Merkovity Norbert
A figyelemalapú politika a közösségi média korában
a politikai kommunikáció lehetséges értelmezése napjainkban
TARTALOM, ISMERTETŐTartalom
Előszó
Bevezető
I. RÉSZ - A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS HATÁSAI
1. A közösségi média homogenizáló hatása
1.1. A Facebook és a felhasználó
1.2. A Twitter és az iráni tiltakozók
2. További hatások a közösségi médiában
2.1. Bevezetés a hálózati logika és a médialogika elméletébe
2.2. Az önmediatizáció
2.3. A napirend-egybeolvadás
II. RÉSZ - A FIGYELEM FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSEI
1. A figyelem kérdése a társadalomtudományokban
1.1. A figyelem a pszichológiában
2. A figyelemalapú közgazdaság
2.1. A figyelem mint áru
3. A politikai figyelem
3.1. A nyilvánosság
3.2. A napirend és a politikai figyelem
4. A figyelem a politikai kommunikáció szakirodalmában
4.1. A figyelem kutatásának irányai a politikai kommunikációban
4.2. A kutatások felismerései: a hálózati logika jelentősége
4.3. A kampányok és a témaválasztás
4.4. A közösségi oldalak árnyoldalai
4.5. Stratégiaként alkalmazott figyelem
III. RÉSZ - A FIGYELEMALAPÚ POLITIKA
1. A figyelem és a politikai cselekvés
1.1. A figyelemalapú politika a múltban
1.2. A figyelemalapú politika a gyakorlatban
1.3. A figyelemalapú politika napjainkban
2. A figyelemalapú politika helye a politikai kommunikációban
2.1. A politikai kommunikáció korszakai és a figyelemalapú politika
2.2. A médialogika, a horizontális hálózatok és a figyelemalapú politika
2.3. A "logikák" és a bulvárosodás a figyelemalapú politika világában
2.4. Mit tesz a figyelemalapú politika a politikai kommunikációval?
3. A figyelemalapú politika elterjedését segítő jelenségek
3.1. A minimális hatások új kora
3.2. A posztobjektív média
3.3. A figyelemalapú populáris politika
3.4. A populista politikai kommunikáció
4. A figyelemalapú politika lehetséges vizsgálati irányai
4.1. A figyelemalapú politika és az állam
4.2. A figyelemalapú politika és a magyar politikai rendszer
Összegzés
Ismertető
Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 32. kötete, Merkovity Norbert tollából, aki művében a figyelemalapú politikai kommunikáció 21. századi kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a politikai szereplők közösségi oldalakon történő megnyilvánulásaira és azok kölcsönhatásaira.
A kötet a figyelemalapú politika mai helyzetével foglalkozik, és célja hogy megértesse az olvasóval a napjaink politikai kommunikációjában megfigyelhető figyelemtechnikák működését. A téma újdonsága abban rejlik, hogy a politikusok korábban nem használták a közösségi médiát a figyelem irányításakor és a politikai színtéren folytatott kommunikáció kevésbé volt hasonlatos más, nem politikai szereplők kommunikációjához.
A kötet bemutatja a közösségi média mai szerepét és működését, a politikára és az újságírása valamint a választókra gyakorolt hatását, a figyelem fogalmát a társadalomtudományok különböző alterületein, kitérve a figyelem fogalmának pszichológiai, közgazdaságtudományi és politikatudományi értelmezésére is. A szerző ezek után a figyelemalapú politika mibenlétével foglalkozik a politikai kommunikáció több korszakán át, megvizsgálja a médialogikához és hálózati logikához való kapcsolódását, valamint a téma kutatási kihívásait.
A kötet mindenki számára érthető módon mutatja be a politikai kommunikáció 21. századi működését, annak buktatóival és csapdáival együtt. A mű objektíven, minden lényeges kérdésre kiterjedő részletességgel foglalkozik a politikai kommunikáció lehetséges értelmezéseivel és lehetőségeivel, mely napjainkban, az álhírek és az algoritmusok által generált hírfolyamok világában különösen nagy jelentőséggel bír. A könyv hiánypótló mű mindenki számára, aki érdeklődik a politika és az új média iránt.