---

Tartalom

Előszó

A kutatás filozófiai háttere
A rerum natura kifejezés alkotóelemeiről
1. Megjegyzések a res terminus használatához
1.2. A res kifejezés lexikájáról
1.3. A res kifejezés a jogi forrásokban, különös tekintettel a Digesta bizonyos szövegeire
1.4. Excursus: adalékok a res incorporales fogalmához
1.4.1. Res incorporales a romanisztikában
1.4.2. A res incorporales kifejezés eredete és filozófiai háttere
1.4.3. Res incorporales a római jogi forrásokban: a terminus megjelenése a Digestában
1.4.4. Res incorporales a római jogi forrásokban: a terminus megjelenése Gaius és Iustinianus institúcióiban
1.4.5. Következtetések a res incorporalis fogalmával kapcsolatban
2. A natura fogalmáról
2.1. A natura jelentéstartalma
2.2. A ius naturale problematikája
3. A rerum natura koncepciójáról

A rerum natura kifejezés megjelenése a másodlagos irodalomban
A rerum natura kifejezés elemzésének fontosságáról, figyelemmel a lehetséges hozadékokra
1. A másodlagos irodalom és a saját forráskutatás egybevetése: számszerűség, eltérések és ezek lehetséges okai
2. Kategorizálás a másodlagos irodalomban

A rerum natura kifejezés önálló elemzése
1. Az elsődleges források és a másodlagos irodalmi kategóriák egymásnak való megfeleltethetőségéről
2. Az egyes kategóriákon belüli lehetséges alcsoportok kérdéséhez
2.1. Rerum natura mint a tényleges létezés kifejezője
2.1.1. A rerum natura kifejezés emberek létezése vonatkozásában
2.1.2. A rerum natura kifejezés egyes dolgok létezése vonatkozásában
2.2. Az objektív valóság leképezése
2.3. Rerum natura mint specifikus jellemző
2.4. Vitatható besorolású forráshelyek
2.4.1. Az első és a második csoport közötti lehetséges konkurencia
2.4.2. Az első és a harmadik csoport közötti lehetséges konkurencia
2.4.3. A második és a harmadik csoport közötti lehetséges konkurencia
3. Kimaradó szöveghelyek
4. A Digestán kívüli egyes primér források vizsgálata

Következtetések a rerum natura fogalmával összefüggésben
1. A rerum natura kérdésével foglalkozó munkákról és az alkalmazott módszerről
2. A másodlagos irodalomról
3. A rerum natura fogalmáról

Az eredmények összefoglalása tézisekben
Summary
1. Preliminary remarks: the reasons for an in-depth evaluation of rerum natura
2. Description of work, research methods, the use of sources
3. The structure of the work
4. Scientific results and their usefulness

Bibliográfia
  Idegen nyelvű szakmunkák
  Magyar nyelvű szakmunkák
  Referenciakiadványok

---

Előszó

Az olvasó által kézben tartott munka az eredetileg 2012-ben elkészült, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában megvédett, "Radix omnium malorum - a pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről" címet viselő doktori értekezés egy aspektusának részben átdolgozott és kibővített változata. Az alapul szolgáló munka egyfajta miscellanea; a pénz egyes, de nem a romanisztikában hagyományosan vizsgált kérdéseit tekintette át - mint amilyen például a vindicatio nummorum, a commixtio nummorum vagy éppen a depositum irregulare problémaköre. Az alapul szolgáló kutatás körében keletkezett egyik megállapításhoz, jelesül éppen a pénz kettős természetéhez kötődően vált szükségessé a rerum natura fogalmának közelebbi vizsgálata. Egy ilyen elemzés elvégzése már csak azért is volt időszerű a maga idején, és nem kevésbé időszerű most is, mivel minduntalan találkozhatunk olyan állításokkal, amelyek egyik-másik intézményt római jogi alapokra és előképekre vezetik vissza. A kivételeket megillető tisztelet hangja mellett azonban nem lehet nem észrevenni, hogy fájdalmasan gyakran maradnak meg ezek az utalások és hivatkozások a "kötelező körök" és az ezerszer szajkózott "lózungok" szintjén - anélkül, hogy az alapként hivatkozott intézmények közelebbi vagy pontosabb megértésére bármiféle törekvés tapasztalható lenne.

Márpedig a jelen munka célja éppen a római források, méginkább a római jogi gondolkodás átfogóbb vizsgálata és mélyebb megértése. Éppen ezért a hangsúly nem a revelatív felfedezések tételén van, sokkal inkább a témához kapcsolódó források szisztematikus feldolgozásán, valamint a másodlagos irodalom feldolgozásán.

A rerum natura fogalma azonban nem csupán a pénz vonatkozásában bír érdekességgel: számos olyan problémakör, megoldandó kérdés került a klasszikus jogászok elé, amelyek körben szinte magától értődő módon merült fel a responsumot adó jogász részéről a rerum natura fogalmára hivatkozás a döntéshozatal körében. Eme vélemények áttekintése nyomán könnyedén adódik a feltételezés, hogy rerum natura egyfajta fogalmi alapkő volt, mondhatni a jogi gondolkodás egyfajta intézménye. Ezt a meggyőződést alátámasztandó, a jogi források mellett további, auktorok tollából származó textusok is bemutatásra kerülnek. A rerum natura konkrét esetekben történő hivatkozásainak elemzését megelőzően nem lehet eltekinteni a kifejezés alkotóelemeinek legalább vázlatos áttekintésétől, így mind a res, mind pedig a natura fogalmai bemutatásra kerülnek. Mindezek előtt pedig szükséges a kutatás gondolati-filozófia hátterének tisztázása, annak érdekében, hogy a kutatás alaptézisei érthetőek legyenek.

A munkámat inspiráló és segítő személyek közül ki kell emelni mindenekelőtt Wolfgang Waldstein professzort, akinek mind a munkássága, mind pedig személyes példája egyaránt jelentős mértékben megalapozta a jelen kötet megszületését. Külön kell szólnom El Beheiri Nadja professzorasszonyról, aki mind a doktori értekezés témavezetőjeként, mind pedig legközelebbi kollégámként igen sok segítséget nyújtott. Köszönet illet Földi András professzor urat, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanárát, aki számos értékes tanáccsal járult hozzá a kötet létrejöttéhez. Megkülönböztetett köszönet illeti Johannes Michael Rainer professzor urat, a salzburg-i és az innsbruck-i egyetem tanárát, számos neves egyetem díszdoktorát, aki segítsége és támogatása, a Salzburgi Egyetem Jogi Karára történő többszöri invitálása is nagyban hozzájárult a jelen kötet elkészültéhez.

---