Csapó Orsolya
A környezeti jogi felelősség határai
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Rövidítések
1. Bevezetés
2. A környezeti felelősség jogrendszerbeli elhelyezése, rendszertani alapvetés
2.1. A környezetjog fejlődése
2.1.1. A rendszerváltást megelőző időszak környezetjoga
2.1.2. A rendszerváltás korszaka
2.1.3. Magyarország uniós csatlakozásának időszaka
2.2. A környezetjog helye a jogrendszerben
2.3. A környezetjog rendszere
2.4. A környezeti felelősség a jogrendszerben
2.4.1. Az alapelvek
2.4.2. A környezetet érintő jogszabályok és a felelősségi rendszer
3. Környezet, kár, környezeti kár
3.1. A környezet
3.1.1. A környezet általánosan használt fogalma
3.1.2. A környezet fogalma tudományos kifejezésként
3.1.3. A környezet fogalma a jogirodalomban
3.1.4. A környezet fogalma a nemzetközi jogban
3.1.5. A környezet fogalma az Európai Unió jogában
3.1.6. A környezet fogalma a hazai jogban
3.1.6.1. A környezet fogalma az Alaptörvényben
3.1.6.2. A környezet fogalma a Környezetvédelmi törvényben és a közigazgatási jogban
3.1.6.3. A környezet fogalma a polgári jogban
3.1.6.4. A környezet fogalma a büntetőjogban
3.1.7. Összegzés
3.2. Környezeti kár
3.2.1. A kár általános fogalma
3.2.2. A környezeti kár fogalma a jogirodalomban
3.2.3. A környezeti kár fogalma a nemzetközi jogban
3.2.4. A környezeti kár fogalma az uniós jogban
3.2.5. A környezeti kár fogalma a magyar jogban
3.2.6. A környezeti károk tipológiája
3.2.7. Összegzés
4. Felelősség, felelősségi rendszerek
4.1. Felelősségtani alapok
4.2. Környezeti felelősség és szabályozása
4.3. A környezeti felelősség egyes viszonylatai, szerkezete, hálója
5. Az Európai Unió környezeti felelősségi modellje
5.1. Az Európai Unió környezetjoga
5.2. Az EU környezeti felelősségi rendszerének alapjai, alakulása
5.3. Összegzés
6. A környezeti felelősség helyzete a magyar jogrendszerben
6.1. A környezetjog elvei
6.2. Az Alaptörvény
6.3. A környezeti felelősség közös szabályai
7. A környezeti felelősség magánjogi eszközei
7.1. A környezeti felelősség magánjogi eszközei az Európai Unió jogában
7.2. A környezeti felelősség magánjogi eszközei a magyar jogban
8. A környezetért való felelősség a büntetőjogban
8.1. A környezetért való büntetőjogi felelősség az uniós jogban
8.2. A környezetért való felelősség a magyar büntetőjogban
9. A környezetért való felelősség a közigazgatásban
9.1. A környezetért való közigazgatási felelősség az uniós jogban
9.2. A környezetért való közigazgatási felelősség a magyar jogban
9.2.1. A közigazgatási jogi felelősségről
9.2.2. A közigazgatási jogi felelősség egyes szabályai
9.2.3. A közigazgatási felelősség egyéb esetei
9.2.3.1. A közigazgatási anyagi jogi bírság
9.2.3.2. A szabálysértési jog
10. Összegzés
10.1. A kitűzött kutatási cél rövid összefoglalása
10.2. Az elvégzett vizsgálatok rövid leírása, a kutatás és az anyaggyűjtés módszere, a források feltárása, illetőleg felhasználása
10.3. A tudományos eredmények rövid összefoglalása
10.4. A tudományos eredmények hasznosítása és hasznosítási lehetőségei
Felhasznált irodalom
Mutatók
Jogszabályok, jogi normák, egyéb dokumentumok
Bírósági határozatok, döntések
Bevezetés
...
Jelen értekezés a környezeti problémákra reflektáló jogrend felelősségi oldalát vizsgálja. A tudomány által feltárt negatív hatások emberi okait többek között a jog feladata korlátozni és kizárni. A célok és eszközök meghatározása után a kikényszerítés, a negatív hatások okaként megjelölhető behatásokért való helytállás biztosítása a felelősségi intézmények feladata.
