---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. FEJEZET (1945)
"Szól a rádió..." A Magyar Rádió újjászervezése és adásainak indulása
A Magyar Központi Híradó Részvénytársaság megalakulása és működése
"A munka híradója"
A földosztás
A helyhatósági választások
Választási beszédek vágólemezeken
A Rádió Újság megjelenése

II. FEJEZET (1946)
A Magyar Központi Híradó megerősödése, új műsorai
Közellátási helyzetkép. "Mi újság a piacon?"
B-listázás a Magyar Központi Híradónál
Az új forint
A békeszerződés

III. FEJEZET (1947)
Technikai fejlesztések, új feladatok a Magyar Központi Híradónál
Barcs Sándor a rádió élén - Ortutay úgy megy, hogy marad?
"Közellátási negyedóra"
A Magyar Közösség pere
A hároméves terv propagandája a rádióban
A rádió és az 1947-es parlamenti választások

IV. FEJEZET (1948)
A fordulat éve a Magyar Központi Híradónál
A "Tervhíradó"
"Közellátási negyedóra"
A centenáriumi ünnepségek 1848-1948
Az iskolák államosítása és a "pócspetri ügy"
Tagkönyvcsere, a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása

Névmutató

---

Előszó

A Magyar Rádió történetének kutatását 2009 áprilisában kezdtük a levéltári iratok feltárásával. Az 1945. június 1-től Magyar Központi Híradó Részvénytársaság nevet viselő szervezet dokumentumai hollétének felkutatása, majd feldolgozásuk után kiderült, hogy a rádió teljes történetének a megírása a rendelkezésre álló források nagy száma ellenére is szinte lehetetlen. Ezért a kutatást elsősorban a vezető testületek anyagainak feltárására összpontosítottuk. Ezek tevékenységén keresztül mutatjuk be a rádió működését, illetve vázoljuk azokat a politikai, gazdasági és társadalmi eseményeket, amelyeknek alakításában műsorain keresztül 1945 és 1948 között részt vett.

A rádió 1945 utáni történetéhez a legfontosabb dokumentumok öt levéltárban találhatók. A Magyar Kommunista Párt, majd, 1948-tól, a Magyar Dolgozók Pártja iratai között levők a Politikatörténeti Intézet Levéltárában, illetve, az 1948 utániak, a Magyar Országos Levéltárban kutathatók. A Politikatörténeti Intézet Levéltárában levő, az MKP rádióra vonatkozó iratanyaga azonban rendkívül hiányos. Annál bőségesebben találhatók források a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Rádió Irattárában és Műsorborítéktárában, különösen a rádiót irányító testületek megalakulásáról, ezek működéséről, nemkülönben az elhangzott műsorokról, illetve maguknak a műsoroknak a leiratai is.

A rádió 1945. május 1-jén kezdte újra működést. Budapest ostroma után munkatársai szinte emberfeletti munkával dolgoztak az épület helyreállításán, adóberendezés létesítésén és a műsorok megszervezésén. Az újraindulásnál azonban nem vehetett részt mindenki, csak azok az egykori rádiósok, akiket az Igazoló Bizottságok igazoltak. Ez utóbbiak teljes iratanyaga a Budapest Főváros Levéltárban találhatók. A dokumentumok felkutatásánál nem maradhatott ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára sem, ahol a rádió munkatársairól tudhattunk meg fontos információkat.

Magukról a műsorokról a Rádió Újság nyújtotta a legbőségesebb információt. A lap példányai az Országos Széchényi Könyvtár állományában és a Magyar Rádió Könyvtárában hiánytalanul rendelkezésre állnak.

A felsorolt kutatóhelyeken található igen szerteágazó levéltári forrásokból jól rekonstruálható a rádió korabeli működése. Ezek mellett érdekes adalékokkal szolgáltak a szaklapokban olvasható cikkek, néhány tanulmány és visszaemlékezés. Viszont levéltári forráson alapuló szakirodalmat keveset találtunk. Meg kell említeni, az egyetlen korabeli rádióról írt munkát, amely átfogó történeti könyvészeti forrás ezen időszakról. A Magyar Központi Híradó Rt. 1945-1947 címmel Budapesten jelent meg 1948-ban, az MKH Rt. kiadásában.

Az 1925-1945 közötti rádiótörténetről fontos információkat tartalmazó tanulmánykötet, a Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925-1945 címmel megjelent munka. A kötetet a Tömegkommunikációs Kutatóközpont állította össze 1975-ben, olyan rádiós szerkesztők közreműködésével, mint Békés Tamás, Karcagi Sándor, Márton Anna és az MTV Híradó már meghatározó főszerkesztője, Matúz Józsefné. Ebben a kötetben jelent meg korszakunkat is érintve Vida István történész elemzése.

A kutatómunka nagy része a Magyar Rádió Irattárában és Műsorborítéktárában folyt, ezért segítségükért elsősorban az ott dolgozó munkatársaknak jár megkülönböztetett köszönet: Sütheő Hajnalkának, a Magyar Rádió Hangarchívuma vezetőjének, Turcsányi Mária borítéktárosnak, Csízi Mónika dokumentátornak és Sávoly Tamás levéltárosnak.

Mellettük köszönetemet szeretném kifejezni a Magyar Országos Levéltár, a Budapest Főváros Levéltára, a Politikatörténeti Intézet Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltára, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak.

A szerző

---