---

Tartalom

Orbis pictus - A vizuális teremtés, befogadás és a hasznosítás jogi keretei korunk művészetében

Bevezetés

1. A vizuális művészetek fogalma, elhatárolása, jogi megközelítése
1.1. A művészet fogalma
1.2. A vizuális művészet fogalmi megközelítése
1.3. A művészet és a jog kapcsolódási pontjai
1.4. A műalkotás definíciói a kulturális tárgyú törvényekben
1.5. Összegzés

2. A vizuális művészetek alkotmányjogi beágyazottsága
2.1. A művészet szabadsága mint a kifejezés szabadsága
2.2. A szerzői jog alkotmányjogi beágyazottsága

3. A vizuális művészetek szerzői jogi szabályrendszere
3.1. Oltalomképesség a nemzetközi szerzői jogi egyezményekben
3.2. A szerzői jogi védelem feltételei az Szjt.-ben
3.3. Az Európai Unió szerzői joga és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata
3.4. A vizuális művek szerzői jogi meghatározása és helye az Szjt.-ben
3.5. Személyhez fűződő jogok
3.6. Vagyoni jogok
3.7. Követő jog és fizető köztulajdon

4. Különleges művészeti alkotások és a jog
4.1. Receptmű és tálalási "design" mint kifejeződési formák
4.2. A street art, különös figyelemmel a graffitire
4.3. Tetoválások
4.4. Állati elmék
4.5. A mesterséges intelligencia közreműködésével létrehozott művek

5. Műkereskedelem, műtárgykölcsönzés, műhamisítás
5.1. A műtárgy mint a tulajdonjog tárgya
5.2. Műgyűjtés és műkereskedelem
5.3. Műkereskedelem és adózás
5.4. Műalkotások hamisítása, hamisítványokkal kereskedés
5.5. A műtárgyhamisítás és a hamisítványokkal kereskedés jogi megítélése

6. Műtárgyfelügyelet és hatósági műtárgyvédelem
6.1. A védettség és a védési eljárás
6.2. Kiviteli engedélyezés
6.3. Műtárgyak visszaszerzése (restitúció)
6.4. Egyéb hatósági feladatok
6.5. Nemzetközi kitekintés és jogharmonizáció

7. Vizuális művészetek az audiovizuális jogszabályok tükrében
7.1. Médiajogi szabályozás
7.2. Szerzői jogi szabályozás

8. A vizuális művészetek és az iparjogvédelem
8.1. Az iparművészeti és az ipari tervezőművészeti alkotások
8.2. Az iparművészet és az ipari tervezőművészeti alkotások szerzői jogi védelme
8.3. A párhuzamos oltalom lehetősége
8.4. Képzőművészeti alkotások és a védjegyjog kapcsolata

9. Összegzés, következtetések

Felhasznált irodalom
Internetes hivatkozások
Jogi dokumentumok jegyzéke

---

Ismertető

Megjelent a Médiatudományi Könyvtár 37. kötete A vizuális művészetek és a jog - 1. A képzőművészet szabályozása címmel, Kiss Zoltán Károly és Kiss Dóra Bernadett tollából.

A művészet jogi szempontú megközelítése, vagy másképpen a művészet és a jog érintkezési pontjainak kijelölése több tudományterület irányából és különböző kutatási módszerekkel lehetséges. Az egyik - dogmatikai oldalról is megkerülhetetlen - vizsgálati perspektíva a művészeti élet szabadságának kérdésköre, amely kijelöli az állam tevőleges magatartását (aktív szerepvállalásának szükségességét) és tartózkodását a beavatkozástól egyfelől, valamint a művészi szabadság (pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságának) határait másfelől.

A szerzők - több lépcsőben - tisztázzák a művészet fogalmát: az első lépés a művészet általános definiálása, a második lépés a művészet behatárolása, végül a jogszabályok által használt művészet-fogalmak számbavétele - ez utóbbi nélkül nem lenne minden esetben érthető és nem végezhető el a vizuális művészetek és a hozzájuk kapcsolódó jogágak, jogterületek átfogó elemzése.

A vizsgálat és az elemzés az egyes jogterületek (polgári jog, szerzői jog, kulturális jog, örökségvédelem, büntető jog, médiajog, iparjogvédelem) mentén halad, és csak érintőlegesen tesz művészetelméleti vagy művészettörténeti kitekintést.

Forrás: https://nmhh.hu/cikk/208850/A_vizualis_muveszetek_es_a_jog1_A_kepzomuveszet_szabalyozasa

---