszott tévedéseket kiküszöbölhessük, s igy a jövőre nézve a sikerre való biztosabb kilátással tovább épithessünk; a mi természetes is, mert ha objektive előttünk áll az, a mi meglett, a mi van, a mit elértünk, a miben netán hibáztunk, világosan látjuk magunk előtt, hogy mire kell törekednünk. Igy ezen összehasonlitás, következtetés, s a jövőbe való bepillantás által a statistika felette fontos segédtudománnyá válik tudományokra nézve, a melyek az államot illetik. De ezen szerep nem sokkal csekélyebb mértékben mutatkozik azon tudományok számára, a melyeknek feladatuk a termelést, a nép összműködését, a gazdaság és ipar terén szűkebb keretben feltüntetni. S igy a statistikát részben mint önálló tudományt, másrészt pedig mint segéd tudományt ismerjük. De, hogy azon következtetésekre nézve, a melyek a multból és jelenből a jövőre vonatnak, a statistika állását megitélhessük, figyelmünket tüzetesebben kell reá kiterjesztenünk.

---