---

Tartalom

Előszó helyett

Ismeretlen mozaikkockák a Homonnai Drugeth család történelméből
Homonnai Drugeth Okmánytár
Két nagy birodalom közé beszorítva
A Surányi és Csarnavodai családok írásos hagyatéka
Az Eödönffy-javak udvarbirájának utasítása 1657-ben
A magyar nemesi címek és a címeradományok Északkelet-Magyarországon a XVI-XVII. században
Újhelyi Pál követnek Ugocsa vármegyétől kapott utasításai az 1655. évi pozsonyi országgyűlésre
Az erdélyi rendek levele Unghvármegye közönségéhez
Barkóczy László végrendelete

Függelék

---

Előszó

...

Kárpátalja múltjának megismerése fontos feladat, amely a honismeret révén gyarapodhat újabb információhalmazokkal. Ennek egyik fontos eleme a kutató- és gyűjtőmunka, amely során az egyik legfontosabb feladat a környék természeti és társadalmi valóságának a felkutatására, összegyűjtésére. A honismeret, illetve helytörténet egyik fontos feladata a megszerzett tudás továbbadása - elsősorban ismeretterjesztő, publikáló tevékenység útján, ezen belül a feltárt eredmények minél szélesebb körhöz való eljuttatása.

...

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Világok végein. Északkelet- Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra (2012) és Vitézi végek dícsérete. A nemesség szerepe XVI-XVIII. századi Északkelet- Magyarország társadalmi fejlődésében (2014) című alkotói pályázatok megvalósítása során kellett ráébrednem arra, hogy a korábban elveszettnek hitt tudásanyag jelentős része töredezett formában fennmaradt, s a kutató egyik fontos feladata, hogy a feltárt információt írott és elektronikus formában eljuttassa az érdeklődőkhöz. Az első kutatási program révén megvalósult, s a 2015. évi Ünnepi Könyvhét során bemutatott nyomtatott kiadvány iránti érdeklődés indított el arra, hogy az eddiginél jóval teljesebb, a XVI-XVIII. századi Felvidék mindennapjait feltáró munka megírásához lássak. Báró Radvánszky Béla Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVIII. században című munkájában így fogalmazta meg annak szükségességét, hogy a régmúlt apróságaival foglalkozzunk: "Ha visszatekintünk előkorunkra, fájdalommal kell megvallanunk, hogy szokásainkról vagy semmit, vagy igen keveset tudunk... Több figyelmet is ébreszthet ezen közlés a szemes vizsgálódóban s a történetírót (több) kérdés megfejtésére is serkentheti".

S való igaz, a kérdés felvetése, s az ehhez kapcsolódó kutatások azt mutatják, hogy a XIX-XX. század fordulóján olyan forrásközlések láttak napvilágot, amelyekről a nagyközönség mit sem sejt, pedig azok fontos adatokat tartalmaznak a mindennapi életről, a gazdálkodásról, vagyoni helyzetről, erkölcsökről. Ezeknek a forrásoknak a történelmi folyamatokba való beillesztése révén betekintést nyerhetünk az oktatásügy fejlődésébe (homonnai, majd ungvári jezsuita gimnázium), a nemesség birtokviszonyaiba, családi kapcsolataik alakulásába stb.

Éppen ezért össze kell gyűjteni a levéltárakban, könyvtárakban lappangó tudáskincset, és modern jegyzetapparátussal (a forráskritikai hozzáállásról sem megfeledkezve) a fiatal olvasó elé kell tárni azokat.

A kötet színhelye az egykori északkeleti Felvidék - a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség ütközőzónájában található vidék, amely állandóan a hadak útján feküdt, az itt élő embereknek mégis volt idejük kultúrát művelniük, várat/ palotát építeniük, könyvet kiadniuk. Értékeiknek nagy része elkallódott, azonban a meglévő töredékekből is lehetőségünk van az egész rekonstrukciójára.

A kötet a publikálatlan levéltári okmányok (Magyar Országos Levéltár és Kárpátaljai Területi Állami Levéltár), illetve a már napvilágot látott, de a nagyközönség számára ismeretlen dokumentumok újraközlésével (megfelelő jegyzékek, életrajzok, szócikkek közbeszúrásával) a mindennapi élet keretébe illesztve mutatja be és hozza közelebb az olvasóhoz a négy vármegye lakóit, történelmüket, viszontagságaikat és örömeiket.

dr. Zubánics László

---