---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. FEJEZET. A SARJERDŐK RENDSZERES KIHASZNÁLÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA
1. A sarjerdőkről általában
2. Egy ákáczerdő története. Pénzügyi érettség. Sűrítő árkok. Irtás
3. Az ú. n. berki lágyfa-sarjerdők kihasználása és felújítása, egyszerű vágásosztás mellett
  a) Kihasználás.
  b) Felújítás.
4. Keményfa-sarjerdők kihasználása és felújítása. Vágáskitűzés egy térszakozás szerint berendezett erdőben
5. A cserhántó erdők
  A) A cserhántó erdők jövedelmessége
  B) A cserkéreg hántása, száritása, választékolása és kévékbe kötése
  C) A cserhántó erdők felújítása és ápolása
6. A törzssarjak használata
7. A hagyásfák és a sarjerdők átalakítása középerdővé

II. FEJEZET. A KÖZÉPERDŐK RENDSZERES KIHASZNÁLÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA
1. A középerdőkről általában
2. A középerdők berendezése
  a) A vágás-kor meghatározása
  b) Részletes erdőleirás
  c) Vágásterv
3. A középerdő vágása, a kivágandó főfák kijelölése s a megmaradottak felvétele
4. Egy középerdő vágáseredménye, összehasonlítva hasonló talajon álló sarjerdőével
5. A középerdők felújítása és felnevelése

III. FEJEZET. A SZÁLERDŐK KIHASZNÁLÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA
1. A szálerdőkről általában
2. Tarvágás mesterséges felújítással fenyvesekben
  a) A lúczfenyőerdők kihasználása és felújítása
  b) Az erdei fenyőerdők kihasználása és felújítása
3. Fokozatos felújító-vágás különösen bükk- és jegenyefenyő-erdőkben
  a) A fokozatos felújítás lényege és a vágási fokok
  b) A fokozatos felújítás összhangba hozása a gazdasági üzemtervvel. Az évi vágásterületek és hozadékok kiszabása
  c) Vágáskibélyegzés a felújításra való tekintettel. A talaj előkészítése a vetényülésre. Alátelepítés. Vágási műveletek. Kifoltozás
4. Tölgyesek és vegyes lombfaerdők felújítása a kihasználással kapcsolatosan
  a) A tölgyesekről és vegyes lombfaerdőkről általában
  b) A tölgyesek kihasználása tarvágás útján és értékesítésük. Felújításuk mesterséges úton
  c) A tölgyesek fokozatos felújítása, tekintettel a bennük előforduló idegen fanemekre
  d) Vegyes lombfaerdők fokozatos felújítása, tölgyalátelepítés, átváltoztatás irtás útján

IV. FEJEZET. A SZÁLALÓERDŐK HASZNÁLATA, FELÚJÍTÁSUK ÉS ÁPOLÁSUK
1. A szálalóerdőkről általában
2. A szálalóerdők berendezése
  a) A vágási érettségnek, a vágások számának és a vastagsági osztályoknak megállapítása
  b) Törzstömegtáblák felállítása
  c) A szabályos állapot megállapítása
  d) A szabályos hozadék kiszámítása
  e) Részletes erdőleirás
  f) A hozadék megállapítása az első vágásfordulóra
  g) A szálalóerdőknek évi vágásokra való beosztása
  h) A meghagyandó fák kijelölése az első vágásforduló alatt
  i) A vágásterv
  k) Kilátások a jövőre
3. A szálalóerdők kihasználásánál követendő szabályok

---

Előszó

Ami a mezőgazdának az aratás, az az erdésznek a vágásra érett erdő kihasználása. Amint a mezei gazda aratás után rögtön felszántja a földjét s még az évben vagy a következő tavaszon beveti azt, hogy megint termése legyen: ép úgy kell gondoskodnia az erdésznek is, hogy földje parlagon ne heverjen.

Ez a gondoskodás az erdő felújításában áll, melyet nem szabad tisztán a természetre bizni, mert ez esetben a felújulás sok helyen épen nem vagy csak hézagosan megy véghez, de a legjobb esetben sem úgy, hogy a talaj parlagon heverésének kizárása mellett az erdő birtokosa attól a lehető legértékesebb faanyagot várhassa a vágási érettség idején.

Ha a mezőgazda parlagon hagyja földjét, ott bizony mindenféle gyom telepszik meg s csak elvétve akad egy-egy kalász, mely a mult évben kiszóródott magból kelt ki. Az erdészetnél ez nem egészen így van. A sarjerdő tuskóról és gyökérről önként felujul. A szálerdő, ha czélszerüen ritkítjuk, a fennálló fák magjából bevetődik. De ezen esetekben is gondoskodnia kell az erdőgazdának, hogy a kimaradt hézagok benépesítetlenül ne maradjanak, hanem a hiányok értékes fanemek vetése vagy ültetése által pótoltassanak. Sőt oly erdőt, mely főképen csak értéktelenebb fanemekből áll, levágása után egészen más, oda illő, értékes fanemekkel szoktunk felújítani mesterséges úton: ha ugyanis ezt egyéb körülmények megengedik.

Egyszóval, ha az erdőgazda aratott, vetnie (és ültetnie) is kell a jövő számára. Az erdőbirtokosnak azokból az ezresekből, melyekkel erszényét megtöltötte, nehány tizest vissza kell adnia az erdőnek; el kell költenie annak okszerű felújítására.

De evvel még koránt sincs biztosítva az értékes fanemek felülkerekedése és szép épületi és műfára alkalmas törzsek felnevelése. Ebben nagy rész jut még az erdőápolásnak, melyet azonban más-más füzetben tárgyaltunk. - Jelen könyvecskében az erdő felújítási módjait fogjuk ismertetni; de minthogy a felújítás a valóságban a kihasználást nyomon követi, sőt attól gyakran el sem választható: azért az itt felhozott esetekben a felújítást annyival is inkább kapcsolatban kellett hoznunk a kihasználással, mert főkép ily természetű felújítási módokkal foglalkozunk tüzetesebben. Az erdők mesterséges felújítását és telepítését úgy is tárgyaltuk már másutt, t. i. "Az erdővetésről és ültetésről" szóló füzetben.

De minthogy a felújítás és kihasználás a közép- és szálaló-erdőkben az erdő berendezésével oly szoros kapcsolatban áll, hogy ezek egymástól el nem választhatók, kiváltképen oly gyakorlati példákban, a milyenek segítségével e munka feladatát megoldani kívántuk: annálfogva a most megnevezett erdőalakok felújításának tárgyalásánál azok berendezésének módját is ismertetni fogjuk.

Végül megemlítjük, hogy e munkát az egyes üzemmódok szerint osztottuk be fejezetekre.

Selmeczbánya, 1898. deczember.
Fekete L.

---