Kiss Ágnes
Magyar újságok Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaságban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Az első Csehszlovák Köztársaság létrejötte. Kárpátalja Csehszlovákiához csatolásának körülményei
Csehszlovákia etnikai viszonyai, kisebbségi politika, iskolaügy. Pártviszonyok a köztársaságban
Gazdasági-társadalmi viszonyok Csehszlovákiában. A történelmi országrészek, valamint Szlovákia és Kárpátalja gazdasági helyzete. Adópolitika, életszínvonal. Az értelmiség helyzete
Politikai viszonyok Kárpátalján. Etnikai, vallási és foglalkozás szerinti összetétel. Pártviszonyok, választási eredmények eredmények. A térség autonómiájának kérdése
Magyar nyelvű lapok Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság idején. A periférikus helyzet következményei. A cenzúra működése. Anyagi feltételek. Az egyes újságok közötti kapcsolatok. A hivatalos hatalomhoz fűződő viszony
Kárpátalja jelentősebb sajtóorgánumainak bemutatása
Ungvári Közlöny; Új Közlöny
Kárpáti Magyar Hírlap
Kárpáti Futár
Keleti Újság
Munkács; Az Őslakó
Kárpátalja
Ruszinszkói Magyar Gazda; Kárpáti Magyar Gazda
Kárpáti Hiradó
Munkás Újság
Határszéli Újság
Rövid kitekintés az első bécsi döntést követő időszakra
Irodalomjegyzék
Névmutató életrajzokkal
Bevezetés
Kárpátalja 12 000 km2 terület a keleti Kárpátok és a Felső-Tisza-vidék között. A honfoglaló magyarok elsőként ezt a tájat pillanthatták meg a hegyekből letekintve, s ezer éven keresztül ez az országrész volt Magyarország északkeleti peremvidéke.
Kárpátalja történelmünk eleven része lett. Munkács híres várában nevelkedett a későbbi "nagyságos vezérlő fejedelem", II. Rákóczi Ferenc, miközben édesanyja, Zrínyi Ilona a várat védte a császári zsoldosokkal szemben. Ungvár utcáin ment iskolába Bercsényi Miklós fia, Bercsényi László, akinek nevét ma is egy ezred viseli Franciaországban, s Huszt várának falainál születtek meg Kölcsey Ferenc halhatatlan sorai. Kárpátalja a szülőföldem. Sokszínű, soknyelvű, sokemberségű föld, melynek százezernél több magyarja görcsösen őrizte nemzeti identitását Trianon keserű traumája után is.
Az 1920-as és 1930-as évek csehszlovák fennhatósága alatt élt itt néhány ember, akik arra tették fel az életüket, hogy e vidék lakóinak a kezébe rendszeresen magyar nyelvű újságot adjanak. Egyikük az édesapám volt. Az ő emléküket őrizze ez a munka!