---

Tartalom

I. KÖTET
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA REKONSTRUKCIÓJA

BEVEZETŐ

ELSŐ RÉSZ. AZ ERKÖLCSI ELV: MADÁCH ÉS MADÁCH
A Művészeti értekezés és a Tragédia
I. [Bevezetés]
II. [Szofoklész drámáinak ismertetése]
III. [Drámaelmélet]
  1. Az erkölcsi elv
  2. Személyek
  3. Cselekvény
  4. Jelenések
  5. Az öt felvonás egymásutánja
IV. [Az antik és modern dráma különbségei]
  1. A nép akkori erkölcsi fogalmából eredők
  2. Az előadás akkori körülményeiből eredők
  3. Századunk néhány korhibái
V. [A külső forma]
  1. A díszítvényekről
  2. A dráma nyelvéről
VI. [A vígjáték]

MÁSODIK RÉSZ. AZ ERKÖLCSI ELV GYÖKEREI: KANT ÉS MADÁCH
Madách felkészültsége - filozófia a Tragédiában
(I) A Tragédia - költészetté szűrt bölcselet
(II) A hegeli fejlődés-gondolat vonalán
(III) Kortárs magyar gondolatok
(IV) Kant etikája felé
Madách könyvtára - a 2. számú hipotézis ellenőrzése
Az ész csele - a Tragédia a filozófiában
Rekonstrukció I. - Elfelejtett gyökerek

HARMADIK RÉSZ. A TRAGÉDIA SZÖVEGÉNEK REKONSTRUKCIÓJA: MADÁCH ÉS ARANY
A mesterember talentuma
Az érinthetetlen
Stílus és eszme
Szavak és számok - a kvantitatív módszer
Rekonstrukció II. - a szövegváltoztatások
Kölcsönhatások

NEGYEDIK RÉSZ. AZ ERKÖLCSI ELV HOLLANDIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON, 1859-60: MULTATULI ÉS MADÁCH
A két szerző: párhuzamos életrajzok a XIX. századból
A regény
Multatuli hősei I. - a Tragédia előérzete
Madách hősei - a Tragédia szereplő-struktúrája
Multatuli hősei II. - a regény szereplő-struktúrája
Végső összevetés - okok és okozatok

KULTÚRÁK FOGSÁGÁBAN
Erkölcsi elv és műforma
Végzet és törvény - egyéni sors és kultúra
Álom és hitvallás
Tanulságok

FELHASZNÁLT IRODALOM
BIBLIOGRÁFIA

FÜGGELÉK
Madách könyvtárának jegyzéke
Johann Jacob Engel: Galilei álma
Karikatúra a "Het Van Nieuws Van Den Dag"-ból

II. KÖTET
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. DRÁMAI KÖLTEMÉNY. "ÉRINTETLEN" VÁLTOZAT

---

Fülszöveg

Madách Imre majd' minden művét ifjú korában lefektetett drámaelméleti elvei szerint hozta létre: történelmi drámák sorozatát írta meg szűk két évtizedes alkotói pályafutása alatt. Gondolkodásunkra s kultúránkra a legmeghatározóbb befolyást mégis Az ember tragédiája gyakorolta, melyben nemzeti történelmünkre mindössze egyetlen szó - Hunyad - erejéig utal. A Tragédiában felvetett kérdések körül szinte a mű első megjelenése óta folyamatos vita dúl. A vitázók és elemzők többnyire az alkotásban kiemelt verssorokra támaszkodva érvelnek, esetenként nem is tudva, hogy az általuk idézett sort eredetileg Madách nem is abban a formában vetette papírra. Döntő mértékben - a költő kérésére - Arany János változtatott a versezeten mintegy ezer sor erejéig, ám stilisztikai javításai szándéka ellenére több helyen a tartalmat is módosították. A Tragédia rekonstrukcióját megkísérlő tanulmány és a második kötetben mellette most első ízben megjelentetett "érintetlen" , javítások előtti szövegváltozat kiadásával Madách művének kutatása és oktatása újabb kiindulópontokat nyerhet, sőt a sajátságos helyesíráson átsütő, immár félreérthetetlenül egységes szöveg- és eszmerendszer befogadása nyomán talán még többek számára lesz érthető a költő szándéka s az általa eredetileg minden részletében kimunkált hatalmas kompozíció.

---