---

Tartalom

Elő- és utószó

Tudor Arghezi /1880-1967/
  Miez de noapte
  Éjfél

Jon Caragea /1837-1889/
  Afară ninge rar
  Kint lassan hull a hó

George Bacovia /1881-1957/
  Regret
  Sajnálkozás
  Frig
  Hideg
  Plumb
  Ólom

Lucian Blaga /1895-1961/
  Liniste
  Csend
  Izvorul nopnţii
  Az éjszakák forrása
  Eu nu strivesc corola
  Én nem töröm szét
  Ecou de románnţa
  Dal egy régi románcról

Ana Blandiana /1942-/
  Să lăsăm să cadă
  Hagyjuk hullni
  Lasă mi toamnă
  Hagyd nekem ősz
  Eu cred
  Hiszem
  Ar trebui
  Így kellene
  Corabia cu poeți
  Vitorlás költőkkel
  Sufletul
  A lélek

Leo Butnaru /1949-/
  Toamnă târzie
  Késő ősz
  Curriculum poematis
  A vers önéletrajza
  Analogíí în tîmpuri
  Kortalan hasonlóság
  Pauză
  Szünet

George Cosbuc /1866-1918/
  Brâul Cosânzenii
  Tündér Ilona öve
  In Seara de Craciun
  Karácsony estén

Mircea Dinescu /1950-/
  O benţie cu Marx
  Ivászat Marx-szal

Mihai Eminescu /1850-1889/
  Cartile
  Levelezőlapok
  Dorinta
  Vágyálom
  Și dacă
  De ha
  Cu mâine zilele-nţi adaogi
  Léted a holnapok

Octavian Goga /1881-1938/
  O ramură întârziată
  Megkésett faág
  Asteptare
  Várakozás
  Sara
  Este

Alexandru Jurcan /1948-/
  Aşchie de cruce
  Szilánk a fakeresztből

Emil Isac /1886-1954/
  Mama
  Mama
  Baia Mare
  Nagybánya
  Doarme păpuȘa
  Alszik a játék-baba

Claudia Millian- Minulescu /1887-1961/
  Toamnă
  Ősz

Ion Minulescu /1881-1944/
  în loc de prefanţă
  Előszó helyett
  Rugă pentru iertarea
  Ima a bűnök bocsánatáért
  Cu Toamna în odaie
  Szobámban az Ősszel
  Romannţa soarelui
  A Nap románca
  Romannţă fără muzică
  Románc zene nélkül
  Romannţa cheii
  A kulcs románca
  De vorbă cu diavolul
  Társalgás az ördöggel
  Acuarelă
  Akvarell

Octavian Paler /1926-2007/
  Singurătate
  Magányosság

Cincinat Pavlescu /1872-1934/
  îmbătrânesc
  Öregszem
  Aduncuri
  Mélységek
  Cântec
  Dal

Panait Istrati /1884-1935/
  închinare
  Imádat

Zacharie Stancu /1902-1974/
  Om ĩn amurg
  Az élet alkonyán

Nicita Stanescu /1933-1983/
  Necuvintele
  Szavak nélkül

Grigore Vireu /1935-2009/
  Mi-e dor de tine, mamă
  Vágylak látni téged anyám

---

Előszó

Magyarországon a régi költők nagy ívű gondolatai vezettek el az első kétnyelvű antológiák létrejöttéhez, akik szükségét érezték a maguk munkásságán túl, a világirodalom legszebb gyöngyszemeit nyelvünkre átültetve összefoglaltan közreadni.

Először Szerb Antal úttörő válogatása látott napvilágot a világirodalom klasszikusaiból 1944-ben, majd Kardos László szerkesztésében a Száz vers, c. kétnyelvű antológia 1955-ben. Azóta, különösen az utóbbi tíz években számos más világirodalmi összefoglalót célzó, vagy egy-egy idegen nyelvű költő munkásságát bemutató kétnyelvű fordításkötet jelent meg.

Az, hogy más népek, nemzetek líráját közelebb hozzuk magunkhoz és saját nyelvünkön megismerjük - et vice versa - mára a mindennapok igényévé vált.

A versfordítás mibenlétéről régóta és sokan értekeztek, értekeznek úgy a forma, mint a tartalom vonatkozásában, hol egyik, hol másik jelentőségét hangsúlyozva.

Ma elfogadott nézet, hogy a műfordításnak két célt kell elérnie: részben a lehetőséghez képest hűnek kell maradnia az eredetihez, másrészt meggyőzően, teljes értékű versként kell hangzania a befogadó nyelven.

Magam a 2000-es évek elejétől kezdtem intenzívebben foglalkozni szépirodalmi műfordítással. Orvosi szakmám révén, előtte esetenként főleg a munkámhoz szükséges szakmai anyagokat fordítottam.

Gyermekkorom éveit Nagybányán és környékén éltem meg. Tanulmányaim és környezetem miatt a román és francia nyelv, később a német nyelv gyakorlására is lehetőségem nyílt.

Ekkor próbálkoztam először egy régi román költő, Ienāchinţe Vācārescu "Spune inimiorā" c. versének fordításával, ez adta az első sikerélményt.

A 2000-es évek eleje óta van időm intenzívebben foglalkozni hobbimmal, az írással. Rövid útleírást, novellákat, verseket írok, és a műfordítással is foglalkozom.

A közel 15-20 évben - főleg kellemes időtöltést, kikapcsolódást, jó szórakozást jelent ez a munka, de néha, mint egy megszállott rejtvényfejtőt, a kíváncsiság és a bizonyítás ördöge hajt egy-egy új versnek a magam által elvárt szintű fordításához.

2009 óta vagyok a MEGY tagja, rendezvényein rendszeresen rész veszek, megismerni az újabb elvárásokat, irányokat és tagokat. Több műfordításom jelent meg irodalmi lapokban.

A "Képmás másképp", válogatott francia, német, román költők versei, és Remy de Gourmont francia költőtől a "Simone" c. könyvem kétnyelvű kötetek.

E 15-20 év műfordításainak rendezését és nyomdai előkészítését befejezve az idén kerül sor "Francia Költők" a "Német Költők" és a jelen "Román Költők" c. kétnyelvű versfordítás kötetek kiadására. A kifogástalan nyomdai kivitelezés a Pytheas Könyvmanufaktúra műhelyének gondos munkáját dicséri.

A műfordításnál a "mit" és "hogyan" kérdései mindenképp megkerülhetetlenek. Meggyőződésem, hogy jó versfordítást azok a fordítók készítenek, akik maguk is költők, belső késztetésük van rá, a sorok mögött meglelik a ki nem mondottat, megérzik a szerző szándékát, átveszik annak hangulatát.

Magam azoknak az idegen nyelvű költőknek a munkáiból igyekeztem válogatni, akiknek érzelmi világa, világlátása, embersége példaképp szolgálhat mindnyájunk részére.

Örömömre szolgál, ha legalább megközelítően tudtam azokat közvetíteni.

Szombathely 2020 októbere.

---