Kántás Balázs (szerk.)
Pénzhamisítás hazafias célból
a frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről, 1926
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
AZ 1925-ÖS FRANKHAMISÍTÁSI BOTRÁNY ÉS TÁGABB POLITIKAI KONTEXTUSA
A FRANKHAMISÍTÁSI BŰNÜGY POLITIKAI HÁTTERÉNEK MEGVIZSGÁLÁSÁRA KIKÜLDÖTT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE ELJÁRÁSÁNAK BEFEJEZÉSÉRŐL ÉS EREDMÉNYÉRŐL
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM
SUMMARY. COUNTERFEIT FOR PATRIOTIC PURPOSES? REPORT OF THE PARLIAMENTARY COMMITTEE FOR INVESTIGATING THE POLITICAL BACKGROUND TO THE FORGERY OF FRENCH FRANCS ABOUT FINISHING ITS ACTIVITY AND ITS RESULTS, 1926.
Fülszöveg
A számos állam számára súlyosan igazságtalan versailles-i békeszerződés aláírása után a vesztes államok egyes politikusai érthető módon nem nyugodtak bele a vereségbe és a jelentős területi veszteségekbe, és minden eszközzel a revízió, illetve a politikai bosszú lehetőségét. Nem volt ez másként Magyarország esetében sem, ahol bizonyos jobboldali politikai körök úgy gondolták, komoly kellemetlenséget okozhatnak a trianoni békediktátumért felelősnek tartott Franciaországnak, és jelentősen gyengíthetik a francia gazdaságot, ha nagy mennyiségű hamis frankot hoznak forgalomba. Az 1925-ben kitört, frankhamisítási botrányként elhíresült ügy, melyben minden valószínűség szerint a legmagasabb magyar kormánykörök is érintettek voltak, a francia gazdaságnak nem okozott különösebb károkat, azonban annál kellemetlenebb diplomáciai következményekkel járt Magyarországra nézve, s még egy kisebb kormányválságot is okozott. A kétségtelenül hazafias motivációktól hajtott, ám végül meglehetősen balul elsült pénzhamisítás története nagy vonalakban mára ismert a történettudomány számára, azonban a résztvevők és az ügyhöz kapcsolódó források nagy száma miatt még mindig derülhetnek és derülnek ki időről időre újabb apró részletek. Forráskiadványunk egy elérhető, mégis viszonylag kevés helyen idézett összefoglaló forrást, az ügy kivizsgálására létrehozott magyar parlamenti bizottság 1926-os jelentését adja közre, mely bár nem mentes az elfogultságoktól és nyilván egyes kormánypárti politikusok szerepének tisztázására törekszik, mégis jó összefoglalóját nyújtja a két világháború közötti magyar politikatörténet e sajátos, furcsa fejezetének.