---

Tartalom

Bevezetés és előszó

AZ EGÉSZSÉG ALAPELVEI ÉS A FENNTARTÁSÁRA SZÜKSÉGELT SZEREK.
A világosság hatása a szellem és test egészségi állapotára
A levegő befolyása az egészségre
A meleg és hideg hatása az egészségre

A RUHÁZAT.
A ruházat általánosságban
A lábak megóvása hideg ellen
Divat esztelenségek
Meleg elleni védelem

MUNKA, MOZGÁS ÉS NYUGALOM.
Mozgás és nyugalom
Séta, heti munka, otthoni tornázás
A viz, mint a testi erő fentartasára szolgáló eszköz

A HAJLÉK.
A lakás
A beteg szobája

A TÁPLÁLÉK.
Élelmi szerek
Légenydus tápszerek
Légenyszegény tápszerek
Légenynélküli tápszerek
Italok
Só és ásványvizek

AZ EVÉSRŐL.
Az evésről általában
A reggeli
Az ebéd
Vacsora. Ivás evés közben
Mértékletesség az evésben. Hányszor együnk?
A dohányzás és dohányszippantás

UTASITÁSOK ÉS TANÁCSOK.
Az eczet
A túró
A tápláló leves

A VIZ HATÁSA.
Mosások
Göngyölök
Locsolások
A viz alkalmazása aggoknál

Utószó
Függelék
Hirdetések

---

Bevezetés

...

A gyógyfűvek, melyeket az öregek nagy becsben tartottak, ma fitymálás vagy feledés tárgyát képezik, csak egyeseket használnak a legegyszerübb emberek ugynevezett háziszer gyanánt.

Úgy jártak ezen gyógyfüvek, mint az ó divat: a jó, használható, teljesen egyszerü, de mégis oly szép eltünt és az izléstelen, valóban rút, egészségtelen, a testet elsanyaritó elfoglalta helyét.

Azon őszinte törekvéstől eltelve, hogy embertársaim szenvedéseit tőlem telhetőleg csökkentsem, felkerestem az elhagyott és elfeledett gyógyfüveket, gyógyhatásukat illetőleg kisérleteket tettem velük és nem kevés embert szabaditottam meg nehéz és hosszas szenvedésektől.

Hányszor kellett felkiáltanom: "Istenem! minő csodálatra méltó vagy te müveidben! Mire az ember alig ügyel, mit lábaival tipor, azt szeretetteljesen szemei elé ültetted, hogy segitségére legyen szükségben és nyomorban!"

A szegény, gyöngitett emberi természet számos bajai ellen a Mindenható jótékony keze oly gyógyszert adott, mely a földön mindenütt található, ez a víz.

A mindenható Atya ezen nagy ajándéka nemcsak az emberek és állatok szomját oltja, de egyszersmind az emberi test legkiválóbb, legfőbb és legáltalánosabb gyógyszerét képezi. Nem-e figyelmezteti lépten nyomon már maga a természet is az embert arra hogy a vizet gyógyszeréül használja! Minő felfrissitve, erősödve érzi magát, ha a nap nehéz fáradalmai, vagy reggel felkelés után arcát és kezeit, esetleg nyakát és mellét a hideg vizzel megmossa? Az észszel megáldott ember azonban sajnos, e tekintetben gyakran oktalanabb az esztelen teremtéseknél.

A víz, ha tavaszszal vagy nyáron a földre hull, mindenütt életet, tenyészetet alkot, a növényvilágban minden szervezetet uj életre, fokozottabb működésre serkent. Felfrissiti és éleszti egyszersmind azon testrészeket, melyeket a civilizált emberek naponkint mosni szoktak. Nem-e figyelmeztetés ez, hogy a víz épugy kimoshatná, kiterelhetné a beteges anyagokat az emberi testből és a testet, beteget és egészségeset egyaránt, teljességében feléleszteni, erősiteni, edzeni képes.

De mint sok más dolognál, ugy az egyszerü, természetes és észszerű itt is figyelmen kivül hagyatik és a gyógyulás - nem található helyen és módon, a nem természetesben sőt természetellenesben lesz keresve. Azt lehetne állitani, hogy minél különösebb egy felmerülő gyógymód, annál több barátra és követőre talál, mig végre a hiszékeny tömeg meggyőződik arról, hogy csaló hálójába került és a gyógymüvész zsebeit dúsan megrakta.

...

Engem nem hivatás, vagy gyógykezelés iránti előszeretet, hanem keserü szükség birt a víz gyógyhatásának megkisérlésére.

Szükség imádkozni és az észt használni tanit bennünket! Két kitűnő orvos itélete szerint 1847-ben a sír szélén állottam, mindkettő menthetlennek tartott; a viz segitségével még ma is élek, vidám vagyok és egészséges.

Bizonyos, hogy kiváló egészségi állapotomat nemcsak a viznek köszönhetem; ebben része van egyszerü, embertársaim életrendjétől jóval eltérő életmódomnak.

A mi azonban egészségessé tett akkor, midőn a halál jelöltje voltam, az valószinüleg alkalmas mások gyógykezelésére is.

Ez kizárólag csakis a viz volt. Bizonyitékok erre az általam a viz alkalmazásával gyógykezeltek, kik a százakat meghaladják! A viz folytonos alkalmazása mellett, mint már emlitém, táplálásom, lakásom, alvásom, öltözékem rendje és módja biztositott számomra most már 40 éven át kitünő egészséget.

Ezért barátaim, kik "Vízkúrám" kiadására birtak, azt óhajtották, hogy az emberi testnek megfelelő és észszerű életmódot illető tapasztalataimat vessem papirosra.

Csak nehezen határozhattam magamat erre. Papi hivatalom mindenekelőtt veszi igénybe testi erőimet; ehez még azok járulnak, kik szenvedéseik ellen keresnek nálam segélyt; ezek az idén az ezret már jóval tulhaladták! Végre pedig életem 69. évét élem, pihenésre és kimélésre szorulnék tehát.

Igy az időt, melyeit e könyv megirására forditottam, valóságos erőszakos módon kellett megszereznem. A mit e könyv tartalmaz, részenkint amint épen eszembe jutott, vagy fontos esetekben tett jegyzetek alapján lett megirva. Azért elnézést kérek, ha itt esetleg olyast mondok, mit "Vízkúrám" is tartalmaz. Ha ez jó - s nevezett könyv sikere ezt bizonyitja - kétszer is el lehet mondani, igy csakis jobban vésődhetik az emlékezetbe.

Az e könyvben mondottak között talán sok olyas lesz, mi az akadémikusan képzett orvosok helyeslését nem fogja maga után vonni, mit tudományuk ugynevezett mai fokával összeegyeztethetőnek nem tartanak majd.

Ez azonban nem tarthat vissza leirásától, mert a siker az igazság legjobb oktatója; a mi az emberen segit, a mi egészségessé teszi, az hasznára van. Ha azonban valaki még oly szabályszerüen gyógykezeltetek is, de tönkre lett téve, ugy azon tudat, hogy ez tudományos úton módon történt, nyomorában éppenséggel nem fogja vigasztalhatni.

...

Igy hát te is második könyvem, indulj világgá a Mindenható védelme alatt, keresd fel mindenekelőtt azokat, kik "Vizkurám" következtében a vizzel már barátságot kötöttek és ezen hatalmas és jóakaratu barátot mint segitőt a szükségben használják. El fogod nékik mondani mindazt, mit még tudniok kell, mint első művem kiegészitését.

Ha te is annyi jóakarót szereznél mint amaz, örömem nagy lenne, nagy azért, mert ez meggyőződtetne arról, hogy embertársaim jólétét egy csekélységgel ismét gyarapítottam.

A magam részére egyebet nem kivánok, mint hogy az általam meggyógyitottak és azok, kik könyveim által az egészségnek jobban megfelelő életre birattak és ezáltal életszerencséjüket és életüket meghosszabbitották, imájukban néha reám is gondoljanak.

Wörisbofen, 1889. szeptember hó 15-én.
A szerző.

---