---

Tartalom

Előszó

1. Alapfogalmak
  1.1. Pozitív, leíró elemzés
    1.1.1. Módszertani individualizmus
    1.1.2. Racionalitás - a homo oeconomicus
    1.1.3. Az ösztönzés fogalma - a közgazdaságtani modellek és a valóság folyamatai
  1.2. Normatív, preskritív elemzés
    1.2.1. Hatékonyság
    1.2.2. Egyéb célok
  1.3. Szomorú tudomány?
  1.4. Összefoglaló

2. Racionális döntések elmélete
  2.1. A racionalitás gyenge modellje: az eszközválasztás racionalitása
    2.1.1. Alternatívák közötti választás
    2.1.2. A következmények, kimenetek felmérése
    2.1.3. Következmények értékelése: szubjektív hasznok és költségek
    2.1.4. Következmények és értékelésük: alternatívaköltség
    2.1.5. Következmények és értékelésük: elsüllyedt költségek
    2.1.6. Következmények és értékelésük: határelemzés
    2.1.7. A legjobb kiválasztása: a preferenciák szerepe
    2.1.8. Összehasonlítás: a kereslet törvénye
  2.2. A racionalitás keményebb felfogása - a preferenciák konzisztenciája
    2.2.1. A konzisztencia fogalma
    2.2.2. A konzisztencia "oka"
  2.3. Összefoglaló

3. Kockázat és idő
  3.1. A kockázat fogalma
    3.1.1. A kockázat mint esély
    3.1.2. Kockázat mint a következmények sokszínűsége
  3.2. Preferenciák: a kockázathoz való viszony
    3.2.1. Kockázatsemlegesség
    3.2.3. Kockázatkeresés - veszteségkerülés
    3.2.4. A kockázathoz való viszony magyarázata
  3.3. Az idő problémája - diszkontálás
    3.3.1. Időpreferencia
    3.3.2. Jelenértékszámítás
    3.3.3. A diszkontláb problémája
  3.4. Összefoglalás

4. Kooperáció
  4.1. Kooperációban rejlő előnyök: abszolút és komparatív előny
    4.1.1. Abszolút előny
    4.1.2. Komparatív előny
    4.1.3. Kölcsönös előny: részvételi korlátok, fizetési és elfogadási hajlandóság
  4.2. A kooperáció akadályai: tranzakciós költség és a jogosultságok kérdése
  4.3. A kereskedelem hatékonyságjavító jellege
    4.3.1. Csere vagy termelés?
    4.3.2. A kereskedő szerepei
  4.4. Összefoglaló

5. Játékelmélet
  5.1. A bizalmi probléma leírása
  5.2. Játékelméleti alapfogalmak
    5.2.1. A játék alapfogalma és felírása
    5.2.2. Szimultán vs. szekvenciális játék
    5.2.3. Zéróösszegű és nem zéróösszegű játék
    5.2.4. Teljes és hiányos információjú játék
    5.2.5. A játék megoldása: Nash-egyensúly
    5.2.6. Ismétlődés
  5.3. Összefoglaló

6. A piaci kereslet
  6.1. A piaci modell áttekintése
  6.2. Racionális döntések árak mellett: egyéni kereslet
    6.2.1. Preferenciák
    6.2.2. Lehetőségek
    6.2.3 Egyéni keresleti döntés: optimalizálás
  6.3. A piaci keresleti függvény
    6.3.1. Piaci kereslet
    6.3.2. A kereslet változás
  6.4. Rugalmasság
    6.4.1. Jövedelemrugalmasság
    6.4.2. Keresztrugalmasság (keresztárrugalmasság)
    6.4.3. Árrugalmasság (sajátár-rugalmasság)
  6.5. Összefoglaló

7. A piaci kínálat
  7.1. Kínálat mint negatív kereslet
  7.2. Egyéni kínálati függvény: költségek
    7.2.1. A költség + árrés tévedése: a kínálat, a termelés fordított logikája
    7.2.2. Vállalatfelfogás: a profitmaximálás
    7.2.3. Fix és változó költségek: az idő szerepe
    7.2.4. Átlagos költségek
    7.2.5. Határköltség
    7.2.6. Egyéni kínálati döntés
    7.2.7. Egyéni kínálatra ható tényezők
  7.3. Piaci kínálat
  7.4. Összefoglaló

8. Verseny: a piaci egyensúly
  8.1. A piaci koordináló ereje
  8.2. A piaci verseny folyamata
    8.2.1. Egyensúlyhiány
    8.2.2. A verseny formái - az árverseny, a piaci folyamat lényege
    8.2.3. A piaci egyensúly változása
    8.2.4. Az adók hatása az egyensúlyra
  8.3. A piac és a hatékonyság
    8.3.1. Fogyasztói, termelői és társadalmi többlet
    8.3.2. A piac maximálja a társadalmi többletet
    8.3.3. A hatékony piaci működés feltételei: piaci kudarcok
  8.4. Vámok és a vámunió
  8.5. Összefoglaló

9. Piacszerkezet
  9.1. Tökéletes verseny vs. valós verseny
    9.1.1. Árelfogadás és árkeresés
    9.1.2. Árdiszkriminálás
  9.2. Monopólium - A tankönyvek példája
    9.2.1. A tankönyvek példája
    9.2.2. Piaclehatárolás
    9.2.3. Megtámadható piac
    9.2.4. Monopszónia
  9.3. Oligopól piacok
    9.3.1. Kartellek
    9.3.2. Árverseny vagy mennységi verseny
  9.4. Sokféle eladó - piaci koncentráció
  9.5. Monopolisztikus verseny
  9.6. Állami segítség
  9.7. Jövedelemelosztás és piac
  9.8. Összefoglaló

