---

Tartalom

Semjén Zsolt: Kereszténydemokrata folytonosság
A szerkesztő előszava

I. INTERJÚ (készült: 1988. szeptember)
Gyermekkor és családi körülmények (1919-1930)
Gimnáziumi és cserkészévek Kolozsváron (1930-1938)
Az egyetemi évek kezdete (1938-1940)
"Kis magyar világ" Észak-Erdélyben (1940-1944)
Nyilas, majd orosz csizmák talpa alatt (1944-1945)
Remény és küzdelem: a városházától az Országházig (1945-1948)
A Rákosi-diktatúra éveiben (1948-1955)
Az 1956-os év eseményeiről
A kádári megtorlás és a puha diktatúra évei (1957-1987)
Megemlékezés néhány jelentősebb személyről
Egykori képviselőtársakról (DNP)

II. (KIEGÉSZÍTŐ) INTERJÚ (készült: 1994)
A szocialista rendszer utolsó évei és a rendszerváltozás (1988-1990)
Magyarország szentszéki nagyköveteként (1990-1994)

III. FÜGGELÉK: Kozma Imre OH megemlékező beszéde
Személymutató
Szemelvényes tárgymutató

---

Előszó

A Kalotaszeg vidékéről származó Keresztes Sándor (1919-2013) közép- és felsőfokú tanulmányait Kolozsváron végezte, az előbbit teljes egészében, az utóbbi pedig részben a román impérium alatt. Gimnazistaként nagy hatással volt rá a cserkészet, egyetemistaként pedig, Észak-Erdély visszacsatolása után, részt vett a keresztényszociális mozgalmak, főként a Hivatásszervezet munkájában, miközben megismerkedett Erdély sok politikai, szellemi és vallási vezetőjével. 1944 őszén családjával áttelepült felesége Budafokon élő szüleihez. Budapesten bekapcsolódott a Hivatásszervezet, illetve a röviddel azelőtt megalakult (Keresztény) Demokrata Néppárt több tagja által végzett embermentő munkába, amiért a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék őt is letartóztatta, és csak egy barátjuk bátor közbelépésének köszönhetően szabadult társaival együtt a Margit körúti fogházból.

A háború után először Budafok város közigazgatási, majd a Belügyminisztérium tanulmányi osztályán dolgozott, s közben részt vett a Barankovics-féle Demokrata Néppárt munkájában. 1947-ben a párt színeiben országgyűlési képviselő lett. 1948-ban hamis vádakkal megfosztották mandátumától. 1949-től előbb harisnyakötésből tartotta el családját, majd az Új Ember katolikus hetilapnál lett pénzbeszedő, később fűtő, majd adminisztrátor. 1953-ban - püspökkari megbízásból - megszervezte betiltott szerzetesrendek tagjainak megélhetést biztosító Solidaritas Háziipari Szövetkezetet. 1953-tól 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Az 1956-os forradalom napjaiban részt vett a Demokrata Néppárt újraindításában, majd a forradalom leverését követően a Nemzetközi Caritas magyarországi segélyakcióját szervezte. 1957 nyarán letartóztatták, "közbiztonsági őrizetbe" helyezték. A három hónapig tartó internálást követően ismét visszavonult a nyílt politizálástól, de a háttérből - személyes kapcsolatokon keresztül - továbbra is igyekezett ismertetni és elismertetni hivatalos államitól eltérő egyházpolitikai nézeteit és támogatni az erdélyi magyar kisebbség fennmaradását. 1988-ban egyik megalapítója, majd elnöke lett a Márton Áron Társaságnak. 1989-ben egyik fő szervezője volt a Kereszténydemokrata Néppárt néven újrainduló Demokrata Néppártnak. 1990-től 1994-ig a Magyar Köztársaság Szentszék és a Máltai Lovagrend mellé rendelt nagyköveteként szolgálta a hazai és a határon túli magyarság ügyét.

