Pump Judit
A Polgári Törvénykönyv a környezetjogász szemével
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Ajánlás
Előszó
A környezetjog és polgári jog kapcsolata, elméleti alapok
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Első könyv - Bevezető rendelkezések
Második könyv - Az ember mint jogalany
Első rész: A jogképesség (2.1. §-2:3. §)
Harmadik rész: Személyiségi jogok (2:42. §-2:54. §)
Harmadik könyv - A jogi személy
Első rész: A jogi személy általános szabályai (3:1. §-3:8. §)
Második rész: Egyesület (3:86. §)
Hetedik rész: Az állam részvétele a polgári jogi jogviszonyokban (3:405. §-3:406.§)
Ötödik könyv - Dologi jog
Első rész: A birtok (5:1. §-5:8. §)
Második rész: A tulajdonjog (5:13. §-5:84.§)
Harmadik rész: A korlátolt dologi jogok (5:86. §-5:164. §)
Negyedik rész: Az ingatlan-nyilvántartás (5:165. §-5:177. §)
Hatodik könyv - Kötelmi jog
Első rész: A kötelmek közös szabályai (6:1. §-6:57. §)
Második rész: A szerződés általános szabályai (6:58. §-6:212. §)
Negyedik rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért (6:518. §-6:564. §)
Hatodik rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények (6:579. §-6:592. §)
Felhasznált irodalom
Ajánlott irodalom
Irodalmi szemelvények
Ajánlás
A Polgári Törvénykönyv szabályozása tárgyává a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait teszi, vezérelvévé pedig a mellérendeltséget és az egyenjogúságot. Erre a kódexre általában a materiális és immateriális javak fogyasztásának és forgalmának jogi normarendszereként, alapvető védelmüket biztosító instrumentumként tekintünk. A Ptk. által szabályozott életviszonyokról való hagyományos gondolkodásunkban nem jelenik meg a természeti környezet szempontja, ha az egyébként nem része a törvényi tényállásnak. A jogászi közgondolkodás a környezetjogot ma még alapvetően a közigazgatási jog részterületének tekinti, amelyhez a magánjogi szabályozás csak részlegesen és esetlegesen kapcsolódik. Ha felületesen tekintünk végig a Ptk.-n, ez az érzésünk nem is gyengül, hiszen a természeti környezet védett jogtárgyként kizárólag a 6:535. § (2) bekezdésében jelenik meg, igaz, itt különlegesen erős magánjogi védelem, objektív (tárgyi) kártérítési felelősség kapcsolódik hozzá.
A környezetjogászok számára evidencia, hogy a környezetjog nem szűkíthető le a jogalany és a környezet kapcsolatára, a környezet emberi magatartásokkal szembeni védelmére, nem rendelhető alá valamely jogágnak, de nem is sorolható be közéjük. Ötvözi szinte valamennyi jogág eszközeit, tárgykörébe vonja a műszaki, gazdasági szempontokat, lehetőségeket és eredményeket, koncentrál a regionális adottságokra és követelményekre, de értékeli a globális folyamatokat is stb. Hosszasan kereshetném még az árnyalatokat és próbálgathatnám az ecsetvonásokat annak a komplexitásnak a megfelelő ábrázolásához, ami a környezetjogot jellemzi, de összefoglalhatom egy keresetlen metaforában is: a környezetjog gondolkodásmód. Pump Judit könyve arra ébreszti rá az olvasót, hogy ez a gondolkodásmód nem idegen a polgári jogásztól sem. Hogy a természeti környezet nem a közigazgatás magánügye, hanem a magánjog szereplőinek olyan közügye, amit szinte egyetlen jogcselekménynél sem hagyhatnának figyelmen kívül. Mert a környezethez - így vagy úgy - mindenképpen viszonyulunk. Gondolkodó és cselekvő (cogitans et agens) lényként tőlünk függ: hogyan. S ebben a "hogyan"-ban az önmagunkról alkotott képünk is kirajzolódik. A környezethez való viszonyunkban ugyanis nemcsak a természettel, nemcsak a jövő nemzedékeivel, még csak nem is a velünk jogi kapcsolatban lévő embertársainkkal szembeni felelősségünk mutatkozik meg, hanem az önbecsülésünk is. Ahogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megfogalmazta a Teremtett világért való felelősségünkről szóló, 2008. évi körlevelének 169. pontjában: "A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása." Az emberi méltóságot pedig a Polgári Törvénykönyv 2:42. § (2) bekezdése szerint is mindenki köteles tiszteletben tartani.
Pump Judit - ebben az egyedülálló, világviszonylatban is újszerű, úttörő munkájában - nemcsak megmutatja, de meggyőzően bizonyítja is, hogy a környezetjog és a magánjog kapcsolata jóval sokrétűbb és szervesebb, mint gondolnánk. Arra vállalkozott, hogy a kódex normaanyagát sorra véve, pontról pontra kibontsa annak környezeti szempontú tartalmát, környezetjogi jelentőségét. Egy különleges kommentárt készített a Polgári Törvénykönyvhöz, amely az egyes rendelkezések környezetvédelmi szemléletű értelmezését adja, kiegészítő szempontokkal szolgálva a hagyományos interpretációkhoz. Nem megoldásokat kínál, hanem kérdésekkel szembesít bennünket és új szempontokkal segíti a saját válaszaink megtalálását. Szelíden igyekszik orientálni a joggyakorlatot, világossá téve azt is, hogy a magánjogi vitákban ítélkező bíróságok felelőssége messze túlmutat a felek perbe vitt jogi érdekeinek összemérésén.
Pump Judit könyve olyan ablakot nyit a polgári jogra, amelyen keresztül beáramló fény részletgazdagabbá, színekkel telítettebbé teszi a mindennapi életünket szabályozó magánjog világát, segítve bennünket, hogy abban jobban eligazodhassunk. Jogilag, emberileg egyaránt jobban. A könyvet nem csak a környezetvédelmi szakjogászképzés hallgatóinak, de valamennyi polgári jogásznak is ajánlom a figyelmébe.
Budapest, 2019. február
Döme Attila