Szabó József
Geologia kiváló tekintettel a petrografiára, vulkánosságra és hidrografiára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
BEVEZETÉS
Geologia fogalma. Beosztása 4 részre
I. RÉSZ. - A FÖLD ANYAGÁNAK KÜL- ÉS BELALAKULATA.
I. FEJEZET. A FÖLD KÜLALAKULATA.
a) A Föld alakja általában
b) A Föld anyaga
c) A lég és víz
d) A víz és száraz
e) A Föld saját melege
II. FEJEZET. A FÖLD BELALAKULATA.
Első szakasz. A kőzetek külömbsége szerkezet szerint.
A) Réteg-kőzet
B) Tömeg-kőzet
Második szakasz. A kőzetek külömbsége az általános képződés szerint
I. Vulkáni vagy tűz-eredésű kőzetek
II. Vízi vagy neptuni kőzetek
III. Metamorf kőzetek, Contact képződmény
IV. Telérek és egyéb érczfekhelyek
Harmadik szakasz. A kőzetek korviszonyai
a) Rétegek korviszonya
b) Tömegkőzetek korviszonya
c) Telérek korviszonya
II. RÉSZ. PETROGRAFIA, A FÖLD ANYAGÁNAK MINERALOGIAI ALKATA
I. FEJEZET. ELŐKÉSZÍTŐ RÉSZ
Első szakasz. A kőzetképző elemek
Második szakasz. Kőzetképző ásványok
Harmadik szakasz Petrografiai módszerek 4 csoportja
A) Makroskopos módszer
B) Mikroskopos módszer
C) Ásványszétválasztási módszerek
D) Mikrochemiai módszerek
a) Lángkisérletek (Szabó-módszere)
b) Kristályképzés hidrosilicium-fluorsav által (Boricky módszere)
c) Kristályképzés különféle kémszer által (Behrens módszere)
Negyedik szakasz. Az összetett kőzetet képező ásványok viselkedése
Földpát
Leucit, Nefelin, Nosit, Sodalith
Quarcz, Tridymit
Amfibol, Angit
Biotit
Olivin
Ötödik szakasz. A kőzet eredeti és utóbbi belalakulata
a) A kőzet szövete
1. Kristályos kőzetek szövete
2. A törmelékkőzet szövete
b) A kőzet váladéka
c) Concretio (Septáriák, Gömbconcretiok)
II. FEJEZET. A KŐZETEK RENDSZERES LEIRÁSA
Kőzetrendszer, beosztás
1. Kristályos kőzetek
A) Egyszerű kristályos kőzetek 4 osztálya
1. Tömegesen is előforduló egyszerű kőzetek
2. Kiválólag rétegekben előforduló egyszerű kőzetek
3. Tömzs- vagy Telepképzők
4. Telérképző egyszerű kőzetek
B) Összetett kristályos kőzetek
A) Tömegkőzetek. - I. Földpáttal
a) Az egyes ásványok chronologiai jelentősége
b) Az ásvány-associatio chronologiai jelentősége és osztályozás
Kőzet-típus. Tipuskeveredés. Típusok átmenete
A kőzetek petrografiai és geologiai osztályozása - Anomal kőzetek
Α) Biotit-Földpát kőzetek általában
A) Biotit orthoklas-kőzetek
I. Gránitos Biothit-Orthoklaskőzetek
II. Porfiros Biotit Orthoklaskőzetek
α) Orthoklas-Quarcz-Porfir. Orthoklas-Porfir
β) Orthoklas-Quarcz-Trachit. Orthoklas-Trachit
B) Biotit Oligoklas-Andesin kőzetek
I. Szemcsés Biotit-Oligoklaskőzetek
II. Porfiros Biotit-Oligoklaskőzetek
C) Biotit-Labradorit kőzetek
Β) Földpát-kőzetek Biotit nélkül
a) Amfibol-kőzetek
aa) Szemcsés Amfibol-kőzetek
bb) Porfiros Amfibol-kőzetek (Amfiboltrachit)
b) Augit-kőzetek szélesebb értelemben
αα) Hipersthen-Diallagit-kőzetek
ββ) Augit-kőzetek szorosabb értelemben
c) Olivin-kőzetek
d) Nefelin- és Leucit-kőzetek
A) Tömeg-kőzetek. - II. Földpát nélkül
I. Olivintartalmu földpátment kőzetek. Peridotit
