Biró Vencel
"Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük"
történeti tanulmányok
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL
Báthory István fejedelem
Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
Tűzpróba (1603-1613). Bevezetés
Az erdélyi és a román fejedelmek
Impériumváltozás
Erdély és a porta
Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
Az erdélyi alkancellária megalakulása Bécsben
Béldi Pál összeesküvése
Az erdélyi fejedelmek temetkezése
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
Szent István, a keresztény országépítő
Az Aranybulla
Erdélyi László: A székely eredetkérdés megoldásának sarkpontjai
Erdélyi hűség mindhalálig. Kathonay Mihály kolozsvári főbíró esete
Világnézetek harca - kétszázötven évvel ezelőtt
Vass József (1813-1873)
Erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal való egyesítések idején
Vay Kata, Teleki Pálné mint nevelő (1684-1768)
"Erdély történelme" kérdéséhez
Az erdélyi magyar történetírás feladatai
Erdély történelmének jövője
A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
Ősi magyar emlék Kolozsmonostoron
Kolozsvár 200 évvel és 100 évvel ezelőtt
Kegytárgyak a régi erdélyiek lakásaiban
Gazdálkodó főnemes asszonyok és kézműves fejedelmek
Az erdélyiek vásárlásai Konstantinápolyban
Solymászat a régi Erdélyben
Posta a régi Erdélyben
Tilos a dohányzás!
Szalmasüveg a nyelveskedő fején
Bethlen Gábor halála
Báthory Kristóf temetése
Kézműves uralkodók
MEGEMLÉKEZÉSEK
Báthory István-szobor Kolozsvárt
Gróf Apor István
Gróf Batthyány Ignác (1741-1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján
Karácsonyi János tiszteleti tag (1858-1929) emlékezete
Szabó Károly mint történetíró. Születésének századik évfordulójára
Márki Sándor
Szádeczky Kardoss Lajos
Dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család történetírója
A négyszáz éves jezsuita rend
Márton Áron püspökké szentelése
Kolozsvár és a piaristák
A KÖZÖLT TANULMÁNYOK LELŐHELYEI
KÉPJEGYZÉK
NÉVMUTATÓ
Fülszöveg
Biró Vencel piarista történész levéltári forrásokon alapuló rend- és egyháztörténeti írásai Katolikus kincsek címen már korábban olvashatóvá váltak. A mostani kiadvány gazdasági és művelődéstörténeti témájú, főként az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos, alapvető fontosságú írásainak gyűjteményes kötete.
Szemléletmódja ma is követesre méltó: "Az erdélyi magyar történetírásnak elsősorban saját múltunkból kell merítenie. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a magunk történetét a többi nemzet történetéből kiszakítva képzeljük, hanem az együtt élő nemzetek történelmi kutatásaival kapcsolatban." Gondolkodásmódjában az események tényeken alapuló, logikusan felépített bemutatása, a múlt felidézésének lényegre törő ereje és az erdélyiekre jellemző mindenre kiterjedő szemléletmód érvényesült. Egyaránt otthonosan mozgott a székely gondolkodásmód néha csalafinta útvesztőiben, mint Kolozsvár utcái, házai között, mintha ott született volna. Erről így vallott: "kolozsváriaknak számítanak azok, akik itt élték le hosszú tanárkodásuk összes éveit, három évtizeden túlmenően. Ide tartozik jelen összeállítás szerzője is hasonló helyzet alapján."
Becses életműve miatt dicséret illeti rendfőnöke, Magyar Gábor döntését, hogy a szerzetesi életút elején álló ifjú piaristát Kolozsvárra irányította. Beteljesedett életútja és a két gyűjteményes kötetben olvasható írásai alapján kijelenthető, hogy az erdélyi lelkületű Biró Vencel kolozsvári papként, tanárként, tudományos munkásként valóban kiérdemelte a Házsongárdi temető nyújtotta földi halhatatlanságát.