Kántás Balázs
A bombamerényletek kora
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A BOMBAMERÉNYLETEK KORA. POLITIKAI TERRORIZMUS AZ 1920-AS ÉVEK ELSŐ FELÉNEK MAGYARORSZÁGÁN
FORRÁSOK
A BUDAPESTI KIRÁLYI BÜNTETŐ-TÖRVÉNYSZÉK ELSŐFOKÚ ÍTÉLETE KEŐ-KUCSERA ISTVÁN ÉS TÁRSAI BÜNTETŐÜGYÉBEN, BUDAPEST, 1924. JÚNIUS 8.
A BUDAPESTI KIRÁLYI BÜNTETŐ-TÖRVÉNYSZÉK ELSŐFOKÚ ÍTÉLETE MÁRFFY JÓZSEF ÉS TÁRSAI BŰNÜGYÉBEN, BUDAPEST, 1924. DECEMBER 13.
A MAGYAR TÁVIRATI IRODA NAPI HÍREINEK ÖSSZEFOGLALÓJA A CSONGRÁDI BOMBAPER FŐTÁRGYALÁSÁNAK UTOLSÓ TÁRGYALÁSI ALKALMAIRÓL ÉS AZ ÍTÉLETRŐL, 1924. SZEPTEMBER 25–26.
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM
Fülszöveg
Az 1920-as évek viharos történelmi időszakában működő nagyszámú, egymással szoros átfedéseket mutató titkos és féltikos irredenta szervezet, illetve a hozzájuk ezer szállal kötődő, radikális jobboldali paramilitáris alakulatok működését a maguk komplexitásában leginkább konkrét példák és velük kapcsolatba hozható események, mikrotörténelmi példák vizsgálata útján érthetjük meg. A hadsereggel és egyéb állami fegyveres szervekkel is szorosan összefonódó, radikális jobboldali paramilitáris szervezetek neve felmerült olyan nagy sajtónyilvánosságot kapott bűnesetek mögött is, mint az 1922-es, szerencsésen meghiúsult jászkarajenői merényletterv, a nyolc halálos áldozatot követelő, 1922. április 3-ai antiszemita bombamerénylet az Erzsébetvárosi Demokrata Kör ellen, a három ember életét kioltó 1923-as csongrádi bombamerénylet. Ezeket az irreguláris katonai alakulatokat a német Freikorps szabadcsapatokhoz hasonlóan a fegyverkezési korlátozások alatt álló magyar hadsereg is saját félhivatalos, tartalékos alakulataiként kezelte, és titokban pénzzel és felszereléssel támogatta a működésüket, tagjaik pedig, bár nem a kormány és a hadsereg megbízásából vagy jóváhagyásával, de mélyen érintettek voltak a Magyarországon is elburjánzó politikai terrorizmusban. Az 1920-as évek robbantásos merényletei, melyek nyomán az ellenzéki sajtó az 1922–1924 közötti időszakot a bombamerényletek korának is nevezte, majd általában a feltételezhető tettesek felmentésével záruló büntetőperek és kontextusuk vizsgálatán keresztül részleteiben érthető meg a korabeli radikális jobboldali paramilitáris szervezetek működése, illetve a rövid ideig Magyarországon is elterjedő terrorizmus természetrajza. Az elkövetők kapcsolati hálója fényében pedig következtetések vonhatók le a korabeli szélsőjobboldali politikai erők korántsem végtelen, de mégis csak létező befolyásáról és érdekérvényesítő képességéről is.