---

Tartalom

Rövidítések jegyzéke

1. Bevezetés

2. A történeti fejlődés vázlata
  2.1. Egyetemes jogtörténeti alapok
    2.1.1. Kezdetek
    2.1.2. A görög ügyvédség kialakulása és fejlődése
    2.1.3. A római ügyvédség kialakulása és fejlődése
    2.1.4. A germán továbbélés
  2.2. Magyar jogtörténeti alapok
    2.2.1. A perbeli képviselet kezdetei Magyarországon
    2.2.2. Ügyvédség a feudális Magyarországon
    2.2.3. A felvilágosult abszolutizmus kora
    2.2.4. A reformkor
    2.2.5. 1945-től a rendszerváltásig
    2.2.6. A rendszerváltástól napjainkig

3. Rendszertani alapok
  3.1. Alkotmányos alapok
  3.2. Alkotmánybírósági alapok
    3.2.1. Az ügyvédi hivatás sajátképpeni jellege
    3.2.2. Az ügyvédkényszer alkotmányossága
    3.2.3. Az összeférhetetlenség alkotmánybírósági megközelítése
    3.2.4. Másokkal össze nem hasonlítható közbizalmi tisztség
  3.3. Az ügyvédség fogalmának lényege

4. Az ügyvédi kamara megújuló szerepe
  4.1. Az ügyvédi kamara szabályozásának kezdeteiről
  4.2. Az ügyvédi kamara kialakulása
  4.3. Az ügyvédi tevékenység új szabályozása
    4.3.1. Magyar Ügyvédi Kamara
    4.3.2. Területi ügyvédi kamarák
  4.4. Kamarai közigazgatási hatósági ügyek
    4.5. A létszám alakulása
    4.5.1. Ügyvédi létszám problematikája
    4.5.2. A létszámadatok értékelése

5. Az ügyvédek megújuló szerepe
  5.1. Az ügyvédi tevékenység mibenléte
    5.1.1. A megbízás lényege
    5.1.2. A szerződési szabadság
    5.1.3. Az ügyvédi megbízási szerződés
    5.1.4. A büntetőjogi védelem egyes szempontjai
    5.1.5. Az elektronikus kapcsolattartás aktuális kérdései
    5.1.6. A védői szerep változása
    5.1.7. A magánjogi és a közigazgatási jogi képviselet eltérései
  5.2. Letétkezelés
    5.2.1. A letétkezelésről általában
    5.2.2. Az elektronikus letéti rendszer fejlesztési mintája
  5.3. Az ügyvédi felelősség
    5.3.1. Fegyelmi felelősség és eljárás
    5.3.2. Felelősség, biztosítás
  5.4. Összeférhetetlenség
  5.5. Titoktartási kötelezettség

6. Az ügyvédi honorárium
  6.1. Az ügyvédi munkadíj nemzetközi szabályozása
    6.1.1. Európai Unió
    6.1.2. Angolszász gyakorlat
    6.1.3. Franciaország
    6.1.4. Ausztria
    6.1.5. Németország
  6.2. Ügyvédi honorárium Magyarországon
    6.2.1. A honoráriummal kapcsolatos történeti adalékok
    6.2.2. A honorárium mai szabályai
    6.2.3. A GVH álláspontja honoráriummal kapcsolatban
    6.2.4. A honoráriummal kapcsolatos összegzés
    6.2.5. Következtetések az ügyvédi tiszteletdíjjal kapcsolatban
    6.2.6. Az ügyvédi tiszteletdíjak érvényesíthetősége

7. A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásának elkerülésével kapcsolatos kérdések
  7.1. Pénzmosási technikák
  7.2. Az ügyvédekre vonatkozó pénzmosással és terrorizmus finanszírozásának visszaszorításával kapcsolatos nemzetközi előírások
  7.3. A pénzmosással kapcsolatos ügyvédi felelősség

8. Záró gondolatok

Jogirodalmi hivatkozások
  Irodalomjegyzék
  Magyar jogforrások
  Az Alkotmánybíróság határozatai
  A Budapesti Ügyvédi Kamara dokumentumai
  Uniós jogforrások
  Egyéb jogforrások
  Internetes hivatkozások és források

