Fekete Lajos
Az erdei vetésről és ültetésről
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. Erdőtelepítés a magas hegység azon tájain, a hol a lúczfenyő szokta az erdők tömegét képezni s a bükk már eltörpül, vagy nem is tenyészik
1. Erdősítési terv
2. Fenyőfélék vetése ültetésre nem alkalmas, nagyon köves, sziklás oldalokon, a magas hegységben
3. Fenyves-telepítés magas hegységben, részben törpe fenyővel és borókával benőtt, csekélyebb lejtésü helyeken, ültetés által
II. Erdőtelepítés a magas hegyek 800-1300 méter magas tájain, a hol a bükk, lúczfenyő, jegenyefenyő és a vörösfenyő tenyészik
1. Hegyhátak beerdősítése
2. Lúczfenyő-vágások beültetéséről. Az ültetés sorrendjéről. A földgumós ültetésről. A kijavításról
a) Friss vágások beültetése fenyővel
b) Köves, verőfényes hegyoldal beerdősítése fenyővel
c) Elbozótosodott helyek beültetése
d) Az előserdény felhasználása a beerdősítésnél. Fiatal erdősítvények kijavítása
III. Erdőtelepítés oly hegységi tájakon, a hol a bükk képezi az erdőkben a főfanemet és csak itt-ott engedi át az uralkodást a lúcz- és jegenyefenyőnek
1. Lombfaerdő átalakítása fenyvessé alátelepítés által
2. Értéktelen fanemekkel benőtt legelőterület átváltoztatása értékes fanemü fiatalossá, magasabb fekvésü helyeken
3. Értéktelen fanemü erdők átalakítása a magas hegységben, mezőgazdasági elő- és köztes míveléssel egybekötve, s ez utóbbi alkalmazása általában
IV. Erdősítés 600 méteren alul eső előhegységekben és dombvidékeken
1. Öreg bükkösök és gyertyánosok felújítása fenyőcsemeték közbeelegyítésével, s helyenkint fenyvessé való átváltoztatással
2. Lágy lombfaerdők átváltoztatása fenyvessé vagy vegyes erdővé
3. Elvénült, megrongált, vagy rossz fanemü gyéres lombfaerdők felújítása mesterséges uton, tölgytelepítéssel
4. Gesztenyés telepítés megfelelő termőhelyen
5. Fekete fenyő telepítése mészkőterületeken
6. Vízmosásos lejtők megkötése beerdősítés útján
V. Erdőtelepítés lapályos helyeken
1. Erdősítés homokterületeken
2. Vízáradásoknak kitett területek beerdősítése
3. Erdőtelepítés mocsaras területeken
4. Tölgytelepítés síkságon
5. Legelők gyér befásítása
6. Ültető hálózatok kitűzése
7. A csemetemennyiség kiszámítása
VI. Az erdei vetések és ültetvények kijavításáról
Előszó
Az "Erdészeti Lapok" 1890-dik évi folyama 541. lapján ezt olvastuk:
"Az országos erdészeti egyesület négy különálló füzetben népszerü erdészeti munkát szándékozik kiadni azon czélból, hogy az okszerü erdőkezelés szabályait és összes tudnivalóit a néppel könnyen és mégis alaposan megismertesse.
A tervezett munka négy füzetének tehát ezen czélhoz képest, rövid foglalatban minden részét fel kell ölelnie az erdőkezelésnek, s e mellett oly nyelvezettel kell birnia, hogy a benne foglaltakat a nép magyarázat nélkül is megértse s vonzó előadása miatt buzdítás nélkül is szivesen elolvassa.
E munka első füzetét Fekete Lajosnak "A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése" czímü kis munkája fogja képezni, melynek kiegészítéseül most kivántatik még: egy hasonló szellemben irt és nyelvezettel biró kis munka az erdei vetésről és ültetésről, mely a kisbirtokosoknak, községi előljáróknak s általában a nép értelmesebb, tanulni szerető tagjainak világos útmutatást adjon arról, hogy hol és milyen körülmények között helyes az erdőt vetéssel, s hol és milyen körülmények közt ültetéssel megtelepiteni; hogy kell a vetést és a csemeteültetést foganatosítani s a vetések és ültetések hézagait évről évre pótolgatni, míg a fiatal erdő felserdül és záródik."
Az Országos Erdészeti Egyesület által tervezett ezen népszerü munka második füzetét kivánta szerző megírni e füzetben, támaszkodva annak már elfogadott első füzetére, a "Főbb fanemek csemetéinek termesztése" czímü munkácskára.
Tekintve azt, hogy az idézett munkában a hazai főbb fanemek erdei vetése és ültetése, illetve ezeknek a műveleteknek mindazon módjai tárgyalva vannak, a melyek egyszerüebbek, olcsóbbak s azért a kisbirtokosoknak és a népnek ajánlhatók: annálfogva szerző legczélszerübbnek vélte hazánk igen változatos termőhelyi viszonyait venni e munka beosztásának alapjául.
Kezdve a Kárpátok henyefenyő födte magaslataival, végezve az alföldi zsombékos lápokkal, tőlünk kitelhetőleg fölvettük e munka keretébe hazánk összes typikus termőhelyi viszonyait, minden egyes esetben felsorolva azokat a fanemeket és a telepítés ama módjait, melyek mostani viszonyaink között kisbirtokosoknál, községeknél, s általában azoknál, kiknek e munka szánva van, tekintetbe jöhetnek és ajánlhatók.
Azt hiszszük, hogy kapcsolatban a népszerü munka első részével a "Főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése" czimü füzettel, mely a vetés és ültetés költségelőirányzatának elemeit is tartalmazza, képes lesz a jelen munkácska kielégíteni a pályázat igényeit.
A szerző.