---

Tartalom

§. I. Az ördöngösséget a' pogány Theologiának Fő-tételeiből
§. II. Az orvosi Mesterségnek, és Astrologiának hozzá járulásával
§. III. A' Papok, és más Impostorok koholták
§. IV. A' régi ördöngösöknek munkálódásaik
§. V. A' munkálódásnak módjai, és segedelmei
§. VI. Ezen magasztaltt Mesterségnek hívságát jóllehet magok a' Pogányok által látnák
§. VII. Még is minden Nemzeteket el hitetett;
§. VIII. Sőt a' Zsidók között is el terjedett.
§. IX. Annak ugyan a' Religio helyre állítása után egésszen meg kellett volna szűnni:
§. X. De voltak a' Pogányságból meg tértt népnek Ámitói.
§. XI. Így a' régi Pogányoknak egész Magiájok a' Keresztény Religióba által tétetett.
§. XII. Elő számláltatnak az ördöngösségnek esméretes nemei: I) a' Jövendölés, ennek fajzatjai a) az Astrologia.
§. XIII. Egyházi Törvények az ellen.
§. XIV. b.) Augurium, c.) Necromantia. Egyházi Törvények azok ellen.
§. XV. d.) Nyilvetés (Sortilegium)
§. XVI. Különösen a' szentek' nyilvetése.
§. XVII. 2.) A' szorosan vett ördöngösség, és annak al-nemei.
§. XVIII. Egyházi törvények azok ellen.
§. XIX. 3.) Varázslás, és annak al-nemei.
§. XX. Ezeket a' Törvények, és Kánonok kárhoztatják.
§. XXI. Az exorcismusokkal, Amuletumokkal, 's képekkel való vissza élés ellen, a' melly az Egyházba bétsúszott,
§. XXII. Rend szabások adatnak elő.
§. XXIII. Ugyan az.
§. XXIV. 4.) Szemfény vesztő tsudatétel, és annak al nemei.
§. XXV. Egyházi Törvények azok ellen.
§. XXVI. Babonás ügyelet, és annak al-nemei.
§. XXVII. Egyházi Törvények azok ellen.
§. XXVIII. A' Németeknek az ördöngösség ellen hozott régi Törvényeik emlittetnek;
§. XXIX. És azokból a' képzeltt Mesterségnek meséi meg tzáfoltatnak.
§. XXX. Az ördöngösségnek leg újjabb Főtételei adatnak elő;
§. XXXI. És ezekből a' fél Keresztény ördöngösségnek képzelete,
§. XXXII. És ezen ördöngösség' gyakorlóinak munkálódásaik meg magyaráztatnak.
§. XXXIII. Ezen Systemának első nyomai a' XIII. Században tűnnek elő.
§. XXXIV. Mivel pedig egésszen esméretlen vólt;
§. XXXV. Még a' XIV. Században a' köz nép' el hitetéseinek határait meg nem haladta.
§. XXXVI. De azt az Inquisitorok a' XV. Században derekasan el terjesztették;
§. XXXVII. Méglen a' XVI. Században törvényesen meg állíttatott;
§. XXXVIII. Azután a' XVII. Században még inkább meg erősittetett.
§. XXXIX. De ezek a' költemények meg tzáfoltatnak:
§. XL. És meg mutattatik I.) hogy az ördögnek semmi hatalma sintsen;
§. XLI. II.) Hogy azt sem elő idézni nem lehet, sem testi formában meg nem jelenhet;
§. XLII. III.) Sem véle nyilván való, vagy alattomos frigy kötést tenni nem lehet.
§. XLIII. Ugyanaz.
§. XLIV. Ezek meg bizonyíttatnak per Can. 12. XXVI. 9. V.
§. XLV. Ugyan az.
§. XLVI. A' melly Kánon az ördöngösségnek minden al nemeit illeti.
§. XLVII. Meg fejtetnek I.) A' Pogányok' Históriájából:
§. XLVIII. 2.) A' szent írásból:
§. XLIX. Ugyan az.
§. L. Ugyan az.
§. LI. 3.) A' szent Atyákból:
§. LII. A' kikből az ördöngösségnek létele sem Krisztus' el jövetele előtt,
§. LIII. Sem azután,
§. LIV. Elegendőképpen meg nem mutattathatik.
§. LV. 4.) A' törvény székek előtt való önként tett vallástételekből,
§. LVI. És kínzások által préseltt vallatásokból vett ellenvetések.
§. LVII. Az ördöngösségnek igaz meg határozása.
§. LVIII. Irók az ördöngösség ellen.

---

Előszó

Az ördöngösség, bűbáj, vagy a' mi mind egy, boszorkányság, egy a' szélesen kiterjedett bal ítéletek közül való, melly a' legrégiebb időktől fogva fennyen uralkodott az emberek' értelmén, és sokakat, kiváltt a' setétségnek, és tudatlanságnak közép idejében szerentsétlenekké tett. És jóllehet az újjabb időkben a' józan ész' világának fel tettzése után ez a' nyomorult elhitetés tűzzel és vassal már nem üldöztetik, de még is általján fogva a' köz népnél, és bár egyedűl a' köz népnél! olly meg gyökerezett vélekedés ez ma is, hogy azt sem az okos emberi észnek előadásai, sem annyi jámbor, és tudós Férfiaknak iparkodásaik ki nem irthatták: a' honnan sok ártatlanoknak jó hírében, 's nevében mind e' mái napig meg-nem szűnik garázdálkodni. Érdemes szolgálatot tett tehát a' mi tudós Szerzőnk, a' midőn ezen értekezésével mind az úgy mondatott Magiának hijjábanvalóságát mutatta meg, mind pedig annyi kémélletlen, és a' felebaráti szeretettel ellenkező itéleteknek elejét venni akarta. - Bátori László után a' Magiát Tátosságnak nevezhettem vólna, úgy mint a' ki a' Magust mindenütt Tátosnak mondja: de ez a' szó egykor annyit tett a' mi Eleinknél, mint az Indusoknál Gymnosophista, az Aegyptomiaknál Próféta, az Assiriusoknál Chaldaeus, a' Gallusoknál Druida, a' Görögöknél Philosophus, és a' Rómaiaknál Sapiens, és tsak későbben vette magára a' bűbájos értelmet. - A' bűbáj' alnemeinek görög, vagy deák elnevezéseit is ott, a' hol rövideden, és értelmesen ki nem tehettem, többnyire meg hagytam, mint ezt egyéb nyelvekben is szokás tselekedni.

---