---

Tartalom

BEKÖSZÖNTŐ.

I. BEVEZETŐ-RÉSZ.
1. A fűzekről általában
2. A töltések védelmezésére felhasználható fűzfajok
  1. Fehér-, törő vagy tiszai fűz
  2. A törékeny- vagy csőregefűz

II. A FŰZESEK TALAJVISZONYAI.
1. A talaj megmunkálásának különböző módjai

III. A FŰZFATELEPITÉS SZABÁLYAI.
1. Mikor dugványozzunk?
2. Miképpen készítsük elő s kezeljük a dugványokat?
3. A dugványok beszerzésének általános szabályai
4. Milyen sűrűn s minő alakban történjék a dugványozás?
5. Miképpen történjék a dugványozás?

IV. A FŰZES GONDOZÁSA ÉS KEZELÉSE.
1. A fűzes gondozása telepítésének első és második évében
2. A fűzes kezelése telepítésének harmadik évétől kezdve

V. A FŰZESITÉS GYAKORLATI KIVITELE.
1. Milyen helyeken fűzesítsünk közönséges, gyökeres és karódugványokkal?
2. A vágásforduló
3. A fűzes szélessége s területének beosztása (Vágásosztás)
  1. Ha a pászta 90 m. széles vagy ennél több
  2. Mi történjék, ha legfeljebb 60 m. széles pásztával rendelkezünk?
  3. Miképpen történjék a 60 m.-nél keskenyebb fűzes kezelése?

VI. A VÁGÁS IDEJE ÉS MÓDJA.
1. Mikor s miképpen történjék a rendes- és fejesfák vágása?

VII. A MEGLEVŐ FŰZESEK ÁTALAKÍTÁSA.
1. Milyen elbánás alá essenek a már meglevő fűzesek?

VIII. A FŰZES ELLENSÉGEI.
1. Milyen károsításoknak vannak a fűzesek alávetve?

IX. NÉHÁNY SZÓ A FŰZEK TÁRSASÁGÁBAN ELŐFORDULÓ FANEMEKRŐL.

X. A FŰZESITÉS NAPSZÁMSZÜKSÉGLETE S KÖLTSÉGEI.

---

Bevezető

Darányi Ignácz földmívelésügyi m. kir. Miniszter Úr Ő Nagyméltósága kegyes volt azzal megbízni, hogy a védőtöltések közé fogott ártér fűzeseinek műveléséről olyan rövid útmutatást írjak, a mely hivatva legyen a töltések megvédését czélzó fűzesek létesítésével s kezelésével foglalkozók számára minden lényeges kérdésben biztos tájékozást adni.

Nehéz feladatomnak ezzel a szerény kis munkával kivánok eleget tenni.

...

Rég megmondták már s ez igaz is, hogy a hullámcsapások ellen legbiztosabban védhetjük meg töltéseinket fűzesekkel. És mégis mit látunk?

Kevés megszakítással végig jártam a Tisza töltéseit Perbenyiktől Török-Becséig s hármat tapasztaltam.

Először azt, hogy fűzesek telepítésére a nagy törekvés mindenütt megvan:

másodszor azt, hogy a meglevő fűzesek nagyobb részét jóhiszeműleg, de helytelenül kezelik s végül

harmadszor, hogy a fűzesek hiánya - s a meglevők elhibázott kezelése folytán a töltések védelme a hullámcsapások ellen óriási pénzáldozatba kerül.

Ebből a hármas tapasztalatból azt a következtetést vonom le, hogy ha az árvízmentesítő társulatok azzal a nagy törekvéssel s a töltésvédelemre mindig rendelkezésre álló óriási pénzösszegnek csak kis részével fűzeseket telepítenének s azokat a meglévőkkel rendszeresen kezelnék, egy-két évtized múltán, a mostani töltésvédelem óriási küzdelmekkel és költségekkel egybekötött s mégis sokszor eredménytelen rendszerének csak az emléke maradna meg.

A mostani fűzeseknek legnagyobb részét úgy kezelik, - s ez a kezelés egyik lényeges hibája - hogy a töltések védelméhez szükséges rőzsét szolgáltassák. Erre pedig a legjobb anyagot a fiatalabb vesszők adják s ezért a fűzeseket természetesen rövid időközökben vágják is, a minek megint az a természetes következménye, hogy a legtöbb helyt különben is helytelenül kezelt fűzes sohasem nőhet akkora magasságra s meg sem sűrüsödhetik úgy, hogy a hullámcsapások ellen a töltés védelmére szolgálhasson.

Nagy hátrány az is, hogy az ármentesítő társulatok igen sok helyütt nem rendelkeznek a védelemhez megkivántató területtel. Már pedig a minimális területnek, habár törvényhozás útján való kihasítását, az észszerű védelem feltétlenül megköveteli.

Vakmerőség volna részemről azt állítani, hogy ez az útmutató magába foglalja mindama szabályokat s kezelési tervezeteket, a melyeknek követésével s érvényesítésével a töltésvédelem biztossága iránt mindenütt és minden esetben kezeskedni lehet, de viszont habozás nélkül merem állítani, hogy ezzel a kis munkával megjelöltem azt az irányt, melynek követésével a kitűzött czélt a legrövidebb idő alatt, s a legkönnyebben s legbiztosabban közelíthetjük meg.

...

---