---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG LÉTREHOZÁSA ÉS HELYE A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÁSKODÁS RENDSZERÉBEN
1. Az általános hatáskörű büntetőbíróság és felállításának története
1.1. A hosszú út
1.2. A második világháborús nemzetközi bűncselekmények meghatározása és megtorlása
1.3. A nemzetközi bűncselekmények kérdése a Nemzetközi Jogi Bizottság előtt
1.4. A nemzetközi bűncselekmények kemény magja az ad hoc bíróságok statútumában és a Római Statútumban
1.5. A büntető joghatóság utólagos kiszélesítésének lehetősége
2. A Nemzetközi Büntetőbíróság eljárása
3. Az exjugoszláv és a ruandai törvényszékek
3.1. A Volt Jugoszláv Területeken Elkövetett Bűncselekmények Nemzetközi Törvényszéke
3.2. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék
3.3. A Nemzetközi Büntető Ügyek Mechanizmusa
4. A vegyes büntető törvényszékek
4.1. A Sierra Leone-i Különleges Törvényszék
4.2. A Kambodzsai Bíróságok Különleges Kamarái
4.3. A Libanoni Különleges Törvényszék
4.4. A Koszovói Különleges Törvényszék
4.5. A Hisszein Habré és társai ügyben eljáró Rendkívüli Afrikai Kamarák
4.6. A vegyes törvényszékek létrehozásának indokai az ICC felállítása óta eltelt időben
5. Nemzetközi bűncselekmények állami üldözésének megkönnyítése nemzetközi együttműködéssel, de nemzetközi büntetőbíráskodás nélkül
6. Nemzetközi bűncselekmények és a nemzetközi együttműködés egyéb intézményei

2. FEJEZET: A KOMPLEMENTARITÁS FELTÉTELEINEK ELLENŐRZÉSE A SIMONE GBAGBO ÜGYET ÉS A SZAIF KADHAFI ÜGYET ALAPUL VÉVE
1. A szuverenitás és komplementaritás
2. A komplementaritás főbb római statútumbeli paraméterei
3. A komplementaritás ellenőrzése a gyakorlatban a Simone Gbagbo ügy alapján
3.1. Komplementaritás és tettazonosság?
3.2. A Tárgyalás-előkészítő Kamara és a Simone Gbagbo ügyben a kormány által benyújtott kifogás
3.3. Simone Gbagbo elítélése Elefántcsontparton
3.4. A Fellebbviteli Kamara és a kormányzati fellebbezés a Simone Gbagbo ügyben
4. A komplementaritás és a Szaif Kadhafi ügy
5. A komplementaritás elvi fogódzóitól a gyakorlati, pozitív komplementaritásig

3. FEJEZET: AZ "ÜGY SÚLYA" MINT ELFOGADHATÓSÁGI KRITÉRIUM A COMOROS, AZ AL MAHDI ÉS AZ AL HASSAN ÜGY TÜKRÉBEN
1. Az "ügy súlya" és a "súlyosság" a Római Statútumban
2. Az "ügy súlya" és a Comoros-ügy
2.1. A Comoros-ügy háttere
2.2. A Comoros-ügy első fordulója: a 2015. évi főügyészi jelentés
2.3. A Comoros-ügy második fordulója: a Tárgyalás-előkészítő Kamara első határozata (2015)
2.4. A harmadik forduló: a Fellebbviteli Kamara első állásfoglalása
2.5. A negyedik forduló: a Főügyész második jelentése
2.6. Az ötödik forduló: a Tárgyalás-előkészítő Kamara második határozata
2.7. A hatodik forduló: a Fellebbviteli Kamara második állásfoglalása: az ítélet
2.8. A hetedik forduló: a Főügyész harmadik jelentése
2.9. A nyolcadik forduló: a Tárgyalás-előkészítő Kamara harmadik határozata
3. A súlyosság a Timbuktu városában és annak környékén elkövetett bűncselekmények megítélésekor
3.1. A timbuktui cselekmények háttere és összefüggései
3.2. A súlyosság megítélése az Al Mahdi ügyben
3.3. A súlyosság megítélése az Al Hassan ügyben

