Tartalom

Ajánlás

Ez a különleges atlasz és helységnévtár a Kárpát-medence mintegy 13.000 települését öleli fel és két szempontból is igényt tarthat a figyelemre.

A 19. században nemzetiségeink szószólói népünket erőszakos magyarosítással vádolták, aminek legfőbb eszközét a hivatalos magyar nyelv erőltetésében látták. Azt most nem firtatjuk, hogy amikor az írni-olvasni tudás döbbenetesen alacsony szintű volt, tömegkommunikáció még nem létezett és a nemzetiségi területekre nem jutottak el a magyar tanítók, a hivatalos magyar nyelv nem vezethetett tömeges elmagyarosodáshoz, amúgy pedig nélkülözhetetlen volt a modern közigazgatás kialakításához és viteléhez.

Ugyanakkor nem vitás, hogy a település névtárakban való erőltetett alkalmazása egyszerre keltett visszatetszést és olykor derűt. A nemzetiségi területeken a falvak többszáz éves idegen neveit a hangzásuk szerinti "magyarosra" változtatták.

Például az eredetileg "Vircsalag" és mindenkor hasonló nevű román falura a "Vércsorog" nevet ruházták.

Tudósaink nem alaptalanul vitáznak e gyakorlat korrektségéről, ámbátor meg kell hagyni, hogy nemzetiségeink nemcsak Trianont követően, hanem már jóval azelőtt is az előbbihez hasonló gyakorlatot folytattak.

Például így lett az eredetileg szász Burgbergből magyarul Borberek, majd románul Vurper.

A baj csak az, hogy mintha kicsit többet foglalkoznánk a külcsínnel, mint a belbeccsel. Ennek tulajdonítható, hogy a jelentős, bár nem erőszak árán bekövetkezett elmagyarosodás mértékét rendre túlbecsülik.

Talán ez az atlasz és névtár két szempontból is helyükre teszi a dolgokat.

Egyrészt a névtárban az 1910-es nevek alatt láthatók az 1881-es helységnevek. Mivel pedig az utóbbiak még nem estek áldozatul a torz magyarosításnak, a nemzetiségi területeken az arrafelé megszokott nevekkel ismerkedhetünk meg. Másrészt a térképek és a névtárban közölt nemzetiségi adatok elősegítik az elmagyarosodás valódi mértékének és módjának az elemzését. (Egy rövid értékelést a megyék adatai után közlünk a 462. oldalon.)

A kiadvány az 1495-1806-os atlasz előzménye: készítésének módja abból ismerhető meg. Horvátország-Szlavónia (és Fiume) kimaradt, mert nem volt érintett az elmagyarosodásban és mert az 1881-es és 1910-es horvát adatok összehangolása sajátos gondokat okozott volna.