Növekedésösztönzési kísérletek és kudarcok ; A növekedés új kihívásai a tudásalapú gazdaságban
TARTALOM,BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. NÖVEKEDÉSÖSZTÖNZÉSI KÍSÉRLETEK ÉS KUDARCOK
Körösi István: Növekedésösztönzés, verseny és versenyképesség
Schlett András: Három nemzedék
II. A NÖVEKEDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGBAN
Bélyácz Iván: Vállalati stratégia és versenyképesség a tudásalapú társadalomban
Túry Gábor: A hazai vállalati innováció eredményei a jövő autózásában: Magyarország helye az autóipar globális értékláncában
Gubicz Flóra Anna: A mesterséges intelligencia szellemi tulajdonjogi védelme -szerzői jogtól a szabadalomig?
Summaries
Bevezetés
A Heller Farkas Könyvek sorozat hatodik kötete - a korábbi hagyományokat folytatva - szándéka szerint olyan tematikusan összeválogatott tanulmányokat fog össze, amelyek a jelen magyar és nemzetközi gazdasági, társadalmi változások aktuális kérdéseire reflektálnak. A hatodik kötet választott témája a gazdasági növekedés lehetséges okaira keresi a választ. Milyen sikeres, illetve sikertelen kísérletek jellemezték eddig a nemzetközi és hazai gazdaságpolitikai törekvéseket? A XXI. században a gazdasági fejlődésben mind fontosabbá váló tudástőke és innováció kihívásaira tud-e adekvát választ adni a vállalati stratégia vagy a jogrendszer? A feltett kérdések nagyon komplexek és számos leágazásuk van, melyek közül - szintén hagyományainknak megfelelően - csak néhány szempont megragadására törekszünk.
A kötet két fejezetre bomlik. Az első fejezet címe: Növekedésösztönzési kísérletek és kudarcok. A második fejezet A növekedés új kihívásai a tudásalapú gazdaságban címet kapta.
A Növekedésösztönzési kísérletek és kudarcok témakör két tanulmányt foglal magában, amelyek közül az első elméleti összefoglalóját, a második pedig hazai gazdaságtörténeti áttekintését adja a címben megfogalmazott kérdésnek.
...
A növekedés új kihívásai a tudásalapú gazdaságban fejezet három tanulmányt tartalmaz, amelyek részint a fejlődés legfontosabb mozgatórugójának a tudást, illetve szűkebb értelemben vett innovációt tekintik, részint pedig vállalati szempontból közelítik meg a gazdasági növekedés kérdését. Schumpeter (1939) volt az első, aki a gazdasági növekedés kulcsszereplőjének az innovatív vállalkozót jelölte meg, aki a nagyobb nyereség elérése érdekében a termelési tényezők mindig újabb kombinációit keresi és alakítja ki. Az innováció ebből kifolyólag akkor tud a leghatékonyabban hozzájárulni egy ország fejlődéséhez, ha annak kezdeményezője, megvalósítója és alkalmazója a vállalati szféra, illetve a vállalkozó maga. Schumpeter innováció-megközelítése alapvetően a piaci hasznosulást, a vállalkozói eredményt tekinti az innováció mérőfokának, nem pedig az innovációk műszaki tartalmát vagy újszerűségét. A vállalkozók innovatív törekvései persze a piaci ösztönzőkön túl, különböző szakpolitikai lépésekkel, jogszabályi, adózási könnyítésekkel is erősíthetők, mint például kutatási központok létrehozása, finanszírozása, kutatás-fejlesztési, szabadalmi adókedvezmények, támogatások nyújtása vagy akár a szellemi jogok védelmének erősítése is, de lényegét tekintve a legkiválóbb tudományos eredmény is csak akkor válik schumpeteri értelemben innovációvá, ha azt egy vállalkozó hasznosítja.
...
Budapest, 2020. március
Katona Klára