Csatskó Imre
A büntetőjog elemei
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó.
A BÜNTETŐJOG ELEMEI.
1. §. A büntetőjog fogalma
2. §. A büntetőjog részei
A BÜNTETŐJOG EGYETEMIES RÉSZE.
3. §. A büntetőjog alapja
4. §. A büntetőjog alanya
5. §. A bűn fogalma
6. §. A bűn tárgya
7. §. A bűnnek kelléke alanyra nézve
8. §. A bűnösségnek alanyi belső mértékéről, különösen:
I.A gonoszságról (dolus)
II. A vétkességről (culpa)
9. §. A bűnösségnek alanyi külső mértékéről, különösen:
I. Többek részvétéről a bűnben
II. A cselekedetnek okias összefüggéséről (Causalzusammenhang) a bünténynyel
10. §. A bűnnek tárgyi mértékéről
11. §. A tárgyi és alanyi mértéknek használatáról
12. §. A büntetésről általában
13. §. A büntetés fajairól
14. §. A büntetéseknek egymáshozi viszonyáról
15. §. A birónak teendője a büntetés kiszabása iránt
16. §. A büntetés megszünésének okai
A BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZE.
17. §. A bűnök osztályozásáról
18. §. A pártütésröl és felségsértésről
19. §. A felzendülésről és lázadásról
20. §. A nyilvános erőszakoskodásról
21. §. A hivatalhatalommali visszaélésről
22. §. A nyilvános hitelpapiroknak utánzása és hamisitásáról
23. §. A pénzhamisitásról
24. §. A vallásháborgatásról
25. §. Az erőszaktételről s egyéb paráználkodási esetekről
26. §. A gyilkosságról és agyonütésről
27. §. A méhmagzat-elhajlásról
28. §. Gyermeknek kitételéről
29. §. A sebesitésről s egyéb testi sérelemről
30. §. A párviadalról
31. §. A gyujtogatásról
32. §. A lopásról és elsikkasztásról
33. §. A rablásról
34. §. A csalásról
35. §. Kettős (többes) házasságról
36. §. A rágalmazásról
37. §. A bűnösök elősegéléséről
38. §. A kiutasitottnak visszajöveteléről
Végszó
Előszó
E dolgozatom elkészitésére okul szolgált a fenyitő biróságok illetősége és bünvádi eljárás tárgyában kiadatott pótló ideiglenes legfelsőbb rendelet, minek első §§-ban emlitetnek a megyei és járási biróságok illetőségéhez tartozandó bűnök, vétségek és kihágások. Ezeknek figyelmes olvasása több kérdésre adott alkalmat. Különösen: milly büntetések rendelendők az 1-ső §-ban előadott bűntények ellen? miután a magyar törvények, mikre a rendelet 2-, 4-, és 6-dik §§-ban az illető birák útaltatnak, azokról vagy nem emlékeznek, vagy a mult századok kegyetlen szelleme szerinti büntetést szabnak. Mellyek az emlitett bűnöknek egyes esetei, fokozatai? miután némelly bűnök csak megnevezve vannak, mint például: a pártütés, felségsértés, zendülés, lázadás, közhitelbeli papiroknak és bankjegyeknek utánzása és hamisitása, pénzhamisitás, gyilkosság, agyonütés, párviadal, gyujtogatás, rablás, sat; más bűnöknél pedig csak a felsőbb fokozatu esetek vannak előadva, az alsóbb fokozatuak mellőztével, mint: a hivatalhatalommali visszaélésnél, méhmagzat-elhajtásnál, gyermek kitételénél, testi sérelmeknél, lopásnál, elsikkasztásnál, csalásnál, sat. A magyar bűntörvényekből e hiányt pótolni annak tökéletlensége mellett lehetlen; s igy lehetlen egyszersmind, hogy a biró tudja: melly bűnesetek tartoznak különösen a járási első osztályu (testületi) birósághoz.
Czélszerünek véltem tehát e kis munkát a birák- és ügyvédeknek némi vezérfonalúl szolgálhatót késziteni; minek első, t. i. a büntetőjog egyetemies részében előadnám az általános elveket, mellyek minden alkotott bűntörvényeknek alkalmazásánál használhatók, különös részében pedig a bűnöket s ezeknek büntetéseit, S mert ugy láttam, hogy az emlitett rendeletben a bűnöknek körülirásai, hol adattak, az austriai büntörvénykönyvből vétettek, és a birodalmi alkotmánynak 24-, és 68-dik §§-ban ki van tűzve az irány, miben a magyar országgyülésnek működnie kellend, hogy a büntető jogot illetőleg is a birodalom minden részeiben kivánatos öszhangzat létesitessék; legalkalmasbnak véltem a bűnöket és büntetéseket az 1803-ki austriai bűntörvénykönyv szerint, a folyó évi Január 17-kén kelt legfelsőbb parancs által tett enyhitő korszerű változásokkal, adni elő; megemlitvén mindenütt a magyar büntetőjognak oda vonatkozó rendeleteit.
Mellőztem minden észrevételeket, csupán arra szoritkoztam, mi szükségesnek látszott, hogy a tárgyul vett legfelsőbb rendeletnek alkalmazását könnyitsem. Bővebb fejtegetése e fontos s a külföldiektől nagy szorgalommal müvelt jogtudomány-résznek nyugottabb időt, de az iró részéről is nyugottabb kedélyt igényelvén. - Addig használd kegyes olvasó e kis munkát hivatásod szerint némi segédeszközül a gonoszok fékezésére, az igazak védelmére, s talán egy kevés tanulságodra.
Pest, 1850-ki Junius havában.
Az iró