---

Tartalom

Bevezetés
Tanulmányok a vizsgálatban résztvevő országok oktatási, felnőttképzési hátteréről
Engler Ágnes - Márkus Edina: A formális és nem formális felnőtt tanulás Magyarországon
Barabási Tünde: A felnőttek tanulása Romániában
Fabó Mária - Gabri Kornélia - Gabri Rudolf - Zachar Piroska: Szlovákia oktatása, külön tekintettel a felnőttoktatás, -képzésre
Tamásová Viola - Barnová Silvia: Összefoglaló a szlovákiai oktatásról
Gabóda Béla - Gabóda Éva: A kisebbségek anyanyelvű oktatása Ukrajnában (Kárpátalján)
A felnőtt tanulás sajátosságai, a felnőtt tanulók tanulási motivációi
Márkus Edina: A felnőtt tanulás sajátosságai, a felnőtt tanulók tanulási motivációja
Márkus Edina - Juhász-Nagy Ibolya: A felnőtt tanulók tanulási motivációit vizsgáló kutatás eredményei
Mellékletek Kérdőív a felnőttkori tanulás sajátosságai, a felnőtt tanulási motiváció témakörben

---

Bevezetés

Az általános műveltség és a különböző készségek (alap-, kulcs-, menedzsment-, állampolgári készségek stb.) szerepe felértékelődött. Ezen készségek megléte nélkül nehezen érvényesíthető a szaktudás. Az említett ismeretek és készségek fejlesztése, bizonyos rétegek számára megszerzése, a felnőttképzés révén lehetséges. Többek között ennek is köszönhető, hogy a felnőttképzés (szak- és általános képzési vonatkozásban is) kérdése hazánkban és egész Európában egyre inkább kiemelt szerepet kap, gazdasági és társadalmi megközelítésben egyaránt. A szakképzés és általános képzés egymást kiegészítő, egymásra épülő viszonya egyértelmű.

A hazai és nemzetközi szakirodalmi források és példák egyaránt azt mutatják, hogy a felnőtt tanulás nem csupán gazdasági kérdés. Az általános képzések fontosságára felhívják a figyelmet a gazdaságin túl, társadalmi szerepe miatt is. Az általános képzés szerepe a társadalmi felzárkózásban jelentős. Az általános képzés lehetővé teszi a polgárok tanuláshoz való jogának szabad érvényesülését; megalapozza és kiegészíti a szakképzési, munkaerő-piaci és munkahelyi képzéseket; hozzájárulhat a leghátrányosabb helyzetben lévő rétegek (lemorzsolódott fiatalok, felnőttek, alacsony iskolai végzettségűek, bevándorlók) társadalmi integrációjához. Egy eredményes felnőttképzési program nemcsak a jóléti, foglalkoztatási mutatókra hathat pozitívan, hanem például az egészségügyiekre is.

Az Európai Unió 2010-ben középtávú gazdasági programot fogadott el, amelynek alapja a tudás, a magas szintű foglalkoztatás és a környezetbarát gazdaság. A szakemberek szerint a program megvalósítását a nők, valamint a fiatalabb és idősebb munkavállalók aktívabb bevonása, a bevándorlók jobb munkaerő-piaci integrációja, illetve az alacsony képzettségűek nagyobb mértékű foglalkoztatása és tanulása segítheti elő.

A kutatásunk célja a partnerországok felnőtt tanulóinak vizsgálata volt, megismerni a tanulók képzési motivációit, akadályait, érdeklődését. Ezen túl annak a vizsgálata, hogy milyen területeken tanulnak inkább és látják hatékonynak a tanulást a felnőtt tanulók. Milyen módszerekkel tanulnak. Ezt több dimenzióban vizsgáljuk, egyrészt, hogy az általános, szakmai vagy nyelvi képzést részesítik előnyben.

Másrészt, hogy a formális, nem formális, kulturális vagy közösségi tanulás terén aktívabbak. Cél megvizsgálni, hogy milyen intézményekben, milyen forrásból tanulnak. Mely tényezők befolyásolják a tanulási aktivitást. A kutatási zárójelentés két nagy egységre osztható. Az első részben a kutatásban résztvevő országok oktatási, felnőttoktatási és -képzési rendszeréről szóló tanulmányok olvashatók. A második rész a kutatás kérdőíves vizsgálatának eredményeit ismerteti.

Az egyes egységek más-más szerzők munkái, így a jobb követhetőség érdekében tanulmányonként történik a hivatkozott források feltüntetése és az ábrák, táblázatok számozása is.

---