---

Tartalom

Előszó

BARTA Judit: A gyermek jogellenes külföldre vitelének kérdése és az amerikai válasz az ICAP-ra
BERECZKI Ildikó: A gyermek családi jogállása a nemzetközi magánjogról szóló NmjTvr. revíziója kontextusában
BOROS Zsuzsa: A XXI. század családjogi kihívásai figyelemmel a nemzetközi trendekre
GOMBOS Katalin: A jogharmonizáció lehetőségei a családi jog területén
KIRÁLY Lilla: A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban alkalmazandó 2201/2003 EK rendelet hazai országjelentése (monitoring)
KŐRÖS András: A jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitelére irányuló eljárás főbb kérdései
MURÁNYI Fanni: Határtalan ombudsmani gyermekjogvédelem
RAFFAI Katalin: Többes állampolgárság és határon átnyúló családi ügyek
SURI Noémi: Elhatárolási kérdések a Brüsszel IIa rendelet és az európai öröklési rendelet körében
SZEIBERT Orsolya: A gyermek legfőbb érdeke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése a Neulinger-ügyben
SZŐCS Tibor: Joghatósági szabályaink személyállapoti, családjogi és öröklési ügyekben
WOPERA Zsuzsa - TÓTH Barbara: A nemzetközi párok vagyoni viszonyainak uniós rendezése

---

Előszó

A jelen tanulmánykötet alapját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2016. április 14-én tartott "Határokon átnyúló családi ügyek - Nemzetközi személyes- és családjogi kérdések a XXI. században" című konferencián elhangzott előadások képezik. A konferencián a jogász hivatásrendek jeles képviselői keresték a választ a XXI. századi nemzetközi családjogot foglalkoztató kérdésekre.

A tanulmányok egy része a nemzetközi családokban felnövő gyermekeket érintő speciális problémákra hívják fel a figyelmet, és keresik a megoldást. Ennek keretei között két tanulmány vizsgálja a béranyaság, valamint a vele szoros összefüggésben felmerülő gyermek családi jogállását.

A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása szintén több tanulmány központi témája. A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelének eljárási kérdései körében központi szerepet játszik annak vizsgálata, hogy valóban jogellenes volt-e az elvitel, és ha igen, fennáll-e a visszavitel megtagadásának az oka. Egy nemzetközi kitekintés erejéig megismerheti az olvasó az amerikai jog megoldását a gyermek jogellenes külföldre vitele esetén. Kiemelt jelentőségű az ombudsman gyermekjogokat érintő tevékenysége, és ezen belül a gyermek jogellenes elvitelét érintő jogi problémák áttekintése. A jogellenes elvitel körébe eső tényállások jogi megítélésének komplexitását mutatják annak emberi jogi vetületei is, ahogyan az az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiben, többek közt a kötetben elemzett Neulinger ügyben hozott döntésben is megjelenik.

A nemzetközi családjogban kiemelt szerep jut a másodlagos uniós forrásoknak (rendeleteknek), amelyek meghatározzák a hazai nemzetközi családjog kereteit. E források elemzésére több tanulmány is nagy hangsúlyt helyez, amelyekben a szerzők az uniós vonatkozások különböző aspektusait vizsgálják: a jogharmonizáció lehetőségeit és a nehézkes előre haladás okait, a joghatóság alakulását a családjogi ügyekben, a Brüsszel IIa rendelet alkalmazásának hazai monitoringját, a többes állampolgárság szabályozatlanságából fakadó bizonytalanságokat, a Brüsszel IIa rendelet és az öröklési rendelet közötti elhatárolási kérdéseket, vagy a házastársak és élettársak vagyoni viszonyait rendező uniós szabályozást.

A nemzetközi családjogi kérdések specialitása és szerteágazó jellege, valamint a tény, hogy jelenleg az Unió nemzetközi magánjogán belül ez az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, indokolja e könyv megjelenését, amely magas színvonalú tudományos diskurzust kínál a téma iránt érdeklődő Olvasónak.

Szeretnék köszönetet mondani Szabó István Dékán Úrnak a kötet elkészüléséhez nyújtott támogatásáért, valamint Szakaliné Szeder Andreának a nyomdai előkészítés során végzett lelkiismeretes munkájáért.

Raffai Katalin

---