II. Olivinment kőzetek Földpát nélkül
B) Pala-kőzetek
2. Törmelék kőzetek
α) Vulkáni törmelék-kőzet
β) Neptuni törmelék-kőzet
III. RÉSZ. A FÖLD TÖRTÉNELME
A Geologiai történelem nomenclaturája
α) Stratigrafiai sorrend: grup, sistema, sectio, emelet, szakasz, réteg
β) Chronologiai sorrend: era, period, epocha, kor
A kőzetek beosztása idő és település szerint
A geologiai korszakok sorrendje a történelmi tárgyalásnál
I. ÚJKORI vagy KENOZOI CSOPORT
1. Alluvium vagy Jelenkor
α) Hidrografiai viszonyok
1. Édesvíz
a) Édesvíz a Föld felületén
b) Édesvíz a Föld alatt
2. Tengervíz
3. A jég
γ) Vulkáni tünemények
a) A vulkán alakja, szerkezete és eloszlása
b) A vulkáni tevékenység fázisai
Kialudt, nyugvó, tevékeny vulkán
A kitörési tünemények sorrendje
c) A működés mellék- és utóhatása
Hegyképződés
Emelkedés és sülyedés
Solfatárai működés
Kovasavforrás. Geyzirok
Rengés. (Lissabon)
Vulkánosság chronologiai tekintetben
I. Kenozoi stratigrafia
1. Ó-Alluvium
I. Kortábla - Újabb kenozoi era
2. Diluvium vagy Negyedkor
II. Kortábla. - Régibb kenozoi era
3. Pliocen: felső, alsó
Felső vagy Thráciai emelet (emlősök jegyzéke)
Közép vagy Levantei emelet
Alsóbb vagy Pontusi emelet (csigák és kagylók)
4. Miocen: felső, alsó
Felső Miocen vagy Cerithiumrétegek
Alsó Miocen, a Mediterrán II. magasabb szakasza. Lajtamész
Alsó Miocen a Mediterrán I. mélyebb, régibb szakasza. Horni rétegek
5. Oligocen: felső, alsó
Felső-Oligocen = Aquitáni emelet, Sotzkarétegek
Alsó-Oligocen = Gomberto emelet. Clavulina Szabói rétegek
6. Eocen: 5 emelet
5. Nummulites striata és Cerithium corvinum rétegek
4. Nummulites lucasana-rétegek
3. Nummulites Subplanulata és Operculina-rétegek
2. Cerithium-rétegek
1. Alsó Barnaszén
II. Kenozoi vulkánosság
Trachit makrografiai osztályozása
A) Trachit Biotit nélkül
B) Trachit Biotittal
Trachit mikrografiai osztályozása
Trachittipus és a kor
Trachitismus, Andesitismus
Rhiolith, Zöldkő
II. KÖZÉPKORI vagy MEZOZOI CSOPORT
1. Kréta: felső, közép alsó
Felső Kréta
III. Kortábla. - Mezozoi era. - Kréta sistema
Közép Kréta Gault
Alsó Kréta Neocom
Kréta-period vulkánossága
2. Jura: felső, közép, alsó
IV. Kortábla. - Mezozoi era. - Jura sistema
Felső Jura vagy Malm
Közép Jura vagy Dogger
Alsó Jura vagy Lias
Vulkánosság a Jurában
3. Rháti: felső, közép, alsó
4. Trias: felső, közép, alsó
Felső Trias: Keuper
V. Kortábla.- Mezozoi éra. - Trias sistema
Közép Trias: Muschelkalk
Alsó Trias: Bundsandstein
Trias vulkánosság
III. ÓKORI vagy PALEOZOI CSOPORT
1. Dias vagy Permi: felső, alsó
Felső Dias: Zechstein
Alsó Dias: Bothliegend
Dias period vulkánossága
VI. Kortábla. - Paleozoi era. - Carbonos sistema
2. Carbonos vagy Kőszén: felső, alsó
Felső sectio: productiv Kőszén
Alsó vagy subcarbonos sectio: Culm
Carbonos period vulkánossága
3. Devon: felső, közép, alsó
VII. Kortábla. - Paleozoi era. - Devon sistema
Devoni vulkánosság
4. Silur: felső, alsó
VIII. Kortábla. - Paleozoi era. - Silur sistema
Felső Silur sectio
