---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. MUNKADARAB MOZGATÁSÚ SOKSZÖGESZTERGA MŰKÖDÉSI ELVE
  1.1. Epiciklois profilok leképzése
    1.1.1. Epiciklois profilok geometriai jellemzői
    1.1.2. Epiciklois profilok megmunkálásának kinematikai jellemzői
  1.2. Hipociklois profilok leképzése
    1.2.1. Hipociklois profilok geometriai jellemzői
    1.2.2. Hipociklois profilok megmunkálásának kinematikai jellemzői

2. A MEGMUNKÁLÁS SZERSZÁMGEOMETRIAI VIZSGÁLATA
  2.1. Működő élszögek epiciklois profilok forgácsolásánál
  2.2. Működő élszögek hipociklois profilok forgácsolásánál
  2.3. A bolygómozgást végző profilok burkológörbéi és hatásuk a szerszámozásra

3. MŰKÖDŐ ÉLSZÖGEK ÉS SZERSZÁMSZÖGEK ÁTSZÁMÍTÁSA
  3.1. Mátrixtranszformációs módszer a működő élszögek átszámítására
  3.2. Szerszámszögek átszámítása

4. HATÁROZOTT ÉLŰ FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK TERVEZÉSE POLIGON FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSÁHOZ
  4.1. Keresztelőtolással dolgozó forgácsolókések
    4.1.1. Külső beszúró kés tervezése
    4.1.2. Beszúró furatkés tervezése
  4.2. Hosszelőtolással dolgozó forgácsolókések
    4.2.1. Külső forgácsolókések tervezése
    4.2.2. Furatkések tervezése

5. SZERSZÁMTERVEZÉST TÁMOGATÓ SZÁMÍTÓGÉPI SZOFTVER SZOLGÁLTATÁSAI
  5.1. Adatfelvételi almodul
  5.2. Grafikai almodul
  5.3. Szerszámtervezési almodul
  5.4. Forgácsolási jellemzők almodul
  5.5. Összetett profilok almodul

6. ÖSSZEFOGLALÁS
7. FORRÁSOK
8. IRODALOMJEGYZÉK
9. MELLÉKLETEK
10. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

---

Bevezetés

A következőkben bemutatott tanulmány és oktatási segédlet a Miskolci Egyetemen megvédett egyetemi doktori értekezés, utószóval és szakmai önéletrajzzal kiegészítve.

A sokszög keresztmetszetű felületeket (elsősorban négyszögeket) már a rómaiak alkalmazták vízikerekeknél, vízkiemelő műveknél. A szerkezeti anyag általában fa volt és a kis fordulatszámok nem kívántak különösebb illesztést és központosítást. A középkorban elterjedten alkalmazták a sokszögkötéseket (malomipar, óragyártás, mezőgazdasági gépek stb.) A megmunkált anyag már általában fémötvözet volt, de a megmunkálás, illesztés, szerelés egyedi.

A gépi sorozatgyártásra alkalmas berendezések szabadalmaztatása, kivitelezése a XX. század elején indult meg. Ütőkésekkel dolgozó megmunkáló gépet szabadalmaztatott 1899-ben Scriba. Hasonló kísérleteket végzett a kanadai Derrer H.

A poligon felületek köszörülésének máig alkalmazott elvét szabadalmaztatta Mossdorf R. 1933-ban Bécsben, majd Ernst Krause and Co. cég támogatásával 1938-ban a megmunkáló gépet (K-profil). Musyl és Pleger szabadalmaira támaszkodva a francia Manurhin cég fejlesztette tovább a technológiát és hozta forgalomba az un. poligon köszörűgépet. Később a német Fortuna Művek vette át a gépek gyártását.

Az alakképzésre bolygómozgást alkalmazó megoldást T.C. Sheehan szabadalmaztatott. A téma további szabadalmai a [6] irodalomban vannak összefoglalva.

Magyarországon 1968-ban került szabadalmaztatásra Gellért Károly által a bolygó munkadarab főmozgással dolgozó sokszögeszterga, mely több országban, így az USA-ban is szabadalmi jogot kapott. A szerszámgép és technológia fejlesztésében a Miskolci Egyetem meghatározó módon részt vett.

A fejlesztés és kutatás fő vonala a nyomatékátvivő kötések megfelelő pontosságú és termelékenységű előállítására irányult. A szerszámgép teljes alakképzési lehetőségeinek vizsgálata kevesebb figyelmet kapott.

A dolgozat célja: a munkadarab mozgatású sokszögeszterga teljes alakképzési lehetőségeinek vizsgálata szerszámozás szempontjából, illetve számítástechnikai háttér biztosítása adott profilalak megmunkálására alkalmas szerszám alakjának és élgeometriájának meghatározásához.

A szerkesztést a Pro INVENT Mérnökiroda Kft. (3532 Miskolc Andor u. 68.) támogatta. Észrevételeit, kérdéseit együttműködési és felhasználási javaslatait a proinvent1@gmail.com elektronikus levélcímen várom.

---