---

Tartalom

AVAROK
NEVÜK
AZ ÍROTT TÖRTÉNELEM ELŐTTI IDŐK

PARTHAVA ÉS PARTHIA
A makedón görögök Közép-Ázsiában
A parthusok birodalma
A hunok Közép-Ázsiában és Kelet-Európában
Kitörő országa
Hét tarka ló
Vörös hunok, avagy jászik
A heftaliták virágkora
A heftaliták bukása

KELET-EURÓPA PUSZTÁIN

AZ AVAROK KÁRPÁT-MEDENCEI BIRODALMA
Előretörés
Hanyatlás
Összeomlás
Székelyek

MAGYAROK
A bibliai eredet; az ősszülők
Közép-Ázsiából Kelet-Európába
Euilath földje
A Maeotis ingoványai
Scythia országa
Besenyő közjáték
Ó-Magyarországtól Magyarországig
Attila népe-e a magyar?
Összegzés

KIEGÉSZÍTÉSEK
Hesykhios szkítának mondott szavai
Griffek hegyei

FORRÁSOK

---

Bevezetés

Az avarok a szkíták - esküdtek, esküdöttek - szövetségéhez, a közép-ázsiai szkíták, vagyis a szakák csoportjához tartoztak.

Írott történelmük hajnalán (i. e. 6. század) a Kopet-dag vidékén laktak, és a perzsák hűbéres szövetségesei voltak.

Később (i. e. 4. század) a makedón görögök fennhatósága alá jutottak, majd (i. e. 3. század) kiharcolták függetlenségüket, és megalapították a Parthusok országát, mely hatalmának csúcspontján, az i. e. 1. században, az Eufrátesztől az Indus völgyéig, illetve az Amu-darjától az Indiai-óceánig terjeszkedett. Az avarok uralma nagyjából 470 éven át tartott. Hosszabb ideig, mint bármely más uralmi időszak Irán történelmében.

Parthia bukása után, az i. sz. 3. században az avarok újra szolgasorsra jutottak: az Újperzsa Birodalom hűbéresei lettek. A perzsákat legyőzvén, a 4. században új birodalmat alapítottak. Elvették a perzsáktól Baktriát; a kusánok örökébe léptek. A forrásokban ez idő tájt jüecse, kidaritai ounnoi, euseni (cuseni) stb. néven is szerepelnek.

Amikor a hunok megszállták Közép-Ázsiát és Kelet-Európát, az avarok is - valószínűleg a 441. évben - a hun szövetség részesei lettek. Nevüket, és függetlenségüket is - ellentétben a közép-ázsiai jászikkal és kankarokkal - megőrizték. Főembereik neve - pl. Apsikh, Baian, Ermitzis, Kandikh, Kokh, Samur, Solakhos -, méltóságaik címe (pl. bookolabras, jugurrus, kagán, tarkán, tudun) viszont többségében mongol, ótörök eredetű, ami az új kapcsolatokat, a szokások fordulatát jelzi.

Avarjaink nagyobb része a 6. század közepén a kelet-európai pusztára költözött, majd a Kárpát-medencében telepedett le. Ez idő tájt abaroi, pseudo-abaroi, uarkhonitai stb. néven szerepelnek a forrásokban. Államuk a 9. század elejéig állott fenn. Birodalmuk bukása után a magyarokhoz csatlakoztak, s nevüket székelyre (székhelyire, azaz helyben lakóra) változtatták.

---