---

Tartalom

Sipos Anna Magdolna: Előszó
Fekete Rita: Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban. A tudományos folyóirat-kiadás tendenciái
Kéri Katalin: Az írott szó csendes birodalma. Könyvkultúra és könyvtárak a középkori iszlámban
Lovász Dávid: Folyóirat-szerkesztés és -kiadás Open Journal Systems (OJS) segítségével
Bedő Márta: Keresési útmutató átfogó folyóirat-adatbázisokhoz
Krizsán Ivett: Társadalom- és humántudományi információforrások
Fölkerné Csernyik Rita: Az MTMT története, szervezeti felépítése, szerzői és adminisztrátori feladatok
Ésik Szabolcs: Proxy beállítás a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont elektronikus tartalmaihoz

---

Előszó

Az elektronikus könyvkiadás megjelenése és elterjedése jelentősen módosította a bennünk élő könyv képét, a könyveket jellemző attribútumokat. Az egyik ilyen fontos változás, hogy míg a Gutenberggalaxis kötetei oldal terjedelmének lehetőségeit a fizikai korlátok meglehetősen szűkösre szabták, addig a Neumann-galaxis elektronikus kiadványai esetében az ilyen határokat szinte figyelmen kívül hagyhatjuk. Az elektronikus kiadás esetében nem szükséges azzal számolnunk, hogy a könyvtestet nem bírja el a kötéstábla és a könyv teste kiszakad a táblából, és ráadásul nincs olyan kötéstábla, ami be tudná fogni a kezelhetetlen terjedelmű munkákat. Attól sem kell tartanunk, hogy az olvasó nem tudja kézben tartani azt a túlontúl nagy mennyiségű, és súlyát tekintve gyakran kezelhetetlenül nehéz papírtömeget, amely a könyv szövegét, lényegét tartalmazza. A nyomtatott könyv évszázadai során szintén csínján kellett bánni a színes illusztrációkkal, mert azok kötetbe kerülése jelentősen megemelte a kiadvány előállítási és fogyasztói árát, míg az elektronikus kiadásnál ezekkel a tényezőkkel sem kell számolnunk. A papír alapú könyv nem tette lehetővé az olvasói interaktivitást, pontosabban szólva azt csak nagyon körülményesen lehetett megvalósítani, ezzel szemben az e-könyvek kifejezetten építenek arra, hogy a használó rendszeresen "kitekint" a könyvből, használja a beépített linkelési lehetőségeket, egyetlen kattintással, vagy egy, a böngészők segítségével elindított kereséssel folyamatos párbeszédet folytat a webes tartalmakkal és a könyv többi részeivel, utánanéz az olvasott információknak.

Az olvasó előtt álló, mintegy félezer oldalnyi elektronikus megjelenésű tomus aligha jelenhetett volna meg a Gutenberg-galaxist jellemző, papír alapú kiadvány formájában. A kötetben alkalmazott módszerek kifejezetten az olvasói aktivitásra, az interaktivitásra, a gyakoroltatásra, a külső forrásokra történő webes "át- és fellapozásra" épülnek, és ezt segíti a webes hivatkozások, a képernyőképek gyakori beépítése a szövegbe. A könyv nem csupán lehetővé teszi a további búvárkodásokat, hanem kifejezetten épít azokra. A továbblinkelések nélkül csak korlátozottan meríthetünk gazdag tudásanyagából.

...

Az értékes és hasznos kiadvány, valamennyi kutatással már régóta foglalkozó, vagy e hivatás felé orientálódó fiatal szakembernek, pályakezdő kutatónak és egyetemistának feldolgozásra melegen ajánlott kötet prológusának befejezéseként talán megbocsátja az olvasó, ha annak készítője szubjektív elemekkel zárja előszavát. Amikor azt a megtisztelő felkérést kaptam a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponttól, a kötetnek és az annak helyet adó Digitália kollekció gondozójától, hogy írjak a megjelenő e-könyv elé egy előszót, öröm és büszkeség lett rajtam úrrá. Egyrészről azért, mert mindig nagy öröm, ha a könyvtárak megújuló, a kor követelményeihez igazodó, a kutatást, a tudományos munkát kiemelten támogató szolgáltatásairól szerezhetek új információkat, mert ezekkel igazolni látom azt a meggyőződésemet, hogy a könyvtárak tényleges reneszánszukat élik, és képesek a változó igényekhez nem csupán igazodni, hanem abban aktív szerepet vállalni, annak egyik motorjává válni. Másrészről azért, mert a szakirodalmi adatbázisok és az azokkal összefüggő ismeretek, készségek, rutinok a könyvtári szolgáltatásoknak azt a részét képezik, amelyről mindenféle szempontból, de különösen olvasói, használói és kutatási megközelítésből a hazai szakirodalomban manapság csak igen ritkán olvashatunk. Lépést tartva mind a nemzetközi, mind az itthoni könyvtári, könyvtártudományi szakirodalommal, azt tapasztalom, hogy a nemzetközi szaksajtónak kiemelt témája ez a terület, míg hazai szakirodalom alapján úgy tűnik, mintha még el sem indult volna forradalmi változás a szakirodalmi tájékoztatásban és információszolgáltatásban. A büszkeségre pedig az ad okot, hogy a könyv létrejöttében serénykedő hét szerző közül négy, plusz egy, aki a kötet digitális gondozását, szerkesztését végezte - mára már kollégává vált - könyvtárost volt szerencsém a könyvtári ismeretekbe, azon belül is a szakirodalmi tájékoztatás és információszolgáltatás, kiemelten a szakirodalmi adatbázisok rejtelmeibe bevezetni tanulmányaik, a pécsi egyetem informatikus könyvtáros képzése során. Büszke vagyok arra is, hogy a könyvbe nem csupán megírták ezeket a fejezeteket, hanem azok közé tartoznak, akik hűek maradtak hivatásunkhoz, gyakorló könyvtárosként dolgoznak, és amint azt a most elkészült dolgozatok is bizonyítják, ma a munkájukban, amint korábban tanulmányaikban is kiemelkedően teljesítenek.

...

---