A környezetbarát taxizás jelentősége
Tartalom
Vezetői összefoglaló
I. A vállalatok társadalmi felelőssége
II. A taxi, mint a közösségi közlekedés kiegészítő eszköze
III. Növekvő taxihasználat egy nyitottabb társadalomban
IV. Az externális költségek becslése
IV.1. Levegőszennyezés
IV.1.1. A részecskeszennyezés (PM-kibocsátás)
IV.1.2. NOx-kibocsátás
IV.2. Éghajlatváltozás
IV.3. Emisszió összesen (PM, NOx, CO2)
IV.4. Időveszteség, torlódás
IV. 5. Területfoglalás
V. Az egyéni személygépjármű-használat és a taxival történő közlekedés összehasonlítása
V. 1. A személygépjármű használat költségei
V. 2. Mire és mennyit használjuk az autót?
VI. Javaslatok az ösztönzők átalakítására
VI.1. A taxitársaságok környezeti mérlegének értékelése
VI.1.1. A taxitársaságok adójának differenciálása a környezeti teljesítmény alapján
VI.1.2. Állami intézmények taxihasználata
VI.1.3. Állami intézmények saját gépkocsi fenntartása helyett taxihasználat
VI.2. Az egyéni személygépjármű-közlekedés által meg nem fizetett költségek beépítése az árakba
VI.2.1. Parkolási díjak emelése, kiterjesztése
VI.2.2. A személygépkocsik beszerzésével és használatával kapcsolatos elszámolások szigorítása
VI.2.3. Városi útdíj bevezetésének elősegítése
VI.2.4. Cégautóadózás átalakítása
VI.2.5. A dieselüzemű gépkocsik gépjárműadójának differenciálása
VI.3. A közösségi közlekedés fejlesztése
VI.4. A városi közterületek újrafelosztása
VI.5. Felvilágosítás, szemléletformálás
Összefoglaló
A közösségi közlekedés (tömegközlekedés) szerepe megkerülhetetlen számos környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági okból. Az autóhasználatot (egyéni közlekedés) kiváltó metró-, busz-, villamos-, hév- és vasúthasználat (tömegközlekedés) többek között hozzájárul a levegőminőség javításához, az éghajlatváltozás kordában tartásához, a társadalmi esélyegyenlőséghez, a torlódások csökkentéséhez. Nem minden esetben jelent azonban valós alternatívát a tömegközlekedés (gyorsaság, csomagok, "elegánsabb" megjelenés). Ilyen esetekre a taxi kézenfekvő és alkalmas közlekedési mód. Így a taxival való közlekedés tekinthető a közösségi közlekedés kiegészítőjének. Sőt, a taxihasználat elérhetősége alternatívát jelenthet az autótartással szemben is.
A tanulmányban megkíséreljük számszerűsíteni a taxizás esetében a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás (CO2) externális költségeit. Ennek megfelelően öt kiválasztott, taxizásra alkalmas gépkocsitípus (korszerű és öreg dízel, benzines, hibrid és elektromos autó) fajlagos külső költségeit hasonlítottuk össze. Az ExternE módszertanra épülő becslésünk eredményét a következő ábra mutatja.
Összehasonlítottuk az egyéni személygépjármű-használatot és a taxival történő közlekedést is, amelynek keretében négy gépjárműtípusra kiszámoltuk a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, illetve a céges tulajdonban lévő, de magánszemély által, magáncélokra használt személygépkocsi fenntartási költségét. Azt találtuk, hogy a saját fenntartású gépjármű éves költségéből gépjármű-típustól és használati módtól függően 1918 km és 10 858 km közötti távolságot tehetünk meg taxival egy évben úgy, hogy a költségek nem haladják meg a saját fenntartású autó költségét. Megállapítjuk, hogy egy személygépjármű fenntartásának költségeiből a közösségi közlekedés használata mellett is évente átlagosan 4-5 ezer km megtehető akár taxival is úgy, hogy nem érjük el a gépjármű-fenntartás költségeit.
Végül konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a környezetbarát taxizás elősegítésére:
- a taxitársaságok környezeti mérlegének értékelése;
- az egyéni személygépjármű-közlekedés által meg nem fizetett költségek beépítése az árakba;
- a közösségi közlekedés fejlesztése;
- a városi közterületek újrafelosztása;
- felvilágosítás, szemléletformálás.