---

Tartalom

1. Bevezetés
1.1. A kiküldetés szabályozási háttere és története az EU-ban: áttekintés
1.2. Nemzetközi helyzetek a munkajogban: miről lesz szó?

2. A munkaviszonyra alkalmazandó jog meghatározása az uniós jogban
2.1. Történeti és rendszertani áttekintés
2.2. A jogválasztás és az azt korlátozó tényezők munkaviszony esetén
2.2.1. A kógens szabályok
2.2.2. Imperatív rendelkezések
2.2.3. A közrend védelme
2.2.4. Az uniós jog elsődlegessége
2.3. A kapcsoló szabályok
2.3.1. A rendszeres munkavégzési hely (lex loci laboris)
2.3.2. A munkavállalót alkalmazó telephely
2.3.3. A szorosabb kapcsolat elve
2.4. A kollektív szerződések alkalmazhatósága
2.5. Az alkalmazandó jog meghatározása kiküldetések esetén
2.5.1. A rendszeres munkavégzési hely értelmezése, a kiküldetés fogalma
2.5.2. Imperatív rendelkezések és a közrend védelme
2.6. Összegzés

3. A kiküldetési irányelv hatálya, a kiküldetés fogalma
3.1. A kiküldő munkáltató és a "postafiókcégek"
3.2. A kiküldött munkavállaló jellemzői
3.3. Munkaviszony a kiküldő munkáltatóval
3.4. A szolgáltatásnyújtás fogalma és az "elégséges kapcsolat" követelménye
3.5. A közúti fuvarozással kapcsolatos vita
3.6. A szolgáltatásnyújtás formája
3.7. Kiküldetés kölcsönzés keretében
3.8. A kiküldetések ideiglenessége
3.9. Hoz-e változást a módosító irányelv?
3.10. Egy eset - négyféle jogi megítélés
3.11. Összegzés

4. A fogadó állam jogából alkalmazandó szabályok köre: a "kemény mag"
4.1. A "kemény mag" körébe tartozó szabályok
4.2. A minimális bérszint értelmezése
4.3. Minimális bérszint helyett kötelező díjazás
4.4. Semmisségi eljárás a módosító irányelvvel szemben
4.5. Az alkalmazandó szabályok formája, a kollektív szerződések hatálya
4.6. Kiküldetés a szociális biztonsági rendszerek koordinációjában
4.7. Összegzés

5. A kivételek és a közrendi klauzula
5.1. Kötelező és lehetséges kivételek
5.2. A közrendi klauzula
5.2.1. A Laval-kvartett
5.2.2. A Laval-kvartett következményei
5.2.3. Megoldási lehetőségek jogalkalmazással
5.2.4. Megoldási lehetőségek jogalkotással
5.2.5. Megoldás a szociális partnerek által
5.2.6. Az alapjogi szempont - értékelés az uniós jogon kívülről
5.2.7. Hozhat-e változást az Alapjogi Charta?
5.3. Összegzés

6. Végrehajtási kérdések
6.1. A szabályozás áttekintése
6.1.1. A tagállami hatóságok együttműködésének elősegítése
6.1.2. Az Európai Munkaügyi Hatóság
6.1.3. Panaszeljárások, joghatóság
6.1.4. A visszaélésszerű gyakorlat visszaszorítása
6.2. Tagállami tájékoztatás a gyakorlatban: nemzeti honlapok az irányadó munkafeltételekről
6.2.1. A tájékoztatás nyelve
6.2.2. Tájékoztatás a jogszabályokról
6.2.3. Tájékoztatás a kollektív szerződésekről
6.2.4. Tájékoztatás az adminisztratív kötelezettségekről
6.2.5. Jogorvoslati lehetőségek, felelősség
6.2.6. Összegzés
6.3. A kiküldetést érintő korlátozások megengedhetősége
6.3.1. Az egyenlő bánásmód követelménye
6.3.2. A korlátozást igazoló közérdek
6.3.3. A duplikáció tilalma
6.3.4. A tényleges előny követelménye
6.3.5. Az arányosság követelménye
6.3.6. Összegzés

