Zemplén Géza
Fából készített czukor és alkohol
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A szénhidrátokról általában
A czellulóz hidrolízisére vonatkozó tanulmányok
Miféle czukrok képződhetnek a fából?
A fának czukorrá és szeszszé átalakitásában elért eredmények
Összefoglalás
Forrásmunkák
Bevezetés
Czukor és alkohol napjainkban a legnélkülözhetetlenebb ipari czikkek közé tartoznak. Könnyen meggyőződhetünk erről, ha figyelemmel kisérjük, mily rohamosan növekszik e közgazdaságilag fontos anyagok termelése. Csak Magyarországon az 1904-1905. évben 2,085.592 mm. nyers czukrot gyártottak, melynek átlagos értéke 43-45 millió korona és ugyanezen idő alatt 1,045.703 hektoliter szeszt főztek, melynek értéke 52-53 millió korona, nem is számitva az adót, mely az összeget még háromszor ekkorára növeli.
Ha tekintetbe vesszük, hogy a fából készült spirituszgyártás alapjai ma már meg vannak annyira vetve, hogy állandó szeszfőző üzemet létesitsünk, kiinduló anyagul burgonya helyett a sokkal olcsóbb fürészport és egyéb fahulladékot használva, könnyen beláthatjuk, mily óriási lendületet vehet ez az iparág, tekintve azt, hogy a szesz sokoldalu alkalmazása napról-napra nagyobb lesz.
A fának tiszta szőllőczukorrá való alakitása is ölthet még olyan arányokat, hogy esetleg idővel a répaczukorgyártással versenyezhet. Ez azonban még csak a jövő zenéje.
Tény az, hogy a hulladékfának ilyen irányú kémiai feldolgozása utján igen értékes ipari termékekhez juthatunk, miért is czélszerü, ha a fa czukorrá és szesszé alakitásának feltételei lehetőleg széles körben terjednek el, mert éppen e két terméktől várhatunk legtöbbet.
Természetes, hogy azon időtől fogva, hogy a fának, illetve czellulóznak czukorrá és alkohollá való átalakitására rájöttek, foglalkoztatta is a szakembereket a kérdés ipari alkalmazása. Hiszen, ha alkalmas módon történik az átalakitás, e fontos iparczikkek gyártása - annyival olcsóbb lévén a kiindulási anyag - természetesen nagy jövedelmet is biztosit. A kérdés megoldása azonban nem olyan egyszerü s már nemsokára százados évfordulóját érjük Braconnot (1819) felfedezésének s még ma sem forrott ki az eszme minden tekintetben kifogástalan üzemmé. Abban nem kételkedhetünk azonban, hogy előbb vagy utóbb a kémiai ipar e nagyjelentőségü lépést meg fogja tenni és őszintén szólva már ma is meg lehetünk elégedve az eredményekkel.
E munka első részében a fának, illetve czellulóznak czukorrá és szesszé való átalakitására vonatkozó tudományos kutatásokat fogjuk tárgyalni. Ismeretük a gyakorlati alkalmazáshoz és az ipar kifejlődéséhez feltétlenül szükséges, mert minél alaposabb vizsgálat alá veszik a kiindulási anyagokat, annál könnyebb megállapitani a czukor és szeszképződés legkedvezőbb (legolcsóbb) feltételeit.
A második rész tisztán az ipari alkalmazásokkal foglalkozik s az eddig elért eredményeket lehető részletességgel tárgyalja.
Helyenként elkerülhetetlenné vált kissé mélyrehatóbb fejtegetése olyan kérdéseknek, melyek tisztázása nélkül nem remélhettem, hogy az olvasó kellő képet kaphasson az elczukrositás és erjesztés folyamatáról. Éppen e czélból tartottam szükségesnek a szénhidrátok vázlatos ismertetését előrebocsátani, mert enélkül a czukrok tulajdonságaira és átalakulásaira később nem hivatkozhattam volna.
Igyekeztem az elméleti és gyakorlati eredményeket olyképpen elkülöniteni, hogy azok számára, kik az elméleti részbe mélyedni nem óhajtanak, az alkalmazott rész mégis élvezhető legyen.