---

Tartalom

Bevezetés (Stark Tamás - Virányi Péter)
Vitári Zsolt: A Német Ifjúság háborús szerepvállalása
Kalmár Miklós: A nemzetiszocialista elit pihenőhelye
Virányi Péter: Háború puska nélkül. Hogyan lett márka a náci birodalom?
Andreides Gábor: Az olasz szociális köztársaság háborús propagandája 1943-1945
Nagy Boglárka: Plakátok mint a háború szolgái
Mezei Bálint: Vöröskeresztes magyar kórházvonattal a keleti frontra 1942-43-ban. Reményi József főhadnagy háborús naplója és fényképei
Stark Tamás: Viták az első magyarországi deportálásról
Végső István: Az örökké elfeledett hősi halott. Marancsik Pál halálának kálváriája
Márkus Beáta: A német származású lakosság Szovjetunióba deportálása a délkelet-magyarországi lokális források tükrében, 1944/1945
Bene Krisztián: Az újjászervezett francia haderő etnikai összetétele és részvétele az anyaország felszabadításában
Pritz Pál: Vajon tényleg helytartó volt-e Dr. Veesenmayer Ödön 1944-ben Magyarországon? Kutatás módszertani töprengések
Lénárt T. András: A semlegesség árnyalatai - Spanyolország a második világháborúban
Laczó Ferenc: Munkácsi Ernő feloldhatatlan dilemmái. A holokauszt magyar történetírásának kezdetei
Daniela Ozacky-Stern: Propaganda of extermination: Goebbels and the last year of World War II

---

Bevezetés

Európában kezdenek feledésbe merülni a nyolc évtizeddel ezelőtti események: egyre kevesebben vannak, akik személyesen is átélték a háborús borzalmakat, netán maguk is a fronton szolgáltak, és egyre távolibbnak tűnik a világ szinte minden szegletét elérő pusztítás és halál. Az MTA II. világháború története albizottság, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Fulton School of Liberal Arts, Salisbury University 2020. december 11-12-én online, nemzetközi konferenciát szervezett EURÓPA 1944-1945 címmel.

A II. világháború, 75 évvel ezelőtt, 5 év és 8 hónap után ért véget Európában. Az emberiség legvéresebb háborújában mintegy 80 millió ember vesztette életét. A II. világháború a huszadik századdal foglalkozó kutatások középpontjában áll, gyakran merül fel a kérdés, hogy mi újat lehet még mondani ebben a témában. A konferencia válaszolt erre a kérdésre. A második világháborúval kapcsolatos kutatások fontosságáról így vélekedett a konferencia megnyitásakor Frank Tibor akadémikus: "a feledés nagy úr, az emlékezők eltűnnek, marad a tudomány".

A tanácskozás két magyar és két angol nyelvű szekcióban került megrendezésre, 20 előadás hangzott el. Az előadások meghallgathatóak az albizottság weblapján (https://2vh-albizottsag.hu/). Stark Tamás, az albizottság elnöke, zárszavában értékelte és foglalta össze, hogy mit adott a konferencia a tudománynak és ez a hozzájárulás reményeink szerint, a kötetben szereplő tanulmányokra is igaz. Összeállításunkban 14 előadásból készült tanulmány szerepel. Olvashatóak olyan tanulmányok, amelyek új forrásokra épültek. Márkus Beáta beszámolója a magyarországi németek elhurcolásáról, Stark Tamás publikációja az első magyarországi deportálással kapcsolatos vitákról szól. Vannak tanulmányok, amelyeknél nem a forrás volt új, hanem az azokat feldolgozó szemlélet. Elsősorban a propagandával foglalkozó előadók között voltak olyanok, akik ismert források alapján új, izgalmas következtetésekre jutottak. Virányi Péter arról írt, hogy miképpen vált márkává a náci birodalom. Andreides Gábor az olasz, Daniela Ozacky Stern angol nyelvű publikációja a német, Nagy Boglárka a magyar háborús propagandáról írta meg előadásából tanulmányát. Olvashatóak viszonylag kevesek által kutatott témák is. Bene Krisztián a francia haderő etnikai összetételét, Vitári Zsolt a "Német Ifjúság" háborús szerepvállalását, Kalmár Miklós a náci elit berchtesgadeni nyaralóhelyeit vizsgálta. Lénárt András a spanyol politika változásait követte nyomon. Szerepelnek tanulmányok emberi sorsokról. amelyek élettörténeteken keresztül mutatják be a háborút és annak következményeit. Pritz Pál szenvedélytől nem mentes írása Edmund Veesenmayerről, Mezei Bálint egy fotókat készítő hadnagy, Végső István a bevonuló németekkel szembeszálló katona történetét írta le. Laczó Ferenc a pesti neológ közösség rendkívül tevékeny, ám igen csak ellentmondásos tagjáról, Munkácsy Ernőről írta meg tanulmányát.

A könyvben szereplő tanulmányok sorrendje, az előadások sorrendjét követi.

A kötet megjelenését az MTA támogatta.

Stark Tamás – Virányi Péter

---