Korláthelmec
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
I. FEJEZET - KORLÁTHELMEC BIRTOKOSAI
A Helmecziek nemzetsége
A Korláth család
Részbirtokosok a XVII-XIX. században
Az I. világháború résztvevői
II. FEJEZET - KORLÁTHELMEC KÖZSÉG TÁRSADALMI VÁLTOZÁSAI
A nemesség és jobbágyság helyzete
Demográfiai adatok
A község gazdasági helyzete
III. FEJEZET - A KORLÁTHELMECI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE
Reformáció a településen, a Korláthelmeci Református Egyház temploma, parókiája és iskolája
Az egyház szerepe a közösség életében, egyházi személyiségek
A Korláthelmeci Református Egyház anyakönyvi kivonatai és létszáma a XVIII. század végén - a XIX. században
KÖVETKEZTETÉSEK
FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK
FÜGGELÉKEK
Bevezetés
...
Korláthelmec Ungvártól délkeletre az ukrán-magyar nyelvhatáron fekszik, mintegy 10 kilométerre a megyeszékhelytől. Bár ezer fő alatti lakosságával kicsiny, jelentéktelen falunak tűnhet az emberek szemében, mégis nagy múlttal rendelkezik. Története az Árpád-korba nyúlik vissza, s ezáltal Ung vármegye legrégibb községei közé tartozik.
Munkám elkészítésénél feladataim közt szerepelt a források minél szélesebb bázisának - ezen belül népszámlálási adatok, anyakönyvi kivonatok, világháborús veszteséglajstromok, különböző egyházi és jogi iratok - felkutatása, rendszerezése és feldolgozása, valamint a témához tartozó szakirodalmak alapos tanulmányozása. Célom az volt, hogy a forrásokat és a szakirodalmakat összevetve megkíséreljek minél tisztább képet alkotni Korláthelmec történelméről - első említésétől kezdve a Magyar Királyságtól való elszakadásáig. Igyekeztem megvilágítani a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetét. Kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy milyenek voltak a korabeli birtokviszonyok, milyen volt a korláthelmeci nemesek viszonya a szomszédos földbirtokosokkal, illetve a rokonaikkal, és egyáltalán milyen volt a nemesség és a jobbágyság helyzete. Továbbá tanulmányoztam a Korláthelmeci Református Egyház és iskolája történetét, hatását a falu lakosságára.
Az anyaggyűjtésnek több színtere volt. A Korláthelmeci Református Egyházzal kapcsolatos források többsége az egyház tulajdonában lévő levelesládában található, ehhez a gondnok biztosított számomra hozzáférést. Az itt őrzött iratok roppant értékes és érdekes információkkal szolgálnak a Korláthelmeci Református Egyház történetéről, s ezzel együtt a település történetéről is. Munkám elkészítésében nagy segítségemre szolgált a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegének iratanyaga is. Kutatásaimhoz a 4. számú fond (Ung vármegyei főispáni fond) forrásait használtam fel. Az itt található dokumentumok igen sokrétűek, számos dokumentumtípus maradt fenn, így például anyakönyvi kivonatok, peres iratok, birtokösszeírások, szerződések stb. Ezeken kívül digitális forrásokat is igénybe vettem a Hungaricana adatbázisáról. A kutatásom témájával kapcsolatos forrásgyűjtemények közé tartozik az Anjou-kori Oklevéltár, amelyben az Anjou-kori Magyarország területéhez tartozva a Korláthelmecre vonatkozó források is helyet kaptak, nagy segítségemre voltak továbbá a Zsigmond-kori oklevéltár, a nagykállói Kállay család levéltára, a Perényi család levéltára, illetve a nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára is. A források fontos csoportját képezik a jogi, azon belül a peres iratok, a középkorból ugyanis elsősorban ezek őrződtek meg. A források feldolgozása aprólékos, körültekintő munkát kíván meg, különösen a kézzel írott dokumentumok esetében. A korabeli nyelvhasználat és írásmód kiolvasása ugyanis rendkívül időigényes feladat, amit tovább nehezítenek az esetleges sérülések, tintafoltok a papíron.
Korláthelmec történelmével a tudományos kutatók közül eddig még nem sokan foglalkoztak behatóan. Fontos megemlíteni Dr. Czobor Alfréd A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth-ága című genealógiai munkáját, amelyben a kutató a Helmeci és a Korláth családot tanulmányozza, elkészítette a nemzetség családfáját. A szerző cáfolja a korláthelmeci Korláth család Gömörből való származásának addig ismert tényét, szerinte az alsókálosai Korláth család gömöri származású ugyan, de nincs semmi köze a korláthelmeci Korláth családhoz, az ugyanis a Helmeciek nemzetségéből ágazott ki. A kutató ezt az állítását a nemzetség családfájának segítségével támasztja alá. Számos tudományos kutatás született, ami elsősorban Ung vármegye történelmével foglalkozik. Nagyon hasznos volt számomra ezek közül Zubánics László A vitézi végek dícsérete. A nemesség szerepe a XVI-XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében című monográfiája. A szerző részletes képet fest Északkelet-Magyarország nemességéről, foglalkozik a nemesség társadalmi, szociális és gazdasági helyzetével, részletesen taglalja a földbirtokosok vagyoni helyzetét, portáik számát. Úgyszintén a témámmal kapcsolatos információkat tartalmaz Engel Pál A nemesi társadalom a középkori Ung megyében című munkája is. A kutató a monográfiában a korabeli nemesség szerkezetét, belső tagolódását vizsgálja Ung vármegyében. A legrégibb famíliák példáján fölvázolja a korabeli Ung vármegye nemességének kialakulását. A nemesség helyzetét elemzi Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai című művében Fügedi Erik is. Kutatásának tárgyául elsősorban a király, a főpapok és a főurak szolgálnak, de kitér a nemesség alsóbb, közép- és kisbirtokos rétegének bemutatására is.
...
Kutatásom kronológiai határa a XIV. századtól 1920-ig terjed. Földrajzi határa a történelmi Magyarország Ung vármegyéjében fekszik és a Helmeczi családi törzsbirtok határainak felel meg: a nyugati határ a Stripo-patak medre, az északi határ Láztól majdnem Lehócig húzódik, majd déli irányba fordul egészen a Sztára-patakig, a déli határ pedig a Sztára-patak Stripóval való találkozásáig terjed.