Kurunczi Gábor
Az egyre általánosabb választójog kihívásai
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Rövidítések jegyzéke
Bevezetés
1. A választójog természete és alapjogi jellege
1.1. Az állampolgárság és a választójog kapcsolata
1.2. A nép fogalmának alkotmányos meghatározottsága
1.3 A választójog és a demokratikus legitimáció kapcsolata
1.4. A választójog alapjogi jellege - az általános és egyenlő választójog elvének jelentősége a választójog alanyi oldala tekintetében
1.4.1. A választójog alapjogi jellege
1.4.2. A választójog és a választási alapelvek - különösen a választójog általánosságának és egyenlőségének - viszonya
1.4.3. A választójog alapjogi jellegének "kihívása"
2. Az általános választójog fogalma és történeti fejlődése
2.1. Az általános választójog fogalma
2.2. A választójog általánosságának történeti fejlődése
3. A választójog egyenlőségének fogalma és tartalmi elemei
3.1. A választójog jogi értelemben vett egyenlősége
3.2. A választójog politikai értelemben vett egyenlősége
4. Az általános választójog korlátairól általánosságban
5. A lakóhely követelménye mint az általános (és egyenlő) választójog korlátja
5.1. A lakóhely fogalma és jelentősége a választójogi szabályozásban
5.2. A választójog és a belföldi lakóhely kapcsolatával összefüggő elméletek
5.3. A nemzetközi szabályozás és gyakorlat tapasztalatai
5.4. A belföldi lakóhely követelményével összefüggésben azonosítható alkotmányjogi konfliktus(ok)
5.4.1. A belföldi lakóhely követelményének "eltörlése" miatt felmerülő kritikák
5.4.2. A Vjt. által kialakított rendszer egyenlőségének kérdése
5.4.3. A levélben szavazás "problémái"
5.5. Összegzés, konklúziók
6. A nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdése a választójog egyenlőségének tükrében
6.1. A nemzetiségek parlamenti képviseletének elméleti és gyakorlati alapjai
6.1.1. Nemzetközi tendenciák
6.1.2. A magyarországi gyakorlat főbb irányai
6.2. A magyar szabályozással összefüggésben felmerülő szabályozási és alkotmányossági problémák a választójog egyenlőségének tükrében
6.2.1. A választójog tartalmi egyenlőségének vizsgálata a nemzetiségi választópolgárok kedvezményes mandátumszerzési lehetőségének tükrében
6.2.2. A választójog formai egyenlőségének vizsgálata a nemzetiségi választópolgárok kedvezményes mandátumszerzési lehetőségének tükrében
6.3. Összegzés, lehetséges további problémák és irányok
6.3.1. A Vjt. által kialakított szisztéma - lehetséges - politikai hatásairól
6.3.2. Alternatív megoldások a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítására
6.3.2.1. További megoldási javaslatok a Vjt. kereti között
6.3.2.2. További megoldási javaslatok a Vjt. rendszerén túl
6.3.2.3. Tagadható-e a nemzetiségek parlamenti képviseletének szükségessége?
6.3.3. Konklúzió
7. Az általános választójog "tudatossági" korlátjairól
7.1. Szavazati jogot a gyerekeknek? A családi választójog dilemmája
7.1.1. A választójog életkorhoz kötésével összefüggésben felmerülő általános szempontok, fogalmak
7.1.2. Az életkor mint az általános választójog korlátjának megítélése a nemzetközi és hazai szabályozás, valamint gyakorlat tükrében
7.1.3. Gyermekek választójoga kontra családi választójog - felmerülő alkotmányjogi konfliktusok, modellek, lehetséges megoldások
7.1.3.1. A gyermekek eredeti választójogának kérdései
7.1.3.2. A szülők eredeti választójogának dilemmái
7.1.3.3. A származékos szülői választójog problémái
7.1.4. Összegzés, konklúziók
7.2. A gondnokság alatt állók választójoga
7.2.1. A belátási képesség kérdése - a fogyatékosság fogalma
7.2.2. A belátási képesség és a választójog kapcsolata a nemzetközi és hazai gyakorlat tükrében
7.2.3. A magyar szabályozás kritikai elemzése
7.2.3.1. A Ve. előírásai a gondnokság alá helyezési eljárások és a választójog kapcsolatáról
7.2.3.2. A hazai szabályozás alkotmányossági vizsgálata
7.2.4. A gondnokság alá helyezési perekben hozott választójogi korlátozások metódusa és gyakorlati tapasztalatai - az Országos Bírósági Hivatal statisztikái alapján
7.2.4.1. A gondnokság alá helyezési perekben hozott választójogi korlátozások metódusa - felmerülő kérdések, tapasztalatok, irányok
7.2.4.2. Gyakorlati tapasztalatok az OBH statisztikai adatai alapján
7.2.5. Összegzés
8. A bűncselekményt elkövetők választójogának kérdése a választójog általánosságának tükrében
8.1. A bűncselekmények elkövetőinek választójogosultságra való méltatlanságáról
8.2. A bűncselekmények elkövetése és a választójog kapcsolata
8.2.1. Történeti perspektívák
8.2.2. Nemzetközi tendenciák
8.2.3. Egyes európai országok szabályozási gyakorlata
8.3. A magyar szabályozással összefüggésben felmerülő gyakorlati és alkotmányossági kérdések a választójog általánossága tükrében
8.4. Összegzés, lehetséges további problémák és irányok
9. Összegzés, konklúziók
Irodalomjegyzék
Felhasznált irodalom
Felhasznált internetes források
Nemzetközi szerződések (ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács)
Egyéb dokumentumok
Jelentések (Velencei Bizottság, EBESZ)
Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései
Alkotmánybírósági döntések
Fülszöveg
"A szerző által vizsgált területek vitán felül a választójog (mindig) aktuális kérdéseit érintik. A megfogalmazott javaslatok (pl. a szellemi fogyatékossággal élők választójoga tekintetében javasolt egységes bírósági teszt kialakítása, vagy épp a közügyektől eltiltottak esetében az "egyéniesítő" jogalkalmazási tesztek felvetése) fontos tudományos eredményei az írásnak. Mindezek alapján jelen monográfia kétségtelenül jelentős érdemi hozzájárulás a választójog általánosságának és egyenlőségének értelmezésére vállalkozó hazai tudományos szakirodalomhoz."
Smuk Péter
dékán, egyetemi tanár, NKE ÁNTK
***
"Az olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amely sikeresen ötvözi a választójog klasszikus alapelveinek és alapjogi meghatározottságának vizsgálatát azzal a sokféle kérdéssel, amelyek a választójog gyakorlása és feltételeinek biztosítása kapcsán az egyén vagy az állam oldaláról felmerülnek. A szerző megközelítésmódja vitán felül helyes: a gyermekkor, a lakóhely megléte, a mentális állapot, a társadalmi beilleszkedés vagy a nemzetiségi státus kérdését nem egymástól elkülönítve, hanem egymásra tekintettel érdemes vizsgálni, valamennyi élethelyzet azt az alapkérdést érinti ugyanis, hogy hol húzódik meg a határ a politikai közösség elméleti fogalma és az abban történő tényleges részvétel lehetősége között. A bevezetésben jelzett ambíció, miszerint a monográfia célja, hogy a jogalkotó, a jogalkalmazó és a tudományos közösség számára is értékelhető javaslatokat fogalmazzon meg, igazolhatóan teljesült. A szerző összegző megállapításai és következtetései vitán felül fontos hozzájárulást jelentenek a kurrens tudományos diskurzushoz."
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
egyetemi docens, ELTE ÁJK