---

Tartalom

AJÁNLÁS

1. AZ ISZLÁM FŐBB TÖRTÉNETI KORSZAKAI, SZENT IRATAI ÉS IRÁNYZATAI
1.1 Az iszlám születése: Mohamed próféta és kora (570-632)
1.2 Az iszlám terjedése a négy "igaz úton vezérelt" kalifa alatt (632-661)
1.3 Az iszlám a damaszkuszi Omajjád Kalifátus idejében (661-750)
1.4 Az iszlám a bagdadi Abbászida Kalifátus idején (750-1258)
  Nyugat
  Kelet
1.5 Az iszlám a mamlúk szultánok és a kairói kalifák idejében (1258/61-1517)
1.6 Az iszlám az oszmán szultán-kalifák alatt (1517-1924)
17 Iszlám államalakulatok az oszmán kalifátus megszűnése (1924) után

2. ISTEN, AZ ÜDVÖSSÉG VÁRÁSA ÉS AZ ERKÖLCS AZ ISZLÁMBAN
2.1 Allah az egyetlen és leghatalmasabb Isten
  Allah pozitív vonásai
  Allah negatív vonásai
    a harcra szólító áják történelmi környezete
    a dzsihád fogalma és különféle formái
2.2 A muszlim üdvösségvárás
2.3 Az erkölcs az iszlámban
  az iszlám öt oszlopa
  a tízparancsolatra emlékeztető kinyilatkoztatások

3. AZ ISZLÁM KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
3.1 Allah és a kereszténység Istenének azonossága
3.2 A muszlim és a keresztény üdvösségvárás
3.3 Az iszlám erkölcsi tanításának értéke
  az iszlám öt pillérének értékelése
  a tízparancsolatra emlékeztető kinyilatkoztatások értéke
  párbeszéd a politikai iszlám és a politikai kereszténység között
3.4 Személyes értékelés

JEGYZETEK

---

Ajánlás

A vallások közötti párbeszéd örvendetesen erősödő folyamatának fontos történelmi állomása volt 2019. február 4-én Ferenc pápa látogatása az Egyesült Arab Emírségek meghívására Abu-Dzabiban, ahol találkozott Ahmed et-Tajjeb szunnita főimámmal. Nyilatkozatot írtak alá, amelyben hitet tettek a béke és a testvéri együttélés mellett.

Lélektani tapasztalat, hogy amit az ember nem ismer, attól fél. Akit az ember nem ismer, attól gyanakvással, előítélettel távol tartja magát. Minél tovább tart a távolságtartás, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elképzelések, féligazságok, netán szándékos félretájékoztatások növelik a gyanakvást, és elősegítik az előítéletek kialakulását, amihez előbb-utóbb ellenségkép is járul. Kétségtelen, hogy a történelem folyamán voltak és vannak olyan események, amelyek népek és közösségek sorsát érzékenyen érintették, érintik, és egy más kultúra, más vallási hagyomány ellenszenves megítélését, a kollektív bűnösség bélyegét is kialakíthatják.

Magyar történelmünkben az Iszlámról alkotott képünk meghatározó tényezője volt Nándorfehérvár vagy – amint Gárdonyi Géza regénye nyomán széles körben ismert – Eger várának ostroma. A 150 éves török megszállás történelmi emlékezetünkben úgy rögzült, hogy az Oszmán Birodalom az iszlám vallás terjesztésével a kereszténység elpusztítására törekedett.

Napjainkban a 21. századi népvándorlás kapcsán Európa erőszakos "iszlamizálásának" rögeszméje terjedt el az "Iszlám Állam" nevű terrorszervezet sajnálatos tevékenysége nyomán. Kétségtelen, hogy tanúi vagyunk a jelenkori keresztényüldözéseknek, terrorcselekményeknek, amelyeknek irányított médiabemutatása a közvéleményt erősen befolyásolják. Az állandóan ismételt hírek sokkolják az embereket, és nem adnak lehetőséget az események korrekt, differenciált értékelésére.

Csak egy példát említek. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni elhíresült terrortámadás mindenkit felháborított, de már kevesen gondoltak az előzményekre, amikor ugyanez az újság a Mohamedkarikatúrákkal kigúnyolta a muszlimokat, és a legérzékenyebb vallási meggyőződésükből csinált primitív tréfát.

Sorolhatnánk a példákat, amelyek mind azt igazolnák, hogy nem is ismerjük az Iszlámot, nem volt a kezünkben sohasem a Korán, nem értjük az arab világ társadalmi berendezkedését, amelyben a vallás és az állam egész sajátos módon összefonódik.

A II. Vatikáni Zsinat "Nostra Aetate" kezdetű nyilatkozata, az emberiség történetében egyedülálló módon, hitet tett a vallásközi párbeszéd folytatásának szándékáról. A kiengesztelődés, a testvéri összetartozás, a megbékélés olyan célok, amelyek minden hívő ember számára közös értékeket jelentenek. Ez a szándék különösképpen is vonatkozik az úgynevezett "ábrahámi vallásokra". A zsidóság, a kereszténység és az iszlám történelmileg és a tiszta monoteista gondolkodás okán is közel vannak egymáshoz.

Ahogy a keresztény vallási közösségek az elmúlt fél évszázadban az ökumenikus törekvések nyomán közelebb kerültek egymáshoz, éppen egymás jobb megismerése folytán, ugyanúgy szükségünk van a zsidóság és jelen esetben az iszlám hiteles megismerésére is, hogy az előítéletektől megszabadulhassunk.

Turay Alfréd professzor úr elmélyült, sokoldalú háttér-információkat felsorakoztató munkája ebben jön segítségünkre. Miközben köszönetet mondok ezért a tudományos alaposságú, mégis közérthető iszlámtanulmányért, nagy bizalommal és meggyőződéssel ajánlom mindazoknak, akik felelősséget éreznek korunk szellemi megtisztulásáért és nem utolsósorban az Úristen szándéka szerinti megbékélésért. "Vedd és olvasd!"

Beer Miklós

---