Ezt a változatos életutat igyekezett részletesen feltárni Javorniczky István szociológus-újságíró abban a hosszú interjúban, amelyet az Oral History Archívum megbízásából készített Keresztes Sándorral, az interjúalany emlékezetéből számos érdekes és kevéssé ismert háttér-információt is felszínre hozva. A két részletben (1988-ban és 1994-ben) készült eredeti interjú jelenlegi őrzési helye a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárhoz tartozó Oral History Archívum.

Az interjú készítése során Javorniczky István is azt a módszert követte, amelyről az Archívum egyik alapítója így írt:

"Az interjúkban nem elegendő csupán a történelmi vagy a történelemhez kapcsolódó eseményeket, illetve ezek reflexióit rögzíteni, hanem csak a teljes emberi sors, az élettörténet megismerése adhat választ arra, hogy az interjúalany miért egy meghatározott módon cselekedett egy adott történelmi szituációban, miért hozott olyan döntést, amilyet hozott. A források kutathatóságának hiánya mellett a mélyebb összefüggések keresése tette szükségessé, hogy szociológiai alapozottságú, a motívumokat, a háttér-információkat is feltáró, teljes életutat rögzítő interjúkat készítsünk. [...]

Az interjúkészítő arra törekszik, hogy olyan információkat, reflexiókat is felszínre hozzon, amelyek egy esetleges memoár, autobiográfia megírásánál nem kerülnének napvilágra. Nem törekszünk a privát szféra teljes mélységű feltárására, kikerüljük az intimitásokat, kivéve, ahol annak meghatározó szerepe volt. Ugyanakkor mindig nagy súlyt helyezünk arra, hogy a teljes életutat rögzítsük, s hogyszociológiai "kemény" és "félkemény" adatok minden interjúban szerepeljenek. Az interjúnak részét képezi az interjúalany teljes életútja, a családi háttérrel együtt (nagyszülők, szülők, testvérek, releváns rokonság), a primer szocializáció folyamata, az iskolák hatása, az öntudatosodás folyamata, az ideologikus én kialakulása - vagyis annak a személyiségnek a létrejötte, amely önreflexióval bír -, a felnőtté válás folyamata, a szakmai életút és a családtörténet. [...]

A kazettára rögzített hanganyag szöveghűen kerül számítógépes leírásra, majdkinyomtatott szövegen az interjúkészítő és az interjúalany elvégzi a szükséges pontosításokat (elsősorban a személynevek, helynevek, idegen szavak, az esetleges ténybeli tévedések korrigálását), a javításokat a leíró átvezeti a szövegszerkesztőre, és ennek alapján készül el a végleges leirat."

Az alábbiakban közölt életinterjú szerkesztett változat. A szerkesztés ebben az esetben annyit jelentett, hogy a szöveg gondozója az interjú szó szerinti leiratából kigyomlálta az élő beszéd "pongyolaságait", törekedve arra, hogy az interjúalany mondanivalóján semmit ne változtasson; korrigálta a nevek, az idegen szavak helyesírását (ezt az interjúalany annak idején nem végezte el), magyarázó és kiegészítő lábjegyzetekkel látta el a szöveget. A szerkesztő az interjú eredeti szövegből csupán néhány mondatot hagyott el (a szokásos módon jelezve a kihagyást), vagy azért, mert a szóban elhangzott mondat befejezetlen, illetve érthetetlen volt, vagy pedig amiatt, mert olyan kijelentést tartalmazott, amelyről feltételezni lehetett, hogy személyiségi jogokat sért. A szerkesztő egy-egy kisebb szövegrészletet átcsoportosított az események eredeti időrendjének megfelelően, ha ez tartalmilag szükségesnek és lehetségesnek tűnt. Kronológiai átfedések azonban így is előfordulnak az interjúban. (Emiatt a tartalomjegyzék nem teljesen pontos, hanem csak tájékoztató jellegű.)

...

Budapest, 2020. február
Keresztes András

---