---

Tartalom

Előszó

ELSŐ RÉSZ - MI A BOY SCOUT-MOZGALOM?
Célja? Mit akar a mozgalom?
Cserkésztörvény és fogadalom
Cserkészjelek és tisztelgés
Szervezet
A tisztek
A mozgalom paedagogiája
Életmentés
A mozgalom sikerének oka
Lelki tulajdonságok fejlesztése
Testnevelés
Kéziügyességek, mesterségek
Cserkész játékok
Cserkész tulajdonságok
Ruházat
Táborozás
Tengeri scoutok
Girl Guides
Aggodalmak, ellenvetések
Cserkészet és iskola
Cserkészet és sport
"Boy-scouts" - "scout boys"
Cserkészeti és gyarmatpolitika
Cserkészet és vallás
Katonáskodás, politika
Pénzügy

MÁSODIK RÉSZ
Néhány gyakorlati utbaigazitás
A kezdet
A csapatvezetésről

---

Előszó

Abban az evolucióban, melyen az ifjusági nevelés keresztülment, Anglia volt hivatva arra, hogy az emberiséget a legmesteribb nevelési rendszerrel ajándékozza meg, mely valaha napvilágot látott. Baden-Powell angol tábornok volt az eszme felvetője és megvalósitója, a Boy Scout-mozgalom atyja, de ott állott az intézmény bölcsőjénél Thompson-Seton, a hires amerikai természetbarát-iró is. A mozgalom gondolatát a bur háboru folyamán nyerte a tábornok, mikor az ellenség-ostromolta Mafeking városának ifjusága őrtállás, hirszolgálat teljesitése, felelősségteljes megbizások elvégzése által a legértékesebb szolgálatokat tette az ostromolt seregnek. Ekkor látta be Baden-Powell, hogy az ifju zsenge korban is komoly, nagy feladatok elvégzésére képes, ha önállóságra, férfiasságra neveljük, ezt belészuggeráljuk, s ez a nevelés, ez a szuggesztió viszont áldásos hatással van a fiuk egész fejlődésére. A mozgalom megalapitása felé 1907-ben tette meg az első lépést, mikor Brownsea Island-on megalakitotta az első kisérleti tábort. Ez utóbbi, mint máskép nem is volt várható, igen szép sikerrel járt; 1908-ban jelent meg a mozgalom kézikönyve, "Scouting for Boys" s egy csapásra csapatok keletkeztek az angol birodalom minden zugában. A Boy Scoutok 1909-iki kontinentális körutja, melynek folyamán Baden-Powell tábornok vezetésével beutazták Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Francia- és Oroszországot, diadaluthoz hasonlitott, s elvetette a mozgalom csiráját a kontinensen is. Ma a cserkészek száma az egész világon milliókra rug, s a mozgalom Európának ugyszólván minden országában (Ausztriát sem véve ki), Észak- és Délamerika legtöbb államában, Indiában, Kinában, Japánban, Délafrikában, Ausztrália minden tartományában, Uj-Zélandon és mindenütt, ahol angolok laknak, gyökeret vert. Ennek főoka mindenekelőtt és főképpen a mozgalom természetében keresendő. E füzet célja mármost az, hogy nagyközönségünk ama részének, mely a mozgalom iránt még nem érdeklődik, figyelmét reá terelje, azon részének pedig, melynek érdeklődését a cserkészet már felkeltette, ez ismertetés szük kereteihez képest, helyes fogalmat adjon róla. Ha ez sikerül, a honi mozgalom sikere ugyszólván máris biztositva van, mert oly intézménynél, minő a cserkészet, az érdeklődést, a tárgy - akár csak futólagos - ismeretét nyomon követi az aktiv résztvétel, vagy a mozgalom támogatása.

Mikor e sorok irója, ezelőtt két évvel, még angliai csapatánál müködött, az a szilárd meggyőződés érlelődött meg benne, hogy a boy scout-intézményre éppen hazánkban van a legégetőbb szükség, ahol az ifjuság nevelése - valljuk meg nyiltan - jórészt helytelen alapokon mozog s a legerélyesebb reformokra szorul. Hazánk közvéleménye már több rövid ismertetésből tájékozódhatott a mozgalom főbb vonásait illetőleg; csapatok keletkeztek, sőt megalakult a magyar boy scout-mozgalom központi szervezete, a Magyar Cserkészszövetség is. Kétségtelen, hogy ez az intézmény hazánkban is szép jövő felé tekint. A mozgalom abban a mértékben fog azonban terjedni, amelyben a nagyközönség, különösen a szülők, meg- és elismerik. Ezt igyekszünk tehát mindenekelőtt elérni, s ha ebben e füzetnek is lesz - bármily csekély - szerepe, oly eredménnyel jártak, melynél szebbet kivánni sem lehetett.

A szerző

---