De lefordítható-e ez a felelősség a jog szabályaira, érvényesíthető, kikényszeríthető-e a gyakorlatban? Milyen eszközökkel, milyen mechanizmusokkal él a magyar jogrendszer ebben a tekintetben, áthatja-e ez a mögöttes tartalom a szabályokat s a jogalkalmazást, avagy a normák útvesztőjében irányt tévesztettünk. Bekerül-e, bekerülhet-e ez a tartalom maradéktalanul a normaszövegekbe, s így a gyakorlatba, avagy a cél csupán foltokban fedett, s az alkalmazást a szöveghűség irányítja? Egyéni választásainkon túl az egyes államok, szervezetek működését és tevékenységét is érinti a kérdés, így nemzeti szabályainkon is túlmutat. A téma kezelhetősége érdekében azonban vizsgálatomat csupán a magyar és - hatásai tekintetében - az uniós jogra terjesztettem ki, azon belül is csupán a kifejezett és általános felelősséget alapító szabályokra. Az egyes szakterületi és végrehajtási szabályok felelősségi rendelkezései azon okból maradtak ki, mivel a jog logikája szerint azok csupán a hierarchiában magasabb szinten álló jogforrásokban szabályozott alakzatok végrehajtását, részletszabályozását tartalmazzák. Önálló jogcímet alapítanak, de szabályozási módszerük és rendszerük megfelel a magasabb szintű szabályoknak, ahogy értelmezésük és alkalmazásuk is.
A jog hézagmentességének elve alapján nem létezik olyan tényállás, amely ne lenne valamely jogi szabály hatókörébe vonható. Ha ezt összevetjük az általános tézisünkkel, 'a környezet közös felelősségünk' állítással, valóban találunk minden lehetséges környezeti érdeket sértő magatartásra felelősségi szabályt? Nem. Életszerűtlen elvárás lenne drasztikus fordulattal megalapítani ezeket. Azonban azt vizsgálhatjuk, erre haladunk-e. A jog feladata ebben a tekintetben álláspontom szerint nem követni, hanem irányítani a társadalom értékítéletét a morálisan helyes irányba. Nem utólag kapcsolni felelősségi tényállásokat és szankciókat a közfelfogás által helytelenített magatartásokhoz, hanem - megelőzve azt - előrébb járni, megalapítva, kiterjesztve a felelősséget a nemkívánatos jelenségekre, s várni, beérik-e ennek hatása; így diktálva, kényszerű változásra rávéve a társadalmat.
Az értekezés elkészítése során kitűzött kutatási feladat a környezeti felelősség intézményeinek rendszerezett áttekintése. A környezeti károkért való felelősség alakulásának vizsgálata során jelentős mérföldkövet jelentettek az egyes uniós irányelvek, amelyek kihatással voltak a magyar szabályozásra. A vizsgálat elsősorban az uniós és a magyar környezeti felelősségi rendelkezések hézagmentességére, valamint a magyar jog uniós jogszabályoknak való megfelelésére fókuszál.
Az értekezésben a felelősségi viszonyok számbavételére és áttekintésére vállalkozom csupán, hiszen nagyon széles spektrumú területről beszélhetünk. A feltárt felelősségi viszonylatokon túl is számos esetben felmerülhet a környezet érdekének kérdése. A felelősségi relációk analízise, az egyes részterületek esetjogának mélységekbe menő ismertetése szintén meghaladja a terjedelmi korlátokat, csupán vázlatos ismertetésre szorítkozom. Elsődleges célom a környezeti felelősség rendszerszerű áttekintése, a szerkezet vizsgálata, különösen a magyar és az uniós jog közötti összefüggések feltárása.
...
A felelősség minden jogterületen a jog betartásának biztosítékát jelenti, felelősség nélkül nincsen jog. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy ha nem állnak rendelkezésre megfelelő környezetkímélő technológiák, ha azokat nem észszerűen használjuk, mit sem érnek a jogszabályok. S a legkifinomultabb normarendszer sem ér semmit, ha elavult, a társadalom szemszögéből meghaladott, ésszerűtlen koncepciót támogat, életszerűtlen szabályokat ír elő vagy ha a normákat nem hajtják végre. A normák a jogpolitika által kívánatos célállapotot szem előtt tartva a szükséges elérési utat írják le. A felelősségi szabályokkal pedig mintegy választást engednek a jogszabály címzettjeinek: betartod a követelményeket vagy pedig elvállalod a szankciót. A kényszert elsősorban a közhatalom és a jogalkalmazás jelenti, ami ellenőrzi, szervezi, a szankció alkalmazásával kikényszeríti a jogszabályok betartását. Annak fényében vizsgáljuk tehát a témát, hogy a környezeti jogi felelősség elengedhetetlen, de nem egyedül üdvözítő eszköze a környezetvédelemnek.