---

Tartalom

Bevezetés

I. EGY EMBERI SORS
A védő emlékezése
Életrajzi vázlat

II. DR. KÉPÍRÓ SÁNDOR: AZ ÚJVIDÉKI RAZZIA HITELES TÖRTÉNETE, AVAGY HOGYAN LETTEM "HÁBORÚS BŰNÖS". EMLÉKEZÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN ARGENTÍNÁBAN
Előszó
Az események

III. AZ ÚJVIDÉKI RAZZIA ÉS TÖRTÉNETI KÖRNYEZETE
Népességi adatok a trianoni békeszerződés után
A visszacsatolás
A katonai bíráskodás bevezetése
A délvidéki razziasorozat
Az áldozatok száma

IV. AZ ÚJVIDÉKI RAZZIA NÉHÁNY JOGI KÖVETKEZMÉNYE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL DR. KÉPÍRÓ SÁNDOR SORSÁRA
A magyar lelkiismeret első hangjaitól a felelősségre vonásig
Tényfeltárás, felelősségre vonás, felelősség-elhárítás 1942-1944
Felelősségre vonás, bűnbakképzés és politikai üldözés 1944 után
Vitéz szombathelyi Ferenc vezérezredes népbírósági és újvidéki pere
A magyarországi népbírósági per
Az újvidéki kirakatper
Gerencséry Mihály csendőr-főhadnagy ügye, aki dr. Képíró járőrparancsnok társa volt Újvidéken

V. KATONAI BŰNVÁDI ELJÁRÁS 1944-BEN A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE BÍRÓSÁGA MINT ÍTÉLŐBÍRÓSÁG ELŐTT FEKETEHALMY-CZEYDNER FERENC ÉS TÁRSAI ELLEN HŰTLENSÉG BŰNTETTE MIATT
Korabeli összefoglalás
Jegyzetek az újvidéki perrel kapcsolatban
Az 1944. évi ítélet

VI. BÜNTETŐ ELJÁRÁS DR. KÉPÍRÓ SÁNDOR ELLEN 2009-2011-BEN
Nyomozás dr. Képíró ellen háborús bűntett miatt
A Fővárosi Bíróságon 19. B. 155/2011. sz. dr. Képíró Sándor ellen háborús bűntett miatt 2011-ben folyt büntetőügy
A Képíró-ügy és a sajtó
Néhány összegező megjegyzés
Záró gondolatok

VII. MELLÉKLETEK
Vádirat
A Fővárosi Bíróság 2011. évi ítélete
Szakvélemények
Történészi vélemény a dr. Képíró Sándor elleni ügyről
dr. Kabódi Csaba: Észrevételeim a Képíró-ügyben rendelkezésemre bocsátott jegyzőkönyvek nyomán

Jegyzetek
Rövidítések
Irodalom
Névmutató
Review

---

Bevezetés

A Képíró-ügy nevezetes jogtörténeti és politikatörténeti eseményként vonult be a magyar és - túlzás nélkül állíthatjuk - világtörténelembe. Az ügy felkavarta a magyarországi közvéleményt is. Dr. Képíró Sándort nemcsak a magyarországi, hanem a világsajtó is közismertté tette, főbenjáró bűncselekmény elkövetőjeként, háborús bűnösként bélyegezték meg őt Izraeltől New Yorkig, Moszkvától Ausztráliáig. A zsidóság ellen tömegméretekben elkövetett II. világháború alatt történt bűncselekmények felderítésével és a tettesek üldözésével hivatásszerűen foglalkozó Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája s annak vezetője 2006-tól folyamatosan tömeggyilkosként tette közveszély és gyűlölet tárgyává a 2011-ben részletes tárgyalás után felmentett volt magyar királyi csendőrtiszt nevét.

A vád, amely 2011-ben a magyar ügyészség hivatalos vádiratában is megtestesült, igen súlyos volt. Alkalmas volt arra, hogy széles közvélemény előtt megvetés tárgyává tegye a célba vett áldozatot. Ez a személyiség társadalmi megbecsülésének szétzúzására alkalmas ténykedés letörölhetetlenül a mai napig jelen van a világsajtó múltbeli termékein, nyomdatermékeiben és a világháló letörölhetetlen anyagtömegében. Igazi karaktergyilkosság volt, már azelőtt, hogy dr. Képíró Sándor az ellene indított eljárás okozta viszontagságok következményeképpen súlyos beteg állapotba került, s így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy bár testét megölték, erkölcsi győzelmet ő aratott.

Miért olyan súlyos és különlegesen megsemmisítő erejű ez a vád? A válaszadáshoz tudnunk kell azt, amit ebben a könyvben meg kívánunk ismertetni mind a szélesebb közönséggel, mind az érdeklődő szakemberekkel.