---

Bevezetés

A jelen monográfia a jó kormányzást megalapozó hazai kutatásokhoz kapcsolódva az ügyvédek megújuló szerepét kívánja feltárni az igazságügyi igazgatásban. E körben az ügyvédséget mint hivatásrendet és az ügyvédi kamarát mint köztestületet érő kihívások vizsgálata az elsődleges cél. A második világháború óta többnyire jogtörténeti szemléletmóddal születtek tudományos munkák a témában, bár az utóbbi évtizedben több kutató is foglalkozott a területtel. Úgy tűnik, megérett az idő arra, hogy néhány, már korábban is felvetett kérdést újragondoljunk. Egy kutatás megalapozása során rendszerint felmerül azon kérdés, hogy mi indokolja a témaválasztást, és van-e bármilyen elméleti és/ vagy gyakorlati jelentősége a választott terület kutatásának. A feltett kérdésekre, a jogalkotásban bekövetkezett alapvető változásokra is figyelemmel most mindenképpen csak igenlő válaszok adhatók. Fontos tételnek tartom továbbá, hogy a tudomány világában, így a jogtudományban is, az elmélet és a gyakorlat egymástól nem választható el, azok szorosan összefüggenek. Teória nélkül a gyakorlat elveszett, míg az elmélet önmagáért való művelése értelmetlen.

Jelen monográfiában arra törekszem, hogy a jogszabályi környezet megváltozásából, az ügyvédi kamara szervezetéből és rendszeréből, a hivatásrend napi gyakorlatában felvetődő kérdésekből - az absztrakció lehetőségének segítségül hívásával - elméleti, teoretikus válaszokat fogalmazzak meg. Ezért, figyelemmel a jelentős változásokra is, a cél egy felhasználható elméleti igényű munka megalkotása volt.

A második világháborút követő félszáz esztendő ügyvédség visszaszorítását célzó lépései nem kedveztek a gyakorlat elvi megalapozottságú művelésének, ezért a rendszerváltozást követően szükségessé vált az elméleti alapok újragondolása, ismételt megteremtése, felhasználva mindazon eredményeket, amelyek korábbról hasznosíthatóak, megtartva mindazt, ami értékkel bír és követendő, felfrissítve egyúttal a gondolkodást a jelen kihívásaira adandó válaszokkal és irányokkal. Az új áramlatok és irányok részben az európai egységesedésből, nagyobb részt a modernizációból és technológiai fejlődésből, alapvetően pedig az elmúlt évek társadalmi változásaiból fakadnak.

Munkám során arra törekedtem, hogy az Európai Unió szupranacionális szabályozási környezetére is figyelmet fordítsak, azonban a lényeget a magyar fejlődésre kihatással bíró új nemzeti szabályozások vizsgálata képezi. Így a - magyar jogászság figyelmének évszázadok óta középpontjában álló - német, osztrák és kisebb részben a francia szabályozás, valamint érdekességképpen a közelmúltunkra jelentős befolyással bíró orosz hatás is bemutatásra kerül. Az angol szabályozás áttekintését, az eltérő jogcsaládba tartozás ellenére, szintén fontosnak tartom az uniós joganyagra való jelentős hatása miatt - a brexit folyamat alatt, mellett is. Az összehasonlításon túl a jogtörténeti tapasztalatok jelennel történő összevetése - az ügyvédség nemes történeti hagyományainak értékként való felfogásából fakadóan - ugyancsak meghatározó módszer, míg - ahol arra lehetőségem nyílt - természetesen gyakorlati ismereteimre és tapasztalataimra is támaszkodtam. A monográfia elkészítése során a jelenleg hatályos ügyvédi törvény szerkezetét és rendszerét tekintettem kiindulási alapul azon kitétellel, hogy a történeti és az alkotmányos alapok, valamint a kamarára vonatkozó vizsgálatok a törvényben rögzített rendhez képest egyes esetekben máshová sorolódnak. Ezen részeket követően találhatók a monográfiában az ügyvédi tevékenység átfogó vizsgálatára vonatkozó elemek, figyelemmel arra, hogy ahol az Üttv. a tudományos vizsgálat szempontjából nézve nem teljesen logikus sorrendet állít fel, ott az elméleti rendszerezés a meghatározó.

Ezúton is kívánom köszönetemet kifejezni Dr. Tamás András és Dr. Varga Zs. András professzoroknak támogatásukért.

Patyi Gergely

---