4. FEJEZET: A VÁDHOZ KÖTÖTTSÉG ÉS A VÁD PONTOSSÁGÁNAK FONTOSSÁGA - A BEMBA ÉS AZ AL HASSAN ÜGYEK FÉNYÉBEN
1. Balsikerek a főügyészi bizonyítási eljárásokban
2. A Bemba-ügy
2.1. Puccsok és polgárháborúk a Közép-afrikai Köztársaságban
2.2. A vád megfogalmazásának nehézségei és változásai a Bemba-ügyben
2.3. A Tárgyaló Kamara ítélete
2.4. A Fellebbviteli Kamara ítélete: felmentés a vádpontok alól
3. A vád és annak megerősítése az Al Hassan ügyben
3.1. Eljárási lépések a megerősítésig
3.2. A DCC és a vádat megerősítő határozat az Al Hassan ügyben
3.3. A Fellebbviteli Kamara az Al Hassan elleni vádakat megerősítő határozatról

5. FEJEZET: A BŰNSZERVEZETI FELELŐSSÉG A BOSCO NTAGANDA ÜGYBEN
1. A Bosco Ntaganda ügy háttere
2. A Bosco Ntaganda terhére rótt, megerősített vádak
3. A közvetett társtettesség indoklása az ítéletben
3.1. A közvetett társtettesség in abstracto
3.2. A közvetett társtetteség in concreto
4. A Bosco Ntaganda ügy további fejleményei

6. FEJEZET: AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN
1. Az ideiglenes intézkedések célja
2. Előfeltételek
3. Az ideiglenes intézkedések jogi természete
4. Nyilvános és zárt formák
5. Az ideiglenes intézkedések viszonya az indítványozottakhoz
6. Címzettek
7. Az intézkedések megszűnése
8. Hatékonyság

7. FEJEZET: A SÉRTETTEK ÉS A TANÚK VÉDELMÉNEK LEGFONTOSABB ESZKÖZEI
1. A megoldások általános, elvi indokoltsága
2. Az írott anyagokhoz kapcsolódó megoldások
3. A szóbeliséghez kapcsolódó megoldások

8. FEJEZET: A SÉRTETTEK RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN
1. A sértetti részvétel fontosságának elismerése a nemzetközi joggyakorlatban
2. A sértetti részvétel elhelyezése a Római Statútum egyes rendelkezéseiben
3. A sértetti részvétel az előzetes adatgyűjtés és a nyomozás eljárási szakaszában
4. A sértetti részvétel a vád megerősítésének eljárási szakaszában
5. A sértetti részvétel a tárgyalási eljárásban
6. A sértetti részvétel a büntetőjogi felelősség kérdésével összefüggő másodfokú eljárásban
7. A sértetti részvétel a kárpótlási eljárásban
8. A sértetti részvétel értékelése

9. FEJEZET: KÁRTÉRÍTÉS ÉS KÁRPÓTLÁS A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTT
1. Kártérítés és kárpótlás - a Katanga-ügy fényében
1.1. A Nemzetközi Büntetőbíróság és a kártérítési/kárpótlási eljárás alapelemei
1.2. A Katanga-ügy háttere
1.3. A Katanga-ügy kárpótlási határozatának előmunkálatai és tartalma
2. Thomas Lubanga gyermekkatonáinak kárpótlási ügye a Nemzetközi Büntetőbíróságon
2.1. A Lubanga-ügy és háttere
2.2. A Lubanga-ügyben született kárpótlási ítéletek és fontosabb döntések

10. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG HIVATKOZÁSAI MÁS NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGOK JOGGYAKORLATÁRA
1. A Nemzetközi Büntetőbíróság hivatkozásai a Nemzetközi Bíróság és a nemzetközi büntetőtörvényszékek joggyakorlatára
2. A Lubanga büntetőjogi felelősségről szóló ítélet hivatkozásai más bíróságok joggyakorlatára
2.1. Hivatkozások a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára
2.2. Hivatkozások az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára
2.3. Hivatkozások a Volt Jugoszláv Területeken Elkövetett Bűncselekmények Nemzetközi Törvényszékének (ICTY) joggyakorlatára
2.4. Hivatkozások a Ruandai Népirtás Nemzetközi Törvényszékének (ICTR) a joggyakorlatára
2.5. Hivatkozások a Sierra Leone-i Különleges Törvényszék (SCSL) joggyakorlatára
2.6. Néhány olyan bíróság, ami nem került be a Lubanga büntetőjogi felelősségéről szóló ítéletbe referenciaként
3. A Lubanga büntetésének hosszáról szóló ítélet hivatkozásai a nemzetközi bíróságok és törvényszékek joggyakorlatára
3.1. Hivatkozások a Volt Jugoszláv Területeken Elkövetett Bűncselekmények Nemzetközi Törvényszékének (ICTY) joggyakorlatára
3.2. Hivatkozások a Sierra Leone-i Különleges Törvényszék (SCSL) joggyakorlatára
4. Hogyan tovább?
5. A Nemzetközi Büntetőbíróság hivatkozásai az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi Bíróságainak joggyakorlatára
5.1. A bírósági kölcsönhatások kutatásának fontossága
5.2. A hivatkozások indokoltsága melletti és elleni érvek és hipotézisek
5.3. Példák a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatából
5.4. A hivatkozások stílusa és típusai

11. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ÉS AZ ÁLLAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE: SZABÁLYOK, SIKEREK, NEHÉZSÉGEK, KIHÍVÁSOK ÉS REALITÁSOK
1. Az "együttműködés" elve és szabályai a Római Statútumban
2. Az együttműködés a gyakorlatban: néhány példa
3. A statútumbeli együttműködés hatékonysága a nagy és a kis kérdésekben

12. FEJEZET: NYELVEK ÉS NYELVI KÉRDÉSEK A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTT
1. Nyelvek és nemzetközi szervezetek
2. A Római Statútum nyelvi rezsimje
3. Nyelvi kérdések a gyakorlatban
3.1. Az angol nyelv mint a common law angol szakzsargonja
3.2. Az ICC és a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában beszélt helyi nyelvek
3.3. Az acholi és néhány többi észak-ugandai nyelv az ICC előtt
3.4. Az arab és a többi Maliban beszélt nyelv az ICC előtt
4. Egyéb ügyek, egyéb nyelvek

13. FEJEZET: KISEBBSÉGI LÉTHELYZETEK A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG JOGGYAKORLATA MÖGÖTT

14. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG JOGI SZEMÉLYISÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
1. Kihívások a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt
2. A klasszikus kiindulópont: a Bernadotte-ügy
3. Az államok álláspontja 1998-ban és az akörüli években egy (illetve a) nemzetközi büntetőbíróság létrehozásának szükségességét illetően
4. Az ENSZ és az ICC alapokmányainak, valamint kapcsolódó dokumentumainak hasonlósága és ennek jelentősége
5. A Biztonsági Tanács vonatkozó gyakorlata és az ottani szavazatok magyarázata
6. Az ICC ítéleteinek joghatása a ne bis in idem re szemszögéből
7. A Római Statútum hibrid természete
8. A Főügyész előzetes elemző, analitikai tevékenysége
9. Következtetések
10. Addendum

ZÁRSZÓ GYANÁNT...

FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Fülszöveg

A könyv a Nemzetközi Büntetőbíróság valóságába nyújt betekintést. Olyan döntések közeli ismeretén alapul, melyek létrehozásában a szerző, mint a testület bírája maga is közreműködött. Azzal, hogy nem egyszerűsíti túl a Bíróság joggyakorlatában megjelenő, összetett jogintézményeket és jogalkalmazási dilemmákat, kompetens partnerként vezeti az olvasót az intézmény kevesek számára elérhető berkeibe, válaszokat nyújtva a működését meghatározó kérdésekre.

Mennyiben kell, hogy a bírói kamarák tiszteletben tartsák a Főügyész döntési autonómiáját? Milyen kihívásokkal jár a nemzeti büntetőeljárásokban bevett alapelvek, mint a vádhoz kötöttség érvényesítése egy nemzetközi büntetőeljárás keretében? Melyek egy első fokon hozott ítélet fellebbviteli felülvizsgálatának keretei? Mennyiben veszi figyelembe a Bíróság más nemzetközi bírói testületek jogértelmezését? Milyen védelemre és esetleges traumákra számíthatnak az áldozatok és tanúk a tárgyalóteremben? Milyen egyéni és kollektív kártérítésre tarthatnak igényt a nemzetközi bűncselekményeket elszenvedő áldozatok?

Az olvasó a gyakorlati szakértő pragmatikus gondolatmenetét követve járhatja körbe a mindezek hátterében álló központi kérdést, sikerrel teljesíti-e a Nemzetközi Büntetőbíróság legfontosabb küldetését, a büntetlenség kultúrájának felszámolását.

Kirs Eszter
egyetemi docens,
Budapesti Corvinus Egyetem

---