7. Kiküldött munkavállalók a magyar munkajogban
7.1. A kiküldetés fogalma a magyar jogban
7.1.1. A kiküldetés mint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esete
7.1.2. A kiküldetés mint az ideiglenes külföldi munkavégzés
7.1.3. Az ideiglenes külföldi munkavégzés a bírói gyakorlatban
7.1.4. Az uniós jogi kiküldetés fogalom megjelenése a magyar munkajogban
7.1.5. A kiküldetés jelentéseinek összevetése
7.1.6. A kiküldetés a kapcsolódó jogterületeken
7.2. Az uniós jogi értelemben vett kiküldetés átültetése
7.2.1. A kiküldetés fogalmának téves átvétele
7.2.2. A kiküldetések ideiglenessége: értelmezési problémák harmonizálva
7.2.3. A kiküldött munkavállalókra alkalmazandó szabályok formája az Mt. szerint
7.2.4. A kiküldött munkavállalókra alkalmazandó szabályok tartalma az Mt. szerint
7.2.5. Kivételek - pár pontatlansággal
7.2.6. A kiküldő munkáltató adminisztratív kötelezettségei és ellenőrzése, a joghatóság
7.2.7. Alvállalkozói felelősség - uniós alapok, hazai szigorral
7.2.8. Összegzés
7.3. A kiküldetésekre vonatkozó szabályozás érvényesülése a bírói gyakorlatban
7.3.1. A külföldi jog alkalmazása a magyar jogban: kérelemre vagy hivatalból?
7.3.2. A külföldi jog hivatalból való alkalmazása kiküldetések esetén
7.3.3. A kiküldött magyar munkavállalókkal kapcsolatos esetek a Kúria gyakorlatában
7.3.4. A külföldi jog mellőzésének lehetséges okai
7.3.5. Három eset, három értelmezés: a munkavédelmi szabályok hatálya
7.3.6. Társadalombiztosítási kérdések: bizonytalan gyakorlat
7.4. Összegzés

8. Összefoglaló gondolatok

Hivatkozott irodalom

---

Fülszöveg

A szerző monografikus igénnyel dolgozta fel a magyar munkajogi szóhasználatban hagyományosan (és röviden csak) kiküldetésnek nevezett jogintézményt, amelynek hátterében rendkívül bonyolult európai munkajogi (s egyúttal nemzetközi kollíziós munkajogi) probléma húzódik meg. Amint a szerző által a dolgozatban említett gyakorlati esetek is rámutatnak, a kiküldetés kérdése napjainkban a munkajogi, illetve munkajog-tudományos érdeklődés középpontjába került.

Az értekezés fő fejezetei a kiküldetési irányelv, illetve az azon alapuló (egyes) nemzeti jogi szabályok rendkívül részletes elemzését tartalmazzák. Noha a hazai jogirodalomban találkozunk néhány ilyen tárgyú feldolgozással, a szerző mintegy nyolcvan oldalnyi terjedelmű elemzése a magyar nyelvű irodalomban egyedülálló tematikus részletességű és mélységű, sőt ebből a szempontból meghaladja a nemzetközi jogirodalomban megszokott elemzéseket is. Az európai munkajogi szabályozás leggyengébb pontja - a szerzői álláspont szerint - a kiküldetés fogalma. Ez az álláspont alapozza meg azt, hogy szerző kiemelt és elmélyült figyelmet szentel a fogalom (a kiküldetési tényállás) egyes elemei tárgyalásának. A kiküldetés európai munkajogi problematikájának központi eleme (s valójában a nemzetközi kollíziós munkajogi kérdéskör lényege is) a munkavállalót fogadó állam jogának alkalmazása. Ezt a szerző által "kemény magnak" nevezett nemzeti munkajogi szabályanyagot ugyancsak érintette a 2018. évi irányelv-módosítás, s az elemzés már erre tekintettel készült.

A magyar jogi intézményrendszer feldolgozása rendkívül kimerítő: valamennyi tárgybani, illetve kapcsolódó hazai jogszabályra kiterjed, s a hazai bírói gyakorlat is jelentős figyelmet kap a szerző részéről. A szerző összefoglaló megjegyzései kiegyensúlyozott, mértéktartó álláspontot vázolnak fel a kiküldetési szabályanyag értékeléséről.

---