A' Sz. János apostol' választott ur aszszonya' párja, az az ... groff Gyulai Kata ... Alvinczi Gabor ... özvegye ... emlékezetére ... sz. tanitást és alkalmaztatást tett N. Borosnyai N. Sigmond ...
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A' Sz. János apostol' választott ur aszszonya' párja, az az: az idvezült néhai méltoságos és nagyságos született groff M. Ném. Gyulai Kata ur aszszony a' néhai áldott emlékezetü méltos. és nagyságos erd. gubern. act. consiliárius' l. b. Borbereki Alvinczi Gabor ur el-maradott árva uri özvegye. A' kinek érdemlett ditséretére, és áldott örök emlékezetére, midön koporsojában el-alutt drága uri teste, a' n. egyedi réf. templomban levö Bánffi kriptában, nagy tisztességgel el-temettessék, a' maga testamenuma szerint az emlitett templomban, a' népes és szép halotti szómorú frequentia elött, MDCCLXXI-dik esztentöben, martiusnak 17-dik napján, Gábor napja után, sz. tanitást és alkalmaztatást tett N. Borosnyai N. Sigmond sz. i. m. doctor, és a' régen Fejervárt, most pedig N. Enyeden résideáló bethleni réf. nem. kollégiumban act. professor. Professorságra lett hivatalának negyvenedik, actualis professorságának harmintz negyedik életének pedig hatvan nyoltzadik esztendejében.
Szent textus.
Elöl járo beszéd.
Fel tétel.
Részek.
Ajánlás.
Első résznek magyarázattya.
A' második résznek magyarázattya.
Elsö alkalmaztatás. A' Szent Lélek által szólló Szent Jánosnak tzéljára.
Második alkalmaztatás. Az igaz hitben való álhatatos meg-erösödésre.
Harmad. alkalmaztatás. A' kegyesség szerint való keresztény hivatalunknak, és tisztünknek követésére, és álhatatos gyakorlására.
Negyed. alkalmaztatás. A' mostani szomoru, de igen nevezetes alkalmatosságra.
Szent beszélgetés mellyet néh. méltoságos született gróf Gyulai Kata aszszony néhai méltóságos és nagyságos l. b. Alvintzi Gábor consuliárius ur drága el-maradott özvegye önagysága utólsó tisztesség tételére mondott Ajtai A. Mihály enyedi coll. professora N. Enyeden 17-dik Mártzi 1771.
Fel-vett szent textus.
Előszó
Régtöl fogva, söt eleitöl fogva sokat disputáltanak az Emberek az Aszszonyi Nemröl, és rendröl: Némellyek a' Férjfiak feje felett az Égig fel-magasztalták; Mások pedig a' Férjfiak lába alá a' Pokolig le-taszitották, nem tsak az Emberi névtöl meg akarván fosztani, hanem Idveségeketis kétstségben hozni. Az elsök vétkeztenek in excessu, többet tulajdonitván az Aszszonyi rendnek, mint sem érdemlenek: A' másod rendbéliek, hibáztanak in defectu, attólis meg-fosztván a' mire méltok. Én a' közép uton kivánván járni, két Axiomát tészek-fel, és azokat röviden demonstrálván, Szent Textusomra ugy szállok-le.