10. Pénz
  10.1. A pénz definíciója: funkciók
  10.2. Infláció
  10.3. A pénz mennyisége, a pénzteremtés folyamata
    10.3.1. A pénz formája
    10.3.2. A pénz kibocsátása, pénzteremtés - banki hitelnyújtás
    10.3.3. A pénzmennyiség szabályozása
  10.4. Kamat
    10.4.1. A gyakran hallott tévedés: a kamat a pénz ára, használati díja
    10.4.2. Az idő díja
    10.4.3. A kockázat díja
  10.5. A hitelpiac működése: hiteladagolás
    10.5.1. Hitelkereslet, hitelkínálat alakulása
    10.5.2. Kontraszelekció és hiteladagolás
  10.6. Valuta, deviza, árfolyam: a pénz mint áru
  10.7. Összefoglalás

11. Makroökonómia
  11.1. A gazdaság növekedése - A gazdaság nagyságának mérése
    11.1.1. A termelés mérése: a GDP
    11.1.2. Összehasonlítás: nominális és reálérték
    11.1.3. A GDP felbontása
    11.1.4. Mit nem mér a GDP?
  11.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség
    11.2.1. A munkanélküliség mérése
    11.2.2. A munkanélküliség okai
  11.3. Árstabilitás
    11.3.1. Az infláció mérése
    11.3.2. Az infláció okai
  11.4. Egyensúly
    11.4.1. Költségvetési egyensúly
    11.4.2. Külpiaci egyensúly
    11.4.3. Fenntarthatóság
  11.5. Gazdasági ciklusok - Anticiklikus fiskális és monetáris politika
    11.5.1. Ciklusok és növekedés
    11.5.2. Aggregált kereslet és kínálat a rövid távú ingadozások egyik magyarázata
    11.5.3. Fiskális és monetáris politika szétválasztása
    11.5.4. A fiskális politika hatásai körüli viták
    11.5.5. A monetáris politika hatásai körüli viták
  11.6. Összefoglalás

12. Korlátozott racionalitás
  12.1. A Racionalitás körüli közgazdaságtani viták
    12.1.1. A racionalitás modell téves kritikája: az információhiány és a preferencia-hibák
    12.1.2. A racionalitás-kritika: korlátozott racionalitás
  12.2. A korlátozottan racionális döntések
    12.2.1. Az eredmények értékelése
    12.2.2. Kockázat és bizonytalanság
    12.2.3. Diszkontálás
  12.3. Egyéni és piaci védekezési mechanizmusok
    12.3.1. Önvédelem, tanulás, segítségkérés
    12.3.2. Kitanítás
    12.3.3. Standardizálás
  12.4. Összefoglalás

13. A vagyon számbavételének alapproblémái
  13.1. A vállalatok közgazdasági modellezése - A számvitel célja
    13.1.1. A vállalati érintettek
    13.1.2. Vállalat és hitelezők: a jogi személyiség és a korlátolt felelősség
    13.1.3. Vállalat és befektetők: ügynökprobléma
    13.1.4. A számvitel céljai
  13.2. A számvitel alapjai: A beszámoló
    13.2.1. A mérleg (és a kettős könyvelés)
    13.2.2. Az eredménykimutatás és a számvitel ráfordítás-fogalma
    13.2.3. Cash-flow jelentés
  13.3. Az értékelés problémái
    13.3.1. A vagyon jelentése és változása
    13.3.2. A forgóeszközök értékének megállapítása
    13.3.3. A befektetések értékelése
  13.4. A beszámoló olvasása
    13.4.1. Fizetőképesség
    13.4.2. Likviditás
    13.4.3. Nyereségesség - jövedelmezőség
    13.4.4. Eszközhatékonyság
  13.5. Összefoglalás

14. A statisztika és a jog
  14.1. Adatbázis
    14.1.1. Egyedek
  14.2. Leíró statisztika: egyváltozós elemzés
    14.2.1. Eloszlás, sűrűségfüggvény
    14.2.2. Középértékek
    14.2.3. Sokszínűség, szóródás
  14.3. Leíró statisztika: változók közötti összefüggések
    14.3.1. Változók közötti összefüggések formái
    14.3.2. A változók közötti kapcsolatok ábrázolása: kereszttáblák és pontdiagramok
    14.3.3. Az összefüggés erősségének mérése
    14.3.4. "Statisztikai okság"
    14.3.5. Az okság egyéb fogalmai
  14.4. Statisztikai következtetések
    14.4.1. Becslés
    14.4.2. Hipotézistesztelés, bizonyítás
  14.5. Regressziószámítás - többváltozós elemzés
    14.5.1. Kétváltozós regresszió
    14.5.2. Statisztikai következtetés regresszióra
    14.5.3. Többváltozós regresszió
  14.5. Összefoglalás

---

Ismertető

Ez a módszertani írás azokat a közgazdasági fogalmakat, módszereket igyekszik összegyűjteni, és bemutatni, amelyek a jogi munkába, illetve a jog gazdasági elemzésében igazán fontosak lehetnek. Áttekinti a racionális döntések modelljeit, a piaci működés alapelveit, a pénzpiac működését, és a makroökonómia (a gazdaságpolitika) alapjait. Az írást a napjainkban egyre népszerűbb korlátozottracionalitás-modellek bemutatása - és a racionalitás-modellel való kapcsolatnak tárgyalása zárja.

Forrás: https://plwp.eu/legfrissebb/233-2019-09

---