Alsó Silur sectio és szelvénye É.-Walesben
Vulkánosság a Silurban
5. Cambri: felső, közép, alsó
IV. ŐSKORI vagy EOZOI CSOPORT
1. Felső-vagy Huron sistema
2. Alsó vagy Laurentián sistema
IV. RÉSZ. A FÖLD BELSEJE ÁLTALÁNOSABB VISZONYOKBAN
I. Szakasz. Az életjelenségek áttekintése
Az élet haladásának táblája
I. A szerves testek betemetődési körülményei
A) A szárazon
B) A tengerben
II. A szerves testek fentartása a kőzetekben
A) Az eredeti szerkezet és összetétel befolyása
B) Kövesülés
A szerves maradványok viszonylagos paleontologiai értéke
A mészkövekben előforduló anyagváltozás különösen
A geologiai emlékek tökéletlensége
Paleontologia és az evolutio elmélete
Következtetések
II. Szakasz. A Metamorfizmus és Vulkanizmus
I. Metamorfizmus
A) Metamorfizmus a Gneisz-Gránit felett
Experimentál-Geologia
B) Metamorfizmus a Gneisz-Gránit régiója alatt
Mesterségesen készített vulkáni kőzetek
II. Vulkanizmus
Eruptioi ciklus
Tömöttség
A tömöttség jelentősége a kőzet-képződésnél
Az egyes képződési horizonok külömbsége az associátioban
A képződési horizonok chemiai anyaga és alapja
Regionál metamorfizmus a Gránit alatt
Lokál metamorfizmus a Gránit regio alatt
III. Módosult Metamorfizmus
I. Phyllitek
II. Serpentin
III. Zöldkő (Zöld Palák)
III. Szakasz. A Föld kérgében előforduló mozgások
I. Fejezet. - Hegyképződés
Domborzati viszonyok az egyes Kontinenseken egészben
A domborzati viszonyok okai
1. Alakulatok a Földön vulkáni hatás következtében
2. Alakulatok a Föld felületen rétegkőzetek kimozdulása által
Lassu emelkedés és sülyedés
Vetődések
A földkéreg kimozdulásának oka
A vulkáni chemizmus mint alap-ok
3. Alakulatok denudátio által
Magyarország domborzati alakulása
II. Fejezet. - Földrengés
Geologiai hatások
A földrengés eloszlása
Magyarország nehány nevezetesebb földrengése
A földrengés oka
Endogen Meteorologia
Sismograf
IV. Szakasz. A Föld tömöttsége, mágnessége s belseje
I. A Föld tömöttsége
II. A Föld mágnessége
III. A Föld belseje
1. Az izzó belső
2. A szilárd belső
3. Izzón folyó réteg a szilárd kéreg és a merev mag között
4. A Föld belseje és a Meteoritek
Meteoritek mineralogiai szempontból - Geologiai szempontból - Chondrit
A földkéreg anyag-kerengése
Előszó
A Geologia azon tudományok egyike, melyeknek felette tág mezején a részletes kutatások untalan és oly nagy mérvben folynak, hogy minden eredmény szálait egyenlő arányban foglalni össze csaknem lehetetlen. Mai napság az egész tudományt felkaroló rendszeres munkák mindegyikén valóban mindig valami speciál jelleg ismerhető fel: majd bizonyos kontinens vagy ország van főleg kitüntetve, majd egyes korszakoknak van több részlet szentelve, majd a biologiai vagy a dinamikai viszonyokra a fősúly fektetve stb. Én czélul a Petrografia, mint önálló ujabb tudomány-ág, vívmányait felhasználva, a Föld anyagának ismertetését a jelentől a legrégibb időkig tűztem ki és így a dinamikának is azon részét (víz, hő, chemizmus) emelem ki jobban, mely a kőzetképzésnél főleg tevékeny.
