---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. BEVEZETÉS
A) A különböző erdőalakokról
1. Égerfa-erdők mocsaras, tőzeges területeken az alföldön
2. Az úgynevezett berki erdők
3. A siksági tölgyerdők
4. Erdők a homokterületeken
5. Az erdők a dombos vidékeken, az alacsony hegyeken és a nagyobb hegyvidékeknek a lapályokra ereszkedő alacsonyabb kinyúlásain
6. A hegységi erdők általában; a fénykereső és árnytürő fanemek
7. A hegységi lombfaerdők
8. A magas hegységi fenyvesek
9. Az erdőalakokról mondottak összevonása
  a) Az egyes fanemek jelentősége az erdőképzésben
  b) A főbb fanemek elterjedésének viszonyai
  c) Árnyéktűrés és fénykeresés
  d) A használat és felújítás szülte erdőalakok
B) Az erdő különféle haszonvételeiről, kapcsolatban a fák táplálkozásának feltételeivel
1. Az erdei fák táplálkozásáról
2. Az erdei haszonvételek megismertetése és rendszeres felsorolása, a kiadásokkal együtt egy példában bemutatva

II. AZ ERDŐK FELNEVELÉSÉRŐL ÉS ÁPOLÁSÁRÓL
1. Általában
2. A tisztogató vágások
3. A gyérítés
  a) A létért való küzdelem a zárt erdőben, s ennek előnyei
  b) A fák magassági osztályai az egykoru állabokban
  c) A gyérités által kiszedendő mellékállab fatömegének viszonya a főállabéhoz
  d) A létért való küzdelem hátráltatja az uralkodó fák, illetve a főállab fejlődését is
  e) Az elnyomott és túlszárnyalt törzsek eltávolítása által a megmaradók növekedését fokozzuk
  f) A gyéritésnek más feladatai, különösen az értéktelenebb faanyag kiszedése
  g) A gyérités a sarj- és középerdőben
  h) A helyes gyérités növeli, a helytelen csökkenti az állabok szilárdságát s utóbbi esetben nagy károkat okozhat
  i) A gyérités szabályai és végrehajtása
  j) A gyérités által nyerhető fatömegek nagysága, azok értékesítése és pénzbeli haszna
4. Egyes vén fák kiszedése fiatal állabokból

III. A FŐBB ERDEI MELLÉKHASZNÁLATOKRÓL
1. Átnézet és az itt tárgyalandó mellékhasználatok felsorolása
2. Az erdei fű használata
3. Az erdei legeltetés
  a) Az erdei legeltetés előnyei és hátrányai
  b) Az erdei legeltetés szabályozásánál és értékének meghatározásánál figyelembe veendő viszonyok és szempontok
  c) Az erdei legeltetésnek mérték szerint való szabályozása és értékének meghatározása egy határozott esetben
4. Az erdei lombtakarmány használata
5. A makkoltatás
6. Az erdei alom nyerése
  a) Az erdei alomról, annak fontosságáról és szedésének következményeiről általában
  b) Az alomszedés szabályai
  c) Az erdőben nyerhető alommennyiség

IV. AZ ERDŐTALAJ ÁPOLÁSA

---

Előszó

Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1892. decz. 18-án megtartott rendes közgyülése abban a megtisztelő megbízásban részesített, hogy a népszerü erdészeti ismerettár hátralévő füzeteit megírjam.

E nagyrabecsült megbízás folytán a megnevezett szerény munka 3-adik füzetét most a következő megjegyzésekkel bocsátom a nyilvánosság elé.

Mindenekelőtt fel fog tűnni a bíráló szemnek a kis füzet aránylag terjedelmes bevezetése, a mit megokolni szükségesnek tartok.

Jelen füzet tárgya: az erdő ápolása és hasznosítása a letarolás idejéig; feladata, "hogy útmutatást adjon a népnek arról, miként kell a felserdült erdőt tisztogatni, gondozni, később gyéríteni, s a kiszedett anyagot czélszerűen felhasználni" és ki kell terjeszkednie egyszersmind "arra a kérdésre is, hogy hol és milyen körülmények között engedhető meg a mérsékelt erdei legeltetés s miként gyakorlandó az, hogy az erdőnek kára ne legyen".

Úgyde az erdő tisztogatása, gyérítése, legeltetése stb. lényegesen módosul a szerint, a mint fanemre és korra nézve tiszta vagy elegyes állabokkal van dolgunk, s a mint az erdő mesterséges úton telepíttetett, vagy természetes felújítás útján jött létre, és utóbbi esetben a mint sarjakról vagy magról keletkezett, sarjerdő, középerdő, vagy szálerdő üzemben kezeltetik.

Lehetetlen volt tehát elkerülnöm az erdőalakoknak elbeszélésszerű ismertetését; mert azokra e füzetben igen gyakran kellett hivatkoznom. Ezen kívül szükségesnek tartottam a nem szakember előtt - mert ilyenek számára van szánva a népszerű erdészeti ismerettár - tisztába hozni a fő- és mellékhasználatok - a vég- és előhasználatok közötti viszonyt, s az erdőnevelésnek ezekkel való összefüggését. Az erdőnevelést és ápolást megelőzőleg végre nem mulaszthattam el az erdőnek és erdei fáknak élettanát legalább főbb vonásaiban megismertetni: mert e nélkül az erdő felnevelésének és ápolásának szabályai szárazok és érthetetlenek lettek volna.

Mindezeknek ismertetése azonban ép úgy szükséges a népszerű erdészeti ismerettár 4-ik füzetéhez is: azért, hogy ott ezeket nélkülözhessem, a bevezetésbe fel kellett vennem némely, az erdők természetes felújítására vonatkozó dolgokat, viszonyokat és szemléleteket is.

Szolgáljon ez mentségéül a bevezető rész terjedelmének.

Amaz utasítás, melyet e füzet számára az Országos Erdészeti Egyesület megállapitott, felveendő tárgyakul csak az erdő tisztogatását, gyérítését és legeltetését tűzte ugyan ki: de én czélszerűnek tartottam még ezeken kívül az erdei fű használatát, az erdei lombtakarmány nyerését és a makkoltatást s végre a talajápolást is felvenni e munkácskába. A biráló-bizottság utasítása szerint beillesztettem az előbbiek közé még az erdei alomnyerést is: ellenben mellőzhetőnek tartottam, mint erdőnevelési eszközt a felnyesést és vigályos gazdaságot s némely kevésbé elterjedt vagy csekély jelentőségű mellékhasználatokat, melyek meggyőződésem szerint a pályázat kiírásánál szándékosan mellőztettek.

És most, midőn e füzetet olvasó közönségének átadom, kedves kötelességemnek tartom köszönetemet kifejezni Terény Sándor és Vaitzik Emil fiatal szaktársaimnak, kik az erdőalakok rajzainak vázolásával és kidolgozásával e kis munka értékét emelni segítettek.

Selmeczbánya. 1895. január.
Fekete.

---