---

Tartalom

1. BEVEZETŐ

2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK "AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN"
2.1. Magyarok román földön
2.2. Gazdasági és megélhetési viszonyok
2.3. Románia mint kivándorlási célország és befogadó közeg
2.4. A magyar jövevények típusai a Regátban
2.5. Asszimilációs hatások
2.6. Demográfiai helyzetkép

3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3.1. A kivándorolt magyarság előtt álló alternatívák
3.2. A regáti magyarok segélyezésének kezdetei
3.3. Új nemzetvédelmi program
3.4. Diplomáciai megfontolások és a csángó-kérdés
3.5. Az akció egyházi csatornáinak kialakítása

4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4.1. A kezdetek
4.2. A katolikus kezdetek
4.3. Változások a református közösségben
4.4. Egyházépítés a katolikus hitfelekezetnél
4.5. Katolikus-református ellentétek
4.6. A református egyházmegye fejlődése

5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5.1. Az oktatás jogi környezete
5.2. Magyar iskolaszervezések
5.3. Román hatósági zaklatások
5.4. Az iskolahálózat bővülése
5.5. Az oktatás tartalma, szellemisége
5.6. Óvodák
5.7. Egyéb iskolatípusok: polgári-, inas- és varróiskolák

6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
6.1. A regáti magyarok önszerveződésének nehézségei
6.2. Egyletek a román fővárosban
6.3. Egyletek vidéken

7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7.1. A romániai magyarság gazdasági helyzete
7.2. Gazdasági tervek a kivándorlás fékezésére és a regáti magyarság támogatására
7.3. A magyar nyelvű gazdasági híráramlás biztosítása
7.4. A kedvezményes hitelnyújtás tervei
7.5. A kereskedelmi- (és ipar)kamara terve
7.6. A regáti magyarok hazatelepedésének támogatása

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
8.1. A Bukaresti Magyar Újság létrejötte és integrálása a Romániai akcióba
8.2. Szerkesztőváltás, növekvő közéleti befolyás
8.3. Kéretlen versenytárs: a Romániai Hírlap (1907-1910)
8.4. A Romániai Magyar Újság (1909-1916)
8.5. A Bukaresti Magyar Hírlap (1918)

9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA

10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
10.1. A predeáli szórvány-internátus
10.2. A berecki bentlakásos iskola
10.3. Az ösztöndíjas "elitképzés"
10.4. Az anyaországi iparos(szak)képzés
10.5. Árvák, félárvák menhelyi befogadása az anyaországban

11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
11.1. Új kihívások: menni, vagy maradni?
11.2. Egyleti élet a világháborúban
11.3. Egyházi élet a háború idején
11.4. Az oktatás helyzete a világháborúban

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12.1. Nemzetpolitikai kihívások és a Romániai akció terve
12.2. A Romániai akció célkitűzései és megvalósításának eszközei
12.3. Az akció és a magyar-román viszony
12.4. A Romániai akció mérlege

IRODALOMJEGYZÉK
Levéltári források
Egyéb források
Sajtóforrások
Felhasznált irodalom
További szakirodalom

---

Fülszöveg

A szerző jelenlegi munkájában - a szlavóniai, a boszniai és bukovinai nemzetgondozási program után - az ó-romániai társ-akció történetét dolgozta fel. E programmal a magyar állam a Kárpátok túloldalára távozott 100-150 ezernyi, döntően székely polgárának nyújtott segítő kezet nemzeti azonosságtudata megtartásához: templommal, iskolával, anyanyelvű újsággal, ösztöndíjjal. Az ifjú Klebelsberg által kidolgozott munkaterv hosszú távú célja az volt, hogy az ország gazdasági erejének növekedésével lehetővé váljék a kivándoroltak visszatérése. Ez természetes ellensúlyt jelenthetett volna a nemzetiségi peremvidékek leszakadásának veszélyével szemben.

A kötet a dualista korszak birodalmi átélésű nemzetfelfogását szembesíti a "külmagyar" önszemlélettel a trianoni békediktátum centenáriumán, tetemes levéltári és sajtóforrás feltárásával. Az így leszűrődő tudományos eredmények építő hatást gyakorolhatnak a magyar nemzetpolitika régi-új alanyaira, a kisebbségi magyar nemzetrészek önképére. E munka révén árnyaltabb ismereteket szerezhetünk a modern kori nemzettudat formálódásáról, valamint a szórványgondozás és a szomszédságpolitika alakításáról is.

A kötet imponáló ismeretanyagát egy olyan tudástárnak tekinthetjük, amelyből nemcsak a hazai történészszakma képviselői meríthetnek, hanem a kormányzati, közigazgatási döntéshozók is levonhatják a megfelelő nemzetpolitikai tanulságokat.

Seres Attila

---