Midőn tehát egy ily nagyobb terjedelmű Geologia megírására határoztam el magamat, azon kívül, hogy irodalmunk hiányán akartam segíteni, igyekeztem általában véve is járulni a tudomány előmozdításához az által, hogy a Föld anyagának nyomozását, az általános Geologia keretébe illesztve, megkísértem keresztül vinni a történelmi részen, nemcsak a Föld kérgében hanem belseje felé is.
Ámbár e könyv, úgy hiszem, nem rettenti vissza azon általános olvasót sem, ki a természettudományok ezen egyik legvonzóbb ágának elvei és alapul szolgáló adatai iránt érdeklődéssel viseltetik, de a didaktikai módszernél fogva, melynek hódoltam, az kiválólag a tanuló számára való, ki ezen a köz-mívelődésre és az életre oly befolyásos ismeret-körbe rendszeres bevezettetést keres. Az orvos, gyógyszerész, mérnök, gazda, bányász stb. mennyiszer jön érintkezésbe a természettel és hányszor van alkalma ahoz a Geologia kérdései hosszú sorából egyet mást intézni, viszont mily gyakran észlel oly természetű tüneményt, melynek megértésére geologiai tájékozottság kell!
Az általános elvek mindenkor ki vannak emelve s azok körül a megalapító tények csoportosítva. A Geologia tárgya az egész Föld lévén, a tudomány épületéhez az anyag a buvárok összes újabb kutatásaiból van összehordva, de mind a mellett a Magyarországot illető adatok fontosságuk és érdekességükhöz mért figyelemben szintén részesülnek.
A rideg tényfelsorolás helyett, a hol tehető, a történelmi elbeszélés modora van választva s e szép tudomány egyes részei, a gondolatot a szokottnál messzebbre vezetve, úgy vannak előadva, hogy az érdeklődő abban azt se nélkülözze, mit egy tanulságos olvasmánytól követelhet.
A szétágazó geologiai nomenclatura baján segíteni akaró nemzetközi geologiai congressus egyik működő tagja lévén, már mint ilyen is kötelességemnek tartottam annak Bolognában (1881) hozott határozatait e munkában teljesen keresztül vinni, mi által a szintén azóta megjelent két munkától (Geikie, London 1882, Text-book of Geology; De Lapparent, Paris 1883, Traité de Géologie) eltér, melyek szerzői azon határozatokhoz csak részben alkalmazkodtak.
A rajzok a Geologia megirásánál csak ugy kellenek mint a betük, azokban nem fukarkodtam. 360 számmal vannak az ábrák s közöttök vagy 77 ábracsoport, melyeknek egyes számait különvéve, az ábrák összes száma 700 körül van. Az ábrákat két chromolithografiai tábla egészíti ki. Lehetetlen hálás köszönetemet nem nyilvánítani a K. M. Természettudományi Társulatnak, a mely beleegyezett abba, hogy a Reclus munkája galvanosaiból, valamint kiadványai egyéb clyché-iből azt, mire szükségem volt, felhasználhassam. Az ábrákból vagy 80 innét való.
Munkám megírásánál jelentékeny segítségemre voltak Dr. Schafarzik Ferencz, Dr. Szterényi Hugó és Szontagh Tamás urak, kiknek itt köszönetet mondani örömömre szolgál.
Budapest, 1883 május.
Dr. Szabó József.