---

Tartalom

Bevezetés

I. fejezet: Fogalmi háttér - Kialakulás
1. A "wrongful" igények
1.1. A nemkívánt fogamzás (wrongful conception)
1.2. A nemkívánt születés (wrongful birth)
1.3. A károsodott élet (wrongful life)
1.4. "Megvan a bűnös, de bizonytalan a bűn"
2. A "wrongful" esetek kialakulása - Kezdeti tanácstalanság
2.1. Az Egyesült Államok korai esetei
2.2. Németországi helyzetkép

II. fejezet: Nem kívánt fogamzás (wrongful conception): az egészséges gyermek mint kár
1. Miben áll a kár?
2. A német gyakorlat kritikája
2.1. Az elválasztási elmélet (Trennungslehre)
2.2. Az elválasztási elmélet (Trennungslehre) kritikája
2.3. Az anya kárenyhítési kötelezettsége?
2.4. Az okozati összefüggés megszakadásának kérdései
2.5. A normacél-elmélet (Schutzzweck der Norm)
2.6. A várandósság mint a testi épség sérelme?
3. Az Egyesült Államok megoldásai
3.1. Tendenciaszerű elutasító gyakorlat
3.2. A szülői mivolt szerepe
4. Az angol érvelés
5. A magyarországi gyakorlat egységessége
5.1. Korai jogértelmezési bizonytalanság
5.2. A terhesség megszakításának lehetősége
6. Összefoglalás

III. fejezet: Nemkívánt születés (wrongful birth): a fogyatékos gyermek mint kár
1. A szülők kárigénye nem kívánt fogyatékos gyermek születése esetén
1.1. Kiindulópontok - A prenatális diagnosztika szerepe
1.2. A határmegvonás nehézségei
2. Kitekintés - A preimplantációs genetikai diagnosztika
2.1. A módszer lényege
2.2. "Fogyasztói fajnemesítés"?
2.3. A jogi szabályozás megengedő szerepe PGD esetében
2.4. A jogi szabályozás megszorító szerepe
3. A nemkívánt születésre (wrongful birth) alapított igények az egyes országokban
3.1. A német gyakorlat
3.2. "Méltányossági" szempontok a német gyakorlatban
3.3. Nemkívánt születés (wrongful birth) az Egyesült Államokban
3.4. Az angol megoldás
3.5. A szülők igénye Magyarországon
3.6. Káronszerzés tilalma?
4. A nemkívánt születéssel (wrongful birth) kapcsolatos gyakorlat ellentmondásai és kritikája
4.1. Bizonyítási kérdések
4.2. A terhesség-megszakítás esélye
4.3. A tájékoztatás nem megfelelő volta

IV. fejezet: Károsodott élet (wrongful life): a fogyatékos gyermek saját jogú kártérítési igénye
1. Németország - Az emberi élet méltósága
2. Egyesült Államok - Metajurisztikus elemek
3. Anglia - Jogalkotói döntés

V. fejezet: A károsodott életre (wrongful life) alapított igények Magyarországi története
1. A korábbi joggyakorlat ellentmondásossága
2. A károsodott életre (wrongful life) alapított igény kritikája a korai magyar gyakorlat alapján
2.1. Jog a meg-nem-születéshez?
2.2. A károsodott életre (wrongful life) alapított igények melleti érvek
2.3. A jog eszköztára
2.4. A jog szolidaritása?
3. A Kúria 1/2008. számú Polgári Jogegységi Határozata
3.1. A vizsgált kérdések
3.2. Nincs jog a meg-nem-születéshez
3.3. A nemlétezés paradoxona
3.4. Az okozati összefüggés hiánya
3.5. A jogellenesség hiánya

VI. fejezet: A fogyatékosság megítélése - tükör a társadalomnak
1. A kártérítési jog morálja
2. Mi a fogyatákosság - jogilag vagy emberileg?
3. Az orvosi és a szociális modell
4. A fogyatékos élet mint a szülők jogi hátránya
5. A bellum omnium contra omnes

VII. fejezet: Az asszisztált reprodukció kártérítési kérdései
1. A "gyermek mint kár" jelenség új köntösben
2. Tévedni emberi dolog? Az egészséges, de genetikailag "idegen" gyermek mint kár
2.1. Más személytől származó ivarsejtek vagy embriók felhasználása
2.2. A saját ivarsejtek vagy embriók más személynél való felhasználása
2.3. Az ivarsejtek vagy embriók elvesztése, megsemmisülése
2.4. Az utódnemzési érdek megzavarása
3. A genetikailag saját, de fogyatékos gyermek mint kár
3.1. Párhuzam a nemkívánt születés (wrongful birth) alapján érvényesített igényekkel
3.2. A párhuzamos gyakorlat
4. Károsodott élet (wrongful life) az asszisztált reprodukció során
4.1. Az egyesült államokbeli esetjog
4.2. A termékfelelősség mint hivatkozási alap

Zárszó

Irodalomjegyzék
Bírósági és alkotmánybírósági döntések
Egyesült Államok
Anglia
Németország
Magyarország

---

Fülszöveg

Lehet-e káresemény a szülőknek az egészséges vagy fogyatékos gyermek születése, amiért felelőssé lehet tenni az egészségügyi intézményt? El lehet- e választani a gyermek létezésétől felnevelésének költségeit, ki lehet-e ezeket olvasztani a szülő-gyermek viszony komplexitásából?

Igényelhet-e a fogyatékos gyermek saját jogán kártérítést, mondván fogyatékos léte a nemléttel szemben kárt jelent számára? Van-e jog a megnem- születéshez? Mit tekinthetünk olyan fogyatékosságnak, ami ezt megalapozná? Össze lehet-e egyáltalán jogilag mérni a két helyzetet: létet és nemlétet, életet és halált? Van-e a jognak ehhez eszköztára?

A személyiségi jogi védelem körében vajon a testi épség sérelmét jelenti-e a nem kívánt terhesség? Az anya kárenyhítési kötelezettsége körébe tartozik-e a nem kívánt terhesség megszakítása vagy a megszületett gyermek örökbeadása? Lehet-e az abortusz adott helyzetben általában elvárható magatartás? Hogyan lehet értékelni a káronszerzés tilalmát, hiszen annak ellenére, hogy a költségek vagyoni hátrányként jelentkeznek, a szülők örömüket lelhetik az eredendően nem tervezett gyermekben? Lehet-e érzelmeket peresíteni? Milyen társadalmi hatása lehet egy - akár egészséges, akár fogyatékos - gyermek kárként történő értékelésének?

Jelen tanulmány ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ keresni, összevetve a magyar gyakorlatot mindenekelőtt a német jogelmélettel és gyakorlattal, valamint az angolszász világ megoldásaival is.

---