Kiss Zoltán Károly
A kulturális tevékenységekre, valamint a médiaszolgáltatásra vonatkozó közteherviselési és jogdíjfizetési szabályok
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
1. AZ ADÓ, ILLETVE AZ ADÓZÁS FOGALMA, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, ALAPELVEI ÉS CSOPORTOSÍTÁSA
1.1. Az adó és az adózás főbb fogalmi ismérvei és alapelvei
1.2. Fogalom-meghatározások (adóalany, adóalap, adómentesség, adókedvezmény)
1.3. Az adók csoportosítása
1.4. Az adórendszerrel szembeni követelmények
1.5. Adóreform és a különadók
2. A KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETEK KÖZTEHERVISELÉSI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA A '90-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG
2.1. Személyi jövedelemadó (SZJA)
2.2. Társasági adó (TAO)
2.3. Általános forgalmi adó (áfa)
2.4. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
2.5. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
2.6. Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)
2.7. Kisvállalati adó (kiva)
2.8. Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség (TB)
3. A KULTURÁLIS JÁRULÉK ÉS A KULTURÁLIS ADÓ
3.1. Kulturális járulék
3.2. Kulturális adó
4. A MÉDIASZOLGÁLTATÁS, ILLETVE A MÉDIASZOLGÁLTATÓK ADÓZÁSI ÉS EGYÉB KÖZTEHERVISELÉSI SZABÁLYAI
4.1. Médiaszolgáltatási díj
4.2. A közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó, eltérő közteherviselési szabályok
4.3. A reklámadó
5. SZERZŐI JOGDÍJAK ÉS JOGDÍJFIZETÉS
5.1. A szerzői jog alapjai
5.2. A szerzőt megillető jogok
5.3. A felhasználó, a felhasználási szerződés és a felhasználási engedély
5.4. A közös jogkezelés; a nagyjogos és a kisjogos felhasználás
5.5. A szerzői jogdíjak rendszere
ÖSSZEGZÉS
Ismertető
A Médiatudományi Könyvtár immáron 31. köteteként jelent meg Kiss Zoltán Károly hiánypótló értekezése, mely a közteherviselési és jogdíjfizetési szabályok átfogó összegzését és elemzését nyújtja az olvasó számára. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a rendszerváltástól egészen napjainkig megismerkedhetünk a kultúrpolitika adózási kérdéseivel és átfogó képet kaphatunk például a szerzői jogdíjfizetés rendszeréről is.
A mű Magyarország kultúrafinanszírozási politikájának olyan következetes elemzését adja, mely nem csupán segít eligazodni az adópolitika e szegmensében, hanem olyan részletszabályok működésére is rávilágít, mely az ágazati politika struktúrájáról is gyakorlati ismeretekkel szolgál.
A mű első fejezetében megismerkedhetünk az adózás alapfogalmaival, illetve például a különböző adónemek csoportosításával, ide értve a csoportosítás különféle kritériumainak összegzését. A mű további fejezetében nyomon követhetők hazánk adópolitikai változásainak főbb eseményei, melyeket a szerző kiemelt gyakorlatiassággal egészen az 1988-as adóreformtól kezdődően a 2017-es év végéig bezárólag tárgyal. A fejezet a kulturális tevékenységek és szervezetek közteherviselési szabályainak tárgyalása során külön hangsúlyt fektet az egyes adónemek változásainak körüljárására, így a személyi jövedelemadótól kezdődően az egyszerűsített vállalkozói adón át egészen a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályainak változásáig.
Az értekezés ezt követően a kulturális járulék és a kulturális adózás magyarországi változásait elemzi, mely során rávilágít az e területre összpontosítható pénzeszközök növelésének szükségességére, illetve a problémára adott állami válaszok indokaira. Megismerkedhetünk továbbá például a televíziós reklámidő értékesítéséből származó árbevételek, az Európai Unión belüli filmforgalmazás, sőt még a szállodai videó-vetítés és műholdas filmszolgáltatás adózásának rendjével is.
A kötet további részében helyet kapott a médiaszolgáltatás, illetve a médiaszolgáltatók adózási és egyéb közteherviselési szabályainak rendezése is, mely magában foglalja a kereskedelmi és közszolgálati média gazdálkodásának eltéréseit, de a szerző külön alfejezetet szentel a reklámadó szövevényes kérdéskörének is.
Végül a hatályos jogszabályok részletes ismertetésén keresztül megismerkedhetünk a szerzői jogdíjak és a jogdíjfizetés fogalomrendszerével, mely magában foglalja többek között a szerzőt megillető jogok, a közös jogkezelés, illetve átfogóan a szerzői jogdíjak rendszerének összefoglalását. A fejezetben olyan részletszabályok is terítékre kerülnek, mint például a magánmásolási vagy a reprográfiai jogdíjak.
A kötet összességében ajánlható a kulturális és médiaszolgáltatások adózási folyamataiban érintett adójogi szakemberek, de a terület iránt érdeklődő laikusok számára is, tekintve, hogy az értekezés a mindennapokban használatos adózási ismereteket széleskörű bővítésének lehetőségét kínálja.