Barabás Pál - Rónaföldi Zoltán
Emlék forgácsok a putnoki nagymalom történetéből
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés (Rónaföldi Zoltán)
2. A liszt "nyersanyagáról" a gabonáról (Rónaföldi Zoltán)
3. Beszéljünk végre a lisztről (Rónaföldi Zoltán)
4. Putnoknak és földesúri családjainak történetéből (Rónaföldi Zoltán)
5. Térképek és képek Putnok különböző koraiból (Barabás Pál, Rónaföldi Zoltán)
6. A putnoki malmok a történelem tükrében (Barabás Pál, Rónaföldi Zoltán)
6.1 A putnoki nagymalom története (Barabás Pál)
6.2 Néhány szó Molnár Jenőről, a nagymalom egyik jelentős igazgatójáról (Rónaföldi Zoltán)
6.3 A tárgyalt kor (1935-1953) társadalmi helyzete (Rónaföldi Zoltán)
6.4 Zsidótörvények (Rónaföldi Zoltán)
6.5. Betegbiztosítás és nyugdíj (Rónaföldi Zoltán)
6.6 Hadsereg és fegyverkezés a két háború között (Rónaföldi Zoltán)
6.7. A malom működéséhez szükséges anyagok forrásai és mozgatásuk (Barabás Pál, Rónaföldi Zoltán)
6.8. Az új fizetőeszköz, a pengő (Rónaföldi Zoltán)
6.9. Egy morzsa a hazai légvédelmi figyelő szolgálat munkájából (Barabás Pál, Rónaföldi Zoltán)
6.10. A malomipart is kiszolgáló magyar gyárak és üzemek ismertetése (Rónaföldi Zoltán)
7. Emlékforgácsok a putnoki Hungária-malom 1935-1953 közötti történetéből (Barabás Pál)
7.1. Kötődésem a putnoki Hungária malomhoz
7.2. Amit a malom történetéről tudok
7.3. A malom és őrzői a '30-as években
7.4. A tisztviselői kar szociográfiája
7.5. Néhány szó a valamikori tisztviselőkről
7.6. A leírt kor igazgatóiról
7.7. A nagyiroda, amelyet legkorábban ismertem meg
7.8. Szállítási feladatok megoldása a Putnoki nagymalomban
7.9. A malom, hajtási energiát szolgáltató, gépegységei
7.10. A telep villamos energia ellátása
7.11. Az 1925. körüli modernizálást kikényszerítő körülmények
7.12. Változások a modernizációs munkák során
7.13. A darálómalom, amely nem változhatott sokat
7.14. A molnárokról is ejtsünk néhány szót
7.15. A malom tűzvédelmi állapota a modernizálás után
7.16. A karbantartó műhelyek
7.17. A kendertörő és más mellékesek...
7.18. Búcsú a Sajótól
8. Kiegészítések és magyarázatok az előző fejezetekhez (Rónaföldi Zoltán)
9. Képek az előző fejezetekhez (Barabás Pál, Rónaföldi Zoltán)
9.1. Épületek
9.2. Gépek, berendezések, okiratok
9.3. Társasági élet
9.4. A háborúk hatása a nagymalomban dolgozókra
10. Dr. Barabás Pál "vasdiplomás", okleveles bányagépészmérnök, automatizálási szakmérnök
Név- és tárgymutató
Végjegyzetek
Bevezetés
Amikor eljutott hozzám e tanulmány magja, a beillesztett 7. fejezet és végigolvastam, rögtön az ötlött az eszembe, hogy ez egy egyszerű visszaemlékezésnél sokkal több! Ez bizony egy olyan munka, amelyet sokaknak meg kell ismerni!
A lisztet szinte mindenki használja, sütésre-főzésre, de annak elkészítéséről sajnos nagyon keveset tudunk és ide magamat is beleértem.
A Hungária putnoki malmáról szóló leírás, mind technika-, és településtörténeti, mind pedig szociológiailag egy nagyon érdekes és tanulságos iromány. Mindez a putnoki élet, a családok, az akkori körülmények és események sorára felfűzve... Sok névvel, és emlékkel.
Dr. Barabás Pál ezt ráadásul, nagyjából hat-hét évtizeddel a történések után írta le, ami egy különlegessége is e könyvnek. A fiatalkoráról, a malmi emberekről, a putnokiakról, olyan értékek ezek, amelyek méltán érdemelnek nagy figyelmet!
Ő szerinte, ezek "emlékforgácsok", aki azonban majd végigolvassa, látni fogja, hogy ez egy nagyon pontos, szakszerű és teljesen összefüggő emlék és szó sincs "töredékekről, forgácsokról". Ez egy kiváló technikai, szociológiai, helytörténeti munka.
A könyv szerkesztése során ott teszünk csak kitérőket, ahol arra szükség lesz, hogy a nem műszaki végzettségű és érdeklődésű olvasók számára is, sőt a malomipari ismeretekkel nem rendelkezőknek is közérthető legyen sok minden. Ezeket külön fejezetekbe igyekeztünk belefoglalni.
A könyvvel szeretnénk bemutatni azt, hogy főleg az ilyen méretű és termelékenységű malmok, mint ez a putnoki is volt, a XIX. és XX. században hazánkban, bizony a világ élvonalába tartoztak! Ezek a malmok a kezdetektől, majd egy evolúciós folyamat kapcsán mind-mind fejlesztéseken mennek át, hogy minőséget tudjanak biztosítani és termékeikkel versenyben maradhassanak. Csak azok tudtak "életben maradni", akik versenyképes árakon, jó minőséget, megbízhatóan szállítottak, időről-időre.
Ezért a befektetők nagyon sokat áldoztak, igaz, hogy a jól működő malmok nekik is és az ott dolgozóknak is biztos megélhetést adtak.
A hazai malomipar fejlődést elősegítette, hogy hazai találmányok, gépek sora jött létre ezen iparág kapcsán, ami aztán innen terjedt el a világ számos részébe. Olyan nevek, mint Ganz Ábrahám, Mechwart András, Láng László, és még sorolhatnánk, akik a hazai technikatörténet óriásai.
El kell ismernem, hogy a fejezetek írása során magam is lépésről-lépésre ismertem meg a malmokkal kapcsolatos fogalmakat, eljárásokat és mindezt csak úgy tudtam véglegesíteni, hogy ezeknek alaposan utánajártam. Sokat tanultam!
Maga egy malom egy nagyon összetett dolog, hiszen a meghajtás sokféle és különféle gépláncaitól kezdve, az őrlési feladatokon túl, szállítási, anyagraktározási, tűz- és robbanásvédelmi, karbantartási, minőségellenőrzési stb. feladatok halmaza. Ezen túl pedig ott vannak a gazdasági, pénzügyi és számos más problémák is, nemegyszer a termesztési helytől távol és az időjárástól is függő gabonaminőséggel kapcsolatos gondok?
Technikailag és vázlatosan egy malom a következő fő részekből áll:
- Erőforrás (vízi-, vagy szélenergia, gőzgépek, belső égésű-, majd villanymotor)
- Meghajtó áttételek, transzmisszió (közlőmű)
- Terménytovábbító berendezések (gravitációs berendezések, kanalas, serleges felvonók, pneumatikus eszközök)
- Előkészítő berendezések (koptató, nedvesítő, hántoló gépek)
- Őrlőberendezések: kőjárat vagy hengerszék
- Osztályozó berendezések (daratisztító, hasáb-, vagy síkszita)
Hazánk nemcsak a gabonatermesztésben volt rendkívül erős, hanem annak feldolgozásában is. Mind a magyar királyság, mind a monarchia egyik fontos és nagyon keresett exportcikke volt ez. A gabonaexport egy fontos kiinduló pontja volt Fiume, ahol pontosan ilyen okokból hazánk gigantikus kikötői és raktározási bázisokat épített ki, amely a hazai tengerhajózást is megalapozta. Ide viszont vasúton jött a nagytömegű áru tehát ennek is óriási jelentősége volt, hogy kiváló nagyteherbírású pályákon, jó mozdonyokkal, gazdaságosan, gyorsan, megbízhatóan, időjárástól függetlenül, lehessen szállítani.
A magyarázó fejezetek írása során a Barabás Pál által leírt eredeti anyagot megtartottuk. A korabeli szaklapokból pedig a leírt dolgok, történések színesítésére tettük be a fejezetekbe, oda illő idézetekkel, amelyek a legnagyobb mértékben alátámasztják az emlékeit leíró szerző gondolatait, megállapításait és a kornak megfelelő adatokat, akár neveket is tartalmaznak.
Éppen ezért a visszaemlékezés "forgácsai" előtt - Pali bátyám nevezi így a fiatalkori gondolatait - azok jobb megértése érdekében, mind a liszt nyersanyagáról, mind a putnoki malomipar történelmi és gazdasági előzményeiről, mind a liszt előállításának, a malmi technológiának fő ismérveiről, majd Putnok város múltbeli életéről és képekkel illusztrált fejlődéséről is szeretnénk egy viszonylagosan át fogó képet az Olvasó elé vetíteni.
Beszéljünk azonban előbb a lisztről, illetve még előbb nyersanyagáról, a gabonáról.