---

Tartalom

Előszó

I. ÁLTALÁNOS ALAPVETÉS
1. Bevezető gondolatok
2. Fejlődéstörténeti kitekintés - gyökerek
3. Európai modellek áttekintése
4. Az opt-in és opt-out modellek mérlege az európai jogalkotás szemszögéből

II. EGYES EURÓPAI MODELLEK
1. Képviseleti eljárások és a csoportos perlés az Egyesült Királyságban
1.1. Képviseleti eljárások (representative proceedings)
1.2. Csoportos perlés (group litigation)
1.3. Dilemmák
1.4. Konklúzió
2. A holland kollektív igényérvényesítés rendszere: az egyesületi, alapítványi perek és a kollektív egyezségi eljárás szimbiózisa
2.1. Az egyesületek vagy alapítványok által indított ún. kollektív perek
2.2. A kollektív egyezségi eljárások
2.3. Konklúzió
3. A belga modell: az opt-in és opt-out rendszerek vegyítése
3.1. Előzmények
3.2. A felek és az eljáró bíróság
3.3. A megengedhetőség kérdéséről való döntés
3.4. Egyezségi kísérlet és érdemi eljárás
3.5. Végrehajtás
3.6. Kritikák
4. A szektorális jellegű német szabályozás
4.1. Az ún. egyesületi per (Verbandsklage) intézményének kialakulása
4.2. A Kapitalmusterverfahrensgesetz (KapMuG) által bevezetett mintaper
4.3. Értékelés

III. A MAGYAR SZABÁLYOZÁS KIALAKULÁSA
1. Módszertani előkérdések
2. A kollektív igényérvényesítés szabályozási koncepciójának kialakítása a kodifikációs témabizottsági munka során
2.1. Munkamódszer
2.2. A témabizottsági javaslatok tézisei
2.3. Strukturális kérdések
2.4. A témabizottság által javasolt eljárástípusok
3. A kodifikációs munkabizottság Szakértői javaslatának lényege
3.1. A javasolt új eljárásjogi mechaniznusok szükségessége és alapvető jellegzetességei
3.2. A társult perlés
3.3. Osztályos perlés
4. Társult perlés az új Polgári perrendtartásban

Felhasznált irodalom

---

Fülszöveg

A kollektív igényérvényesítés rendszerének optimális kialakítása igazi kihívást jelent a kortárs perjogászok számára, hiszen számos eljárásjogi problémát sűrít magába, melyeket egyszerre, egymásra tekintettel, úgy is fogalmazhatunk, hogy kompakt módon kell megoldani.

A könyv mindenképpen hiánypótló, az eddigi magyar nyelvű szakirodalom sokkal inkább a kollektív igényérvényesítés bölcsőjét jelentő amerikai class action eljárásokra koncentrál. Jelen munka ezzel szemben európai szemléletű, azt tartja szem előtt, hogy az európai kultúrában - főként az osztrák-német hagyományokban - gyökerező magyar polgári eljárásjog fejlesztése során nem lehet azt a gyökereitől eltépni. Egyúttal modem szemléletű is a munka, nemcsak a témaválasztása, hanem a mögötte húzódó joggazdaságtani szempontok miatt is, amelyek nélkül nem is lenne tárgyalható ez a kérdés.

A könyv az elméleti-történeti áttekintést követően kiválasztott, mérvadó európai modelleket elemez (angol, holland, belga, német), melyek különféle elgondolásokat testesítenek meg, különféle célok tükrében formálódtak, majd a jogintézménynek a magyar polgári perjogba való implementálásával foglalkozik elmélyülten. A mű külön kiemelendő értéke az, hogy fejlesztési lehetőségekre, irányokra is rámutat.

A szerző a kollektív igényérvényesítés szakterületének jó ismerője, számos tanulmánya jelent meg itthon és külföldön a témakörben, kidolgozta a polgári perjogi kodifikáció s munka során készült szakértői javaslatnak a társult és osztályos perekre vonatkozó részét - az általa vezetett téma- és munkabizottságok munkájára építve. A munkát egyaránt haszonnal forgathatják az elméleti és gyakorlati szakemberek, akik a jogintézmény hátterének mélyebb megismerésével kívánják megérteni a kollektív igényérvényesítés új rendszerét.

Herédi Erika
egyetemi docens
(SZE DFK)

---