1942 hideg napjaiba kell visszatérnünk, amikor a magyar honvédség és csendőrség és rendőrség alakulatai kormányzati szintű utasításra széles körű karhatalmi ellenőrzést hajtottak végre a szent Koronához 1941-ben visszacsatolt Délvidéken. Ennek a műveletnek része volt az 1942. január 22-23-án végrehajtott délvidéki razzia Újvidék városában. Ennek közvetlen kiváltó oka egy Zsablya környékén lezajlott fegyveres összeütközés volt, amelyben a magyar karhatalmi alakulatok egy partizáncsoporttal csaptak össze, és ennek során ezt a csoportot megsemmisítették. A fegyveres erő számos tagja megsebesült.

Tágabb összefüggésben tekintve az eseményeket, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fegyveres felkelést készített elő a Délvidéken, de ez a szervezkedés korántsem volt nagyon kifejlett állapotában. Nemzetközi kitekintésben összefüggés feltételezhető a Német Birodalomnak Magyarország szovjetunióbeli háborús részvételével kapcsolatos követelései és a délvidéki események között. Hiszen egy jelentős fenyegetést kifejező, a háborús állapotot megközelítő helyzet indoka lehetett annak, hogy a magyar fegyveres erő kisebb-nagyobb hányadát az országhatár között tartsák. Magyar adatok szerint a délvidéki razziának 3309 áldozata volt. Újvidéken 879 személyt végeztek ki.

Ennek a minden részletében máig sem feltárt katonai és karhatalmi műveletnek volt részese dr. Képíró Sándor, magyar királyi csendőr főhadnagy, mint a makói csendőr tanszázad oktatótisztje, aki január 20-án érkezett meg Újvidékre és 23-án este már alakulatával együtt távozott is onnan.

...

Jóllehet az ügy terjedelmes bírósági iratanyaga értékes forrásul szolgál a történettudománynak, s ezt a célt reméljük jelen kiadvánnyal is szolgálni, elsőrendű feladatunknak tartjuk dr. Képíró Sándor bemutatását. Feladatunknak tartjuk annak a szerepnek felmutatását, amely senki másé, mint az övé, s annak az egyéni felelősségnek elemzésére is vállalkozunk, amelyet minden büntetőügyben minden felelősen eljáró büntetőjogásznak vizsgálnia kell.

Kétirányú elfogultságokról és egyéb tanulságokról szólva keresnünk kell a helyes megítélés útját. Az ügynek kizárólag a legyőzött Magyarország tragédiájaként való bemutatását, minden résztvevő ártatlanságának hirdetését nem tartjuk megalapozottnak. 1942-ben Magyarország Délvidékén sorozatos súlyos bűntettek történtek... A részt vevő magyar katonák és karhatalmi erők parancsnokainak és tagjainak felelősségét vizsgálni kellett. Sajnálatos, hogy a tárgyilagos, elfogultság nélküli vizsgálat nem volt lehetséges sem 1943-44-ben, sem pedig 1945 után a kommunista erőszakszervezetek tevékenységének árnyékában. Amikor pedig 2011-ben bírósági eljárás az elfogulatlanság érdemét mutatta, akkor pedig azt kellett látnunk, hogy a vád megalapozatlan volt, s a mögötte álló nyomásgyakorló erő mögött megint csak politikai, álságosan humanitárius mezbe öltöztetett gyűlöletvezérelt érdekek lappangtak. Pedig emlékezniök kellene a zsidó jogvédő, Wiesenthal szavaira: Recht nicht rache - A jog nem bosszú! A jog ennél több, nagy ügyekben mindenképpen erkölcs és igazság.

Természetesen elvetjük az egyéni felelősség elvét tagadó álláspontot, azt a véleményt, amely a bűnösségre tekintet nélkül megállapítandó kollektív felelősség elvét hirdette megdöbbentő módon.

Ez a felfogás ellentétes a büntetőjog nemzetközileg elfogadott elveivel ugyanúgy, mint a magyar büntetőjog hatályos szabályaival és hagyományaival, mind a II. világháború után meghonosított felelősségi elvekkel, amelyek előbb a nürnbergi Katonai Bíróság alapszabályában, majd az ENSZ dokumentumaiban és a nemzetközi büntetőbíróságok alapszabályaiban nyertek megfelelő tartalmat.

Tanulmányunk nem védőirat Képíró Sándor mellett, mert ő nem szorul rá erre. Bízunk abban, hogy a tények magukért beszélnek. Véljük ezt annak ellenére, hogy újságírók sokasága, (túlnyomórészt a nyugati világból jöttek), érdeklődött az ügy iránt, s kapta meg a megfelelő tájékoztatást, de szinte kivétel nélkül kiderült, hogy ők a bűnöst akarták látni és láttatni, legkevésbé a kendőzetlen igazságot.

Mindezek ellenére és talán ezért is, az igazat nem hamisítjuk, a hamisat nem igazítjuk. Ezzel tesszük a legnagyobb szolgálatot egy ártatlanul meghurcolt embernek s a magyar közgondolkodás tisztessége ügyének.

---