Gorzó Katalin
Boszorkányság nyugaton
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
Előszó
1. Fejezet. A vizsgált területek és időszak bemutatása
Nyugat-Európa nemzeti és kulturális összetétele a XV-XVIII. században
Nyugat-Európa domináns vallásai
2. Fejezet. Boszorkány, boszorkányság, mágia, hiedelemvilág
A boszorkány, boszorkányság fogalma, etimológiája
A mágia fogalma és felfogása
A mágia és boszorkányság hagyományai a nyugat-európai kultúrákban
3. Fejezet. Boszorkányüldözés Nyugat-Európában
A nőgyűlölet és a boszorkányüldözés nagy könyve, a Malleus Malleficarum
A boszorkány beazonosítása
A boszorkány perbe fogásának menete
Boszorkányok a kínzókamrában
4. Fejezet. Nyugat-Európai boszorkányüldözések kultúrantropológiai vizsgálata a XV-XVIII. században
Boszorkányüldözések Angliában
1. Agnes Waterhouse, a Fekete Macska anyja
2. Ursula Kemp
3. Gwen Ellis
4. Elizabeth Gooding
5. Elizabeth Clarke
Boszorkányüldözések Írország területén
1. Alice Kyteler
2. Petronilla de Meath
3. Florence Newton
4. Laurien Magee
5. Biddy Early
Boszorkányüldözések Skócia területén
1. Lady Janet Glamis
2. Agnes Sampson
3. Allison Balfour
4. Isobel Gowdie
5. Janet Horne
Boszorkányüldözések Franciaország területén
1. Martiale Espaze, Boucoiran boszorkánya
2. Anne de Chantraine
3. Adrienne d'Heur
4. Peronne Goguillon
5. Catherine Deshayes, a méregkeverő
Boszorkányüldözések a németalföldi államok területén
1. Anna Vögtlin
2. Else of Meersburg
3. Meyns Cornelis
4. Anneken Hendricks
5. Jenett Huart
A boszorkányhagyományok kultúrantropológiai osztályozása a periratok vizsgálata alapján
5. Fejezet. A boszorkányüldözések korának végállomása
A boszorkányüldözések vége
A boszorkányüldözések áldozatai
A boszorkányüldözések hatása az utókorra
Utószó
Forrás- és irodalomjegyzék
Utószó
Munkámban a nyugat-európai boszorkányüldözések kultúrantropológiai vizsgálatával foglalkoztam. A témát nem igazán sokan kutatják, aminek legfőbb oka a források megbízhatatlansága, lévén az általam vizsgált időszak, a késő középkor és a kora újkor határán fekszik. Ezt az időszakot a történelem fehér foltjai közé sorolják, hiszen szinte minden írásos dokumentum erősen megkérdőjelezhető a sok misztikus motívuma miatt. Ez volt az egyik fő cél, ami motivált a dolgozat megírásában, elvégre olyan terepen dolgoztam, amelyet előttem még nem vizsgáltak ebben a formában.
Kutatásom során ugyanis nem az volt a legfontosabb és legmérvadóbb vizsgált kritérium, hogy a dokumentumok, periratok mekkora valóságtartalommal rendelkeztek, hiszen nem jogi, hanem kultúrantropológiai szempontból vizsgáltam a folyamatokat. Ennek hatalmas előnye az volt, hogy még ha ártatlanul is vádoltak meg valakit, a sablonos vádpontok között rá lehetett akadni olyan anomáliákra, amelyek csak egy területről és egy ősi népcsoport vallási maradványaiból szájhagyomány útján maradhattak fenn. Ezeket a motívumokat emeltem ki és vizsgáltam meg munkám során, a törvényszerűségeket egy grafikonba rendeztem, amely révén pontos képet kaptunk arról, hogy a periratok adatai alapján a nyugat-európai boszorkányüldözések idején melyik kultúra hatásai domináltak a leginkább. Kutatásaimból egyértelműen az derült ki, hogy a kelta, illetve a druida vallás és kultúra volt a legelterjedtebb a vizsgált régióban, ezért annak hatásai voltak a dominánsak, emellett kis arányban a germán, illetve más (görög, római és roma) kultúra-maradványokra is találtam.
Dolgozatom első részében magával a kifejezések etimológiájával és értelmezésével foglalkoztam, hogy tisztán lássunk a kutatással kapcsolatban, emellett a társadalmi korrajzra és a korabeli vallásképre is igyekeztem külön kitérni.
A következő fejezetekben már az elemzéssel foglalkoztam: a vizsgált területekről ötösével vettem periratokat, és azokat kultúrantropológiai módszerek segítségével igyekeztem megvizsgálni. Ekkor léptek fel az első nehézségek a munkám során, amelyek leginkább nyelvi jellegűek voltak. Ugyanis alig akadt olyan magyar nyelvű szakirodalom vagy forrásgyűjtemény, amely tartalmazta volna a szükséges adatokat. Éppen ezért a többségében angol nyelvű forrásokat nagyrészt saját szabadfordításom nyomán közlöm. Hasonló a helyzet a boszorkányok életének leírásával kapcsolatban is. Emellett akadt néhány francia és német szöveg is, amelyek fordításához a pontos eredmény végett segítséget kértem.
Munkám végén kitértem a boszorkányüldözések végére és annak mai utóhatásaira is, amelyek - meglátásom szerint - igen számottevőek. Jóllehet Nyugat-Európában napjainkban már csak az ősi vallás hagyományőrző jellege tapasztalható, viszont az elmaradottabb országokban a rettegő nép még ma is rendíthetetlenül hisz a boszorkányok létezésében, mi több, büntetésük nem kevésbé kegyetlen, mint a középkori Európában volt annak idején.
Következtetésem záróakkordjaként megjegyezném, hogy igyekeztem munkámban felül- és kontrollvizsgálatnak alávetni a rendelkezésre álló források és szakirodalmi munkák tartalmát, arra törekedve, hogy dolgozatom megfelelő minőségű legyen, lévén hasonló, periratokra támaszkodó elemzést korábban senki sem végzett még, ezért úttörőként nem engedhettem meg magamnak a tévedéseket. Ezzel együtt kijelenthetem, hogy vizsgálódásom célt ért, bebizonyosodott elméletem - miszerint a vizsgált területeken élt egykori nagyszámú kelta népesség megmaradt hagyománya hatott leginkább a boszorkányüldözésekre.
Könyvemmel egyúttal szeretnék emléket állítani mindazon ártatlan áldozatoknak, akiket e sötét korszak elragadott, akik a hazugság, a politika vagy csak az irigység miatt veszítették életüket.