---

Tartalom

1. A LEMORZSOLÓDOTTAKTÓL A LEMORZSOLÓDÁSI KOCKÁZATBAN LEVŐKIG (Pusztai Gabriella)
1.1. A hallgatói lemorzsolódás megközelítési módjai
1.2. A lemorzsolódott hallgatók
1.3. Perzisztens hallgatók, sztenderd haladók
1.4. A tanulmányi előrehaladási utak
1.5. A tanulmányi haladási klaszterek és a képzésterületek közötti összefüggések

2. A TANULMÁNYI HALADÁSI UTAK ÉS A TÁRSADALMI HÁTTÉR
2.1. Demográfiai jellemzők és a szülők iskolai végzettsége (Szigeti Fruzsina)
2.2. Hallgatói életutak az identitás tükrében (Pallay Katalin)
2.3. Vallásosság és felekezeti hovatartozás (Demeter-Karászi Zsuzsanna)
2.4. A hallgatók művelődési aktivitása (Bocsi Veronika)

3. KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYOK
3.1. A középiskola típusa (Csók Cintia & Hrabéczy Anett)
3.2. Többletpontok és pályaválasztás (Csók Cintia & Hrabéczy Anett)
3.3. A szülők (tovább)tanuláshoz való viszonya (Tóth Dorina Anna)

4. FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK ÉS TAPASZTALATOK
4.1. Perzisztencia (Fényes Hajnalka)
4.2. Aki eredményes, kitart? Akadémiai és szakértelmiségi eredményesség (Ceglédi Tímea)
4.3. A tanulási szokások (Győri Krisztina)
4.4. Hallgatói elégedettség (Szigeti Fruzsina)
4.5. Hallgatói bizalom (Szigeti Fruzsina)
4.6. Hallgatói reziliencia (Szigeti Fruzsina)
4.7. Oktatói kapcsolatok (Godó Katalin)
4.8. A STEM képzésterületek hallgatóinak jellemzői (Alter Emese)
4.9. A tanárszakos hallgatók jellemzői (Kovács Edina)

5. TANULMÁNYOK MELLETT VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK
5.1. Külföldi munka, külföldi tanulás (Dusa Ágnes Réka)
5.2. Hallgatói munkavállalás (Kocsis Zsófia)
5.3. Önkéntesség és állampolgári aktivitás (Markos Valéria)
5.4. Szabadidő-eltöltés és egészségmagatartás (Kovács Klára)

6. A LEMORZSOLÓDÁSI RIZIKÓ NÖVEKEDÉSÉNEK ESÉLYÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (Pusztai Gabriella)
7. ÖSSZEGZÉS (PUSZTAI GABRIELLA)
8. HIVATKOZOTT IRODALOM

Szerzőink
Az Oktatáskutatók Könyvtára sorozat korábban megjelent kötetei

---

Fülszöveg

A lemorzsolódás számos rizikófaktorával találkozhatnak a hallgatók a felsőoktatási tanulmányaik során. Ezek a veszélyforrások származhatnak a nemzetközi és hazai oktatáspolitikai aktorok által működésbe hozott trendek, programok, reformok területéről, keletkezhetnek a felsőoktatási intézményi policy hatására, eredhetnek egy-egy képzési terv átgondolatlanságából, a tanszékek, intézetek oktatási és értékelési kultúrájának korszerűtlenségéből, valamint a hallgatók egyéni társadalmi, tanulmányi háttere és az élethelyzetükben bekövetkező változások is hatalmas akadályokká nőhetik ki magukat. Kutatásunk során az aktív hallgatókat vizsgálva igyekeztünk kiszűrni a lemorzsolódás objektív és szubjektív előrejelzőit. A hallgatók tanulmányi előrehaladási útjait vizsgáló klaszterelemzés során egyértelműen kirajzolódott az a kép, hogy a sztenderd úton haladó hallgatók mellett két különböző típusú hallgatóval is találkozunk a felsőoktatásban, az egyik a lemorzsolódásnak leginkább kitett, ún. csúszó-passziváló csoport, a másik pedig az ún. korrigáló - szakot, intézményt, finanszírozási formát váltó - hallgatói csoport. A kötetben összefoglalt elemzés során azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők növelik annak az esélyét, hogy a hallgatók ezekbe a rizikócsoportokba